Strandolj ott, ahol más nem – 5 eldugott hely az északi parton

Ez a település annyira apró és ismeretlen, hogy a legtöbben szinte észre se veszik, amikor közvetlenül Badacsonytomaj után áthajtanak rajta. Márpedig a rohanó turistavilágban ez óriási előny: arányosan kicsi strandja, amely a főútról nem is látszik, rejtve marad a tömeg elől akkor is, amikor máshol egymáshoz simulnak a testek. És nem ez az egyetlen előnye: a strand egy szépen rendben tartott, füves területen található, platánfák lombjai alatt, és bár büfé, mosdó, egyebek nem szolgálják a fürdőzők kényelmét, egy hibátlan strandröplabdapálya és egy kis egészséges iszappakolás be- és kimenetnél (az elhagyottság egyik velejárója) igen.

Sajkodot leginkább az elhelyezkedése óvja a hétvégi rohamtól, és az a pár kilométer, amely elválasztja a főúttól, egy dimenzióváltással is felér. És nem csak az itt fürdőzők mérsékelt száma miatt, hanem azért is, mert a tihanyi domb lábánál találjátok, ami annyira vadregényes érzést kölcsönöz neki, hogy minden, amit az odavezető úton láttunk és tapasztaltunk, távolinak és talán nem is valódinak tűnik.

Van úgy, hogy messzebbre kell menekülni az izzasztó tömeg elől, vagy éppen igazi magányra vágyunk – ilyenkor a legjobb választás a Salföld mellett található bányató. Autóval mindössze 15 perc a Balatontól, mégis, mintha egy másik bolygón találnánk magunkat: egy hatalmas homokhegyről kell szó szerint lecsúszni, hogy egy holdbéli tájra érkezzünk a semmi közepén. Itt terül el a mindig hűs vizű bányató, ahol – mivel eleve pont annyira tilos úszni benne, mint az összes többi bányatóban – mindenki azt csinál, amit akar. Sátorozni, kutyázni lehet, csak szemetelni és hangoskodni nem, mert azt a helyiek joggal megtorolják.

A híres szív alakú sírkövekről mindenki hallott, de Balatonudvari strandját szerencsére egyelőre kevesebben fedezték fel maguknak. Valaha – egy szebb korban, amikor még áldoztak ilyenekre – kacsaúsztatóként működött, és a faluból nap mint nap idehozták a gazdák a kacsáikat fürdeni, pancsolni. Mára EU-s pénzből tüchtig – de ízléses – kis strandot csináltak a boldog kacsaemlékek helyszínén, és bár nyüzsgés szokott lenni, tömegnyomor eddigi tapasztalataink alapján soha.

A hivatalosan Kővágóörshöz tartozó Pálköve állandó lakosainak száma 100 alatt van, ami már önmagában biztató. A főúttól biztonságos távolságban helyezkedik el, egy tölgyfaerdőn túl, ahol – a Pálkövei-öbölben – a Balaton kevés megmaradt ősnádasainak egyike is megcsodálható. A strand és maga a település is erősen „isten háta mögötti” hangulatot áraszt, a környékbeli kirándulóhelyek – mint a kővágóörsi kőtenger vagy az ecséri templomrom – pedig még inkább ráerősítenek a hagyományos Balaton-felvidéki romantikára.