Nem véletlen, hogy amikor Almádi környékét mentünk felfedezni, csak úgy rábíztuk magunkat Ádámra, aki szabadidejében fáradhatatlanul keresi a környék „legzseniálisabb megfejtéseit”. Ezt már ő mondta, miközben az Alsóörsi Carpaccio felé tartva úgy beszélt a ruccolaágyra halmozott, omlós kitudjamiről, hogy a tulajdonos helyében azonnal felfogadnánk reklámarcnak. Ő vitt el minket a Jásdi Pincéhez bort kóstolni, majd ő mutatta meg nekünk Almádi felett az Óvári Messzelátót meg a kihalt káptalanfüredi kertmozit is, kamaszkori csajozások helyszínét. Később vele korzóztunk – végig mindenkinek odaköszönve – az almádi Amaretto felé tartva, ahol útmutatása szerint Velencei Álommal és nutellás gofrival tettük fel az egész napos kajálás után az i-re a pontot. Nem csalódtunk, na.
A Bor és szóda üde színfolt a környékbeli kannás borok, vörösboros kólák és kamaszgyűjtő kiskocsmák között. Hatalmas a borválaszték, vannak itt termelői piacon zsákmányolt falatok a bor mellé, zseniális tökmagolajos-házi kecskesajtos kenyér Vöröstóról meg olyan zöldségpálinkák, amitől az ember ízlelőbimbói értetlenkedve pislognak. A zellerpálinka vagy a céklapálinka maximálisan ízlés kérdése, vannak, akik direkt ezért zarándokolnak ide, de akinek nincs ínyére a folyékony, színtiszta zelleríz, az könnyen talál helyette mást. Borbisztró kategóriában a Bor és szódának nincs ellenfele Almádiban, ideje volt már meglovagolni a gasztroforradalmat, és minőségi bort tölteni a szomjazó nép poharába.
„Nem volt olyan hely, ahová szívesen járnék, hát csináltam magamnak egyet„ - árulja el Mohos Ádám, amikor a Bor és szóda nyitása kerül szóba. Ádám 2008-ban jött haza a spanyolországi vendéglátó-bizniszből, hogy a családi pékséget átvegye, aztán a válság átrendezte az erőviszonyokat. Pékség már nincs, de van helyette apartman meg borbisztró. A történet nem régi, a korábbi tulajdonostól átvéve 2012-ben csinálta meg az első szezont. A törzsvendégek magját persze a környékbeli haverok adják: végre lett hely a szülinapi buliknak, tejfakasztóknak, random forraltborozásoknak, hirtelen ötlettől vezérelt örömzenéléseknek.
De amúgy is, a "Borszóda" mindig olyan, mintha egy házibuliba csöppentél volna, ahol úgy tűnik, hogy mindenki ismeri egymást, vagy ha nem, hát rövidesen megismeri.
