A teknős, az oroszlán és az utcazenész – Szabadtéri alkotások Veszprémben

Kolodko Mihály veszprémi miniszobrai megrendelésre készültek: egy helyi vállalkozó, Török Balázs kereste meg a szobrászt – a város iránti szeretetből –, mert szeretett volna valamit adni az itt élő és az idelátogató embereknek. A szobrok neveit szavazással választották ki.

Az első veszprémi szobor 2020. július 13. óta áll őrt a Hősök kapujának keleti pillérén. A bronzból készült, 30 centi magas Őr a koronaőrök egyenruháját viseli. Az alkotást a város történelme ihlette, és tiszteleg a vár egykori függőhídján álló őrök és a várvédők előtt is. A miniszobor a szavazás során az Ernő nevet kapta a Magyar Királyi Koronaőrség egykori parancsnoka, Pajtás Ernő után. Az ő parancsnoksága alatt őrizték Veszprémben a Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 6. és december 6. között. 

Veszprém kulturális életének leghangsúlyosabb eleme a zene, elég, ha a VeszprémFestre, a Veszprémi Utcazene Fesztiválra vagy az Auer Lipót hegedűművésznek és karmesternek emléket állító Auer Fesztiválra gondolunk, ezenkívül 2019-ben az UNESCO A zene városa címet adományozta a településnek – így egyértelmű volt, hogy a zene tematika jelenti az inspirációt az egyik miniszoborhoz.

A szavazás során Ödönnek keresztelt alkotás 2020. augusztus 6-án került a helyére, a Hangvilla közelébe, az Utcazene Fesztivál és sok más zenei esemény helyszínéhez közel. Ödön az eredeti koncepció szerint egy hegedű formájú kőalakzaton helyezkedett volna el, de inkább egy utazóbőröndöt kapott, világjáró utcazenészhez méltón. A figura bronzból, a bőrönd és a csigaház – amelyet hangszerként tart a kezében – süttői mészkőből készült.

A harmadik miniszobrot a Séd partján, a Kollégium utca végén található gyaloghíd park felőli részén láthatjuk. Egy oroszlán hátán ülő kislányt ábrázol, aki a kezében egy tárgyat tart, ami lehet mobiltelefon vagy akár könyv is – az alkotó a szemlélődőre bízza ennek eldöntését. A szobor 2020. szeptember 3-án került a helyére. Egy korábbi elképzelés szerint a miniszobor helye a veszprémi vár kilátópontja lett volna. Egy másik koncepció szerint a kislány egy távcsövet kapott volna, amit felkínált volna a szemlélődőnek, hogy nézzen bele, és így a Szent István völgyhíd, vagyis a viadukt felé mutatott volna. A kislány figurája bronzból, az oroszláné tardosi mészkőből készült.

Míg az Őr szobra a múltat, az utcazenészé a jelent, az oroszlánon ülő kislányt ábrázoló alkotás pedig a jövőt jelképezi. 
A cikkhez használt forrás a szobrokról készült, Fülöp Luca által szerkesztett részletes térkép, amit innen tudtok letölteni.

A kavicsfogú álteknős maradványait Laczkó Dezső geológus tárta fel még a 20. században, a veszprémi jeruzsálemhegyi kőfejtőben. A Lugossy László szobrászművész által készített alkotás azt a pillanatot ábrázolja, amikor rábukkantak az ősmaradványra, így a hüllő feje és a hátának egy része látszik. A késő triász korabeli, kb. egy méter hosszú állat a Tethys-óceán élővilágának része volt, nevét a szájpadlásában és az állkapcsában található, kavics alakú fogairól kapta. Az ősi lény mára Veszprém fontos jelképe lett. A szobor lelőhelyére, a Jeruzsálemhegy városrészre került.

Csik Richárd képzőművész három, az őslényt ábrázoló, de emberként „viselkedő” bronzszobrot is készített. Az Eötvös Károly Megyei Könyvtárhoz vezető sétaútnál található teknősszobor egy könyvet olvas, amin a város logója látható. A Cholnoky városrészben, a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom közelében található szobor, ami a toplistában szereplő képen is látható, kalapban, fényképezőgéppel és iránytűvel felszerelkezve végzi egy földrajztudós munkáját. A harmadik szobrot, amit a Kálvin parki gördeszkapálya mellett láthatunk, stílusosan egy gördeszkával együtt mintázta meg a szobrász.

Veszprém első tűzfalfestménye 2021 nyarán készült el. Mentha, azaz Ozsváth Gergely, a Hősök együttes tagja 10 nap alatt készítette el a kézilabdás alkotást graffitiművész barátjával, IKE-kal (Moravetz Ákos). A témát a veszprémiek szavazták meg, maga a festmény pedig az összetartást és a veszprémi tradíciót jelképezi. 

Részletesebben itt olvashattok róla. 

A 150 négyzetméteres, retró balatoni témájú alkotás meglepetésként született meg, melyen visszaköszön a Tihanyi Bencés Apátság is. Amellett, hogy a Balaton számos helyi lakos életében fontos szerepet játszik, a festménnyel a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program előtt tisztelegnek.

A Haszkovó-lakótelepre egyik házának tűzfalát díszítő, A királynék városa tematikájú, 300 négyzetméteres, a kék különböző árnyalataiban pompázó grafika bő tíz nap alatt készült el. A falfestményen feltűnnek Veszprém meghatározó pontjai is, mint a viadukt, a vár, maga a Haszkovó-lakótelep és az ikonikus „húszemeletes” is.

A Tethys-halagút a Veszprém belvárosában lévő viadukt megújult alagútja, amiben sétálva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy óriási akváriumban lennénk, ahol tengeri élőlények úszkálnak körülöttünk. A modern freskón természetesen a kavicsfogú álteknős is szerepel. Az alagút nemcsak különleges látnivalóként érdekes, kiváló akusztikája miatt romkoncertek helyszínéül szolgálhat. A Halagút szuper kirándulóhely is, a Sintér-ároktól induló gyalogösvényre csatlakozzatok be, mely egy tektonikai törésben vezet végig, és a Tethys-halagút alatt ér fel az Endrődi-lakótelepre. 

Tipp: Veszprémi sétaútvonalainkat, amelyek közül az egyik a Halagúton vezet keresztül, itt gyűjtöttük össze.

Egy, a Veszprémi Állatkert inspirálta tűzfalfestmény is készült a városban. A kisebb, de annál részletesebb felület hét nap munka után nyerte el végső formáját. Többféle állatrajz és izgalmas színvilág jellemzi ezt a festményt.

Tipp: A festmény jó kiegészítése egy állatkert-látogatásnak, ezért előtte vagy utána érdemes célba venni. 

A Street Meets Art-projekt részeként Jakub Bachorík cseh illusztrátor is készített idén falfestményt a Veszprém Arénához közeli aluljáró falaira. Az alkotó a cseh–magyar kapcsolatokra, a turisztikai látnivalókra és a közös kulturális tapasztalatokra fókuszált munkája során. Utóbbiak közé tartozik A Mézga család rajzfilmsorozat, amelyet Csehországban is vetítettek (ezért szerepel a festményen Mézga Géza), de megjelenik mások mellett Bohumil Hrabal neve (egy sörmárkaként) és Alfons Mucha plakátművész is.

Részletesebben itt olvashattok az alkotásról.