15 Balaton környéki várrom, amit egyszer látni kell

A középkorban, feltehetően a XIV. század első harmadában épült a kereki vagy fehérkői néven ismert vár, amit Kupavárnak vagy katonavárnak is neveztek. Ma kitűnő kirándulócélpont Balatonföldvárról és környékéről, egyben elképesztő kilátópont is – a várat ugyanis 2022-ben pallókkal tették körbejárhatóvá, és egy panorámateraszt is kialakítottak, ahonnan több mint 280 méteres magasságból gyönyörködhettek a Kőröshegyi Völgyhíd és a Tihanyi-félsziget látványában.

A várról készült képgalériánkat itt láthatjátok.

Megközelítése: A Kereki községből, a Czikó-pihenőtől többféle hosszúságú ösvényen.

Magyarország egyik legszebb, viszonylag ép formában fennmaradt középkori erődje. A vár legrégebbi része, a fellegvár Öregtornyának alsó szintje az 1260-as években épült meg. Több felújítást követően 2020-ban újra munkálatok kezdődtek a várban: újjáépült az egész keleti szárny a kápolnától a Köves-bástyáig, az épületek homlokzatát bevakolták. Az emeleti terekben vártörténeti kiállítás kap helyet, megnyílt a püspöki lakószoba és tanácsterem az Öregtoronyban, az alsó szinten pedig továbbra is látogatható a börtönkiállítás. 

A vár mindennap nyitva tart. 

A Tátika hazánk egyik legkorábban épült magánvára volt, még a tatárjárás előtt emelték (a most látható romok már egy másik, a Zlaudus veszprémi püspök által épített várhoz tartoznak). Ha meghódítanátok az erődöt, a legközelebbi parkolóból ezüstös törzsű bükkfák és mohával benőtt, méretes bazaltsziklák között kell kb. fél órát felfelé kapaszkodni az egyre szűkebb ösvényen, míg végül eléritek a vár romjait. Tiszta időben látni a szomszédos rezi és (a másik irányban) a sümegi várat is. 

Megközelítése: Zalaszántótól néhány km-re találjuk az említett parkolót és a várba vezető, kékkel jelzett turistautat.

A Keszthelyi-hegység egyik kiugró sziklaormán, a 418 méter magas Meleg-hegy dolomitgerincének fokán magasodnak az Árpád-kori rezi várból megmaradt kőfalak. A vár az építése óta eltelt nyolc évszázadban sok kalandot, háborút és viszályt élt meg, noha soha nem volt stratégiai fontosságú. Tátika várával egy időben gyújtották fel az Oszmán Birodalom katonái, a XVI. századtól már csak romként emlegetik az oklevelek. Tiszta időben a sümegi várig is el lehet innen látni.

Megközelítése: Rezi faluból, a Kéktúra útvonalán található szőlőhegyi préstől induló Rezi vár tanösvényen.

A Balaton környéki várak hallatán legtöbbször a magaslatok tetején ülő végvárak képe jelenik meg előttünk, pedig alacsonyabban fekvő vidékek, például Tapolca is rendelkezett erőddel. A Malom-tó mellett, a mai Templom-dombon egy saroktornyos, felvonóhíddal és reprezentatív lakóépülettel rendelkező vár állt, ami a Rákóczi-szabadságharc idején, legkésőbb 1707 februárjában elpusztult. A Romkertben ma az egykori vár kapuja, feltárt és részben felépített falmaradványai láthatók, közvetlenül az Alsó-tóhoz vezető lejárat és a római katolikus templom mellett.

Csobánc vára a XIII. században épült a 376 méter magas tanúhegy tetején. A Gyulaffy család tulajdona volt egészen a XVII. század második feléig. Miután Mátyás király meghalt, Habsburg Miksa betörései ezt a várat is veszélyeztették, de Kinizsi Pál parancsot adott ki, hogy erődítménnyé alakítsák. Ennek köszönhető, hogy minden későbbi török ostromnak ellenállt. Most a siklóernyősök balatoni Mekkája ez a hely, valamint a nyugodt, természetközeli pihenés és a finom borok kedvelőinek egyik kedvenc tanúhegye. 
 
Megközelítése: A várba több útvonalon is eljuthattok: Gyulakeszi központjából indulva, a zöld túrajelzést követve Diszelből vagy a Gyulakeszi és Káptalantóti között induló bekötőútról, a Villa Tolnay irányából. 
 

A 281 méter magas, kúp alakú tanúhegy meghódításához szükség lesz a túrabakancsra és némi izomerőre is. Hegyesd XIII. századi várából ma már csak az alapkövek vannak meg, de az apró hegycsúcsról beláthatjátok az egész Tapolcai-medencét, de a Káli-medence magaslatai is kivehetők innen. A vár történetéről itt írtunk részletesebben.

Megközelítése: A Hegyesd falutól induló, sárgával jelzett turistaúton kell elindulni, a romokhoz vezető tanösvény pedig bemutatja a terület növény- és állatvilágát, illetve a vár történetéről is több érdekességet megtudhattok. 

A Balaton északi partjának kihagyhatatlan látnivalója, ahol interaktív kiállítások és részlegesen rekonstruált épületek várnak. A 750 éves egykori végvár 2021-ben részleges rekonstrukción esett át: többek között felújították a Török Bálint-kaputornyot és a Tóti Lengyel-kaput, és kétszintessé bővült a Bencés-torony. A kiállítótér területét a korábbi négyszeresére növelték, így nemcsak a vár hétköznapjaiba nyerhettek betekintést, hanem láthatjátok, hogy néztek ki az egykori balatoni flotta sajkái, és milyen volt a katonák fegyverzete. Sokak szerint innen nyílik a legszebb kilátás a tóra és a tanúhegyekre. 

Megközelítése: A 71-es főútról Szigligetnél kell lekanyarodni, majd követni a táblákat. 

Szigligetnek volt egy másik erődje is: az Óvár, amely a Királyné szoknyájának nevezett, kúp alakú vulkáni hegy tetején állt. Eredetével kapcsolatban sok elmélet és legenda született, a legújabb kutatások az 1400-as évekre teszik az építését. A mára már csak néhány kőtömbből álló erődítmény romjaira 2013-ban faszerkezetes kilátót emeltek, ahonnan szép kilátás nyílik a tóra. És hogy miért kellett még egy vár Szigligetre? A Balatoni romok blog szerint azért, mert a Balaton medencéjét nyugat és kelet felé szemmel lehetett tartani a nagy várból, a déli irányt azonban nem.
 
Megközelítése: a Hegyaljai úti parkolótól (Hegyaljai út 16.), innen meredek gyalogösvény vezet fel a kilátóba.

A Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb vára nem magaslatra, hanem egy egykori fontos kereskedelmi út mellé épült. Az erődöt Hunyadi Mátyás 1472-ben adományozta Kinizsi Pálnak, a törökverő vitéznek a hadjárataiban tanúsított vitézségéért. A jellegzetes lakótornyú, feltehetően a XV. században épült nagyvázsonyi várban számos fejlesztés valósult meg az utóbbi években a Nemzeti Várprogram keretében: a földszinti tereket rekonstruálták, az új, modern kiállítás Kinizsi Pál személyére és a fekete sereg történetére koncentrál, de a Kinizsi feleségét, Benignát övező legendákat is igyekszik körüljárni. 

A vár március 17-től látogatható. 

Ma már szinte semmi nyoma nincs annak, hogy a 214 méter magas, lenyűgöző panorámát nyújtó, Óvár nevű magaslaton valaha vár állt, pedig ez volt a Balaton legnagyobb földvára. A kőfalak helyett földhalmokkal védett, erődített dombot még az Árpád-korban is használták, megerősítették, bővítették. Most csak a domb félsziget felőli oldalán lehet kiszúrni, hol voltak a vaskori sáncok, ha az ember utánaolvas. Manapság kellemes turistaösvény halad végig a domb nyugati szélén, ahonnan belátni szinte a teljes Tihanyi-félszigetet. Ezen az ösvényen a Barátlakásokhoz is leereszkedhettek.

Megközelítése: A Pisky sétánytól a zöld jelzésen. 

Több szempontból is kakukktojásnak számít ez a rom a balatoni várak között: soha nem fejezték be az építését, és soha nem volt hadászati jelentősége. Himfy Benedek, Nagy Lajos adószedője kezdte az építkezést, de a birtokának határán kívül. Az építkezés birtokviták miatt abbamaradt, az erőd pedig a későbbiekben is elhúzódó pereskedés és birtokoscserék „áldozata” lett. Mivel csaták nem zajlottak itt, és a birtokosai nem költöttek a vár bővítésére, a ma is álló falak a XIV. századi építési időszak jegyeit hordozzák magukon.

Megközelítése: Pécsely felől a piros, Barnag felől pedig a kék jelzésen haladva.

Somló vára nem a hegy tetején, hanem annak északi oldalán, egy bazaltkúpon, az erdőben áll. Sokszor cserélt gazdát a történelem viharaiban, az 1543-as vásárhelyi csata megnyerésével a térség legerősebb magyar kézen lévő vára lett. A XVII. században az erőd elvesztette hadászati jelentőségét. 2022-re a vár bizonyos részei, terei megújultak: helyreállították a belső vár kapuját, a felsővár és az alsóvár közötti hidat és a feljárólépcsőt, az egykori kaszárnyaszárnyban pedig zárt teret alakítottak ki. Itt a lábunk alá is érdemes nézni, ugyanis egy „eltemetett házba” is bepillanthatunk felülről.

Megnéztük a várat a felújítás után, itt olvashatjátok el a beszámolónkat.

Megközelítése: Doba felől, a vár parkolójától 20 perces túrával vagy a Szent István-kilátótól hosszabb kirándulással. 

A veszprémi várhegyen már Kr. e. 1000 körül egy földvár állt. Az államalapítás idején már ismert hely volt, amelynek jelentőségét területi elhelyezkedése és megerősíthető jellege adta. Árpád-házi királyok idejében hatalmi, egyházszervezeti, gazdasági és kulturális központ volt. A palotákból, múzeumokból és templomokból álló várnegyed az ország legépebben fennmaradt barokk utcája. A 48 méter magas Tűztoronyból szép kilátás nyílik a várnegyedre és a belvárosra. Kiállítóhelyek, templomok és múzeumok egész sora vár: a Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény, a Dubniczay-palota és a Gizella-kápolna mellett érdemes betérni a Szent Mihály-székesegyházba is. Gizella és Szent István szobrától lenyűgöző a panoráma, nemcsak a fél város, hanem a 646 méteres Papod-hegy csúcsa is látszik innen.

A várnegyed 2025-ig felújítás alatt áll, ez befolyásolja a múzeumok és a kiállítóhelyek nyitvatartását. 

Tipp: Májustól felújítás közben láthatjátok a várnegyed megnyíló épületeit és korábban elzárt kertjeit a Work in Progress 2023 kiállítássorozat és vezetett túrák keretében.

Essegvár egyetlen megmaradt, komor tornya Bánd határában, a Séd patak mellett emelkedő mészkőszirt nyugati végén áll. Ma már csak a négyszögletes tornyot, egy kevés falmaradványt és egy hat állomásból álló régészeti tanösvényt láthatunk itt, az egykori épületek alapfalai a föld alá kerültek. A vár többször cserélt gazdát a belháborúk során, és az is előfordult, hogy egyszerre több család volt a birtokosa, míg valószínűleg 1552-ben a Veszprémet ostromló török sereg egyik lovascsapata pusztította el teljesen.

A vár történetéről itt írtunk részletesen.

Megközelítése: A bándi temetőtől induló gyalogösvényen.