Bőg a pickup motorja a Keszthelyi-hegység egyik meredek kaptatóján felfelé, a földút úgy ráz, hogy a platón ülve is föl kell tenni a bányászsisakot, amit a balatonedericsi Csodabogyós-barlangba való lemászáshoz adtak. Odafent, a bejáratnál először a Nagybetűs Csalódás vár: Gyűrűk ura-szerű barlangkapuk helyett egy nyomi csatornafedélen kellett lemászni. A barlang a nevét a lejárat mellett nyíló szúrós csodabogyó nevű növényről kapta, ami annyira nem feltűnő, hogy többen is majdnem letaposták készülődés közben.
Lent kénytelen vagyok elfelejteni mindent, amire az általános iskolai sétálós cseppkőbarlang-kirándulásokból emlékeztem. Másfél óra izzasztó-klausztrofób sárban kúszás következik: a Csodabogyós-barlang mészkövét nem a víz vájta, hanem a balaton-felvidéki vulkánok törték darabokra, így nagy termek helyett a sziklatömbök közti csúszós szakadékokon és szűk lyukakon kell átjutni, „nimfomán nőstény pók-járásban” és egyéb bizarr pózokban.
Mászás közben olyanokról beszélgetünk a kísérőkkel, hogy egy gerincsérültet hány napig tartana kibányászni ezekből a járatokból, ahol még egy vékony ember sem fér el könnyen. A barlangászok is olyanok, mint a többi izzadtságszagú férfiszakma képviselői. Először látványosan zöldfülűnek néznek, de pár akadály sikeres vétele láttán elfogadnak, és mindent megtudhatsz a válásaikról vagy arról, hogy milyen akadályai vannak a barlangi denevéreken élő kullancsok kutatásának.
Mi van a lángoson túl?
A gumimatracokat cipelő strandolók által kitaposott balatoni ösvényekről nem csak azért érdemes letérni, hogy az Instagramon vagánykodhasson az ember a föld alól vagy a víz közepéről. Jó, azért is. De igazából a legjobb élményeket mindig akkor találod, ha kicsit lemész a pályáról, mert hallottál valamit, hogy van arra egy jó hely vagy egy érdekes ember. És amikor odaérsz, sokszor kiderül, hogy van ott valami még érdekesebb.
Például arról sem volt szó, hogy a Balaton-felvidéki szálláson reggel kávézás közben kiderüljön a házigazdáról, hogy a tavalyi év legjobban várt gigafilmje, a Prometheus többek között az ő keze munkája. Most pedig épp valami sokkal érdekesebben töri a fejét meg a kezét.
A látvány, a klíma vagy minden együtt, de a Balaton és környéke láthatóan vonzza a különleges ötleteket és arcokat. Talán nem véletlen, hogy a Siófok-Kiliti reptéren rendezik a világ legnagyobb wingsuit versenyét, ahol a versenyzők a helikopterből kiugrás után repülőruhában száguldoznak a Balaton fölött. Miközben a vízen az alsóörsi Európa Kempingben tanyázó versenykatamaránosok szeletelik a vizet olyan sebességgel, amiről a hobbivitorlások is csak álmodnak.
Kalandok Bárkinek
De tévedés azt hinni, hogy a lángos-nyaraló-strand szentháromság, és az extremitások között nincs semmi a Balatonnál, amit a megszokottnál kicsit többre vágyó földi halandó is elérhet anélkül, hogy helikopterből kellene kiugrania, katamarán oldalán lógnia vagy egy barlang mélyén kúsznia.
A füredi Hatlépcsős velőspirítósáról már mindenki hallott. De ha Tapolca felől Gyulakeszi felé autózol, a falu elején a temetővel szemben állj meg. Az itt lévő vendéglátóipari egységnek konkrétan elfelejtettek nevet adni. Viszont a velőspirítósuk garantáltan vetekszik a fürediével, pedig sokkal kevesebben ismerik. Ráadásul a füredivel ellentétben minden trashfood deluxe verziójával, a tetejére szórt sajttal is kérheted. Ülj ki a büfé teraszára, nézz el a tanúhegyek felé, és engedd, hogy a házikenyér-szeletre kent zsíros velő szétáramoljon a testedben.
Gyulakeszitől csak 20 perc kocsival Balatonszepezd, ahol a 71-es út szinte belenyomja a strandot a vízbe. Viszont itt külön stéget építettek a vízbe ugráláshoz. Onnan csak egy stéggel odébb horgonyoz a jövő vízibiciklije, egy vízipókszerű, áramvonalas szerkezet. Az ötletgazda, Ferenczy Gábor reményei szerint hamarosan az egész Balatont ellepik majd ezek a gépek, amelyekkel túrázni és versenyezni is lehet. A hidrokumbens bicikliből egyelőre csak egy darab van, ami gyártóra vár, Gábor szerint Bahreinből már érdeklődtek utána. Addig azonban te is megnézheted, ha snassznak találod seggest ugrani a vízbe a kölykökkel.
Balatonszepezdtől viszont nincs messze Tihany. Ha minden vágyad lenne szörfdeszkára állni, de a Balatonon nincsenek rendes hullámok, a windsurf pedig túl bonyolultnak tűnik, akkor a tihanyi SUP Centerben, vagy akár a szemközti földvári barátainknál próbáld ki a stand up paddle-t, vagyis az állva evezést, a szörf és a csónakázás keresztezését. Ez egyrészt a „legújabb vízi őrület” címszó alatt futott még nemrég, szóval az up-to-date-ség fix, másrészt garantáltan hatástalanítja a gyulakeszi velőspirítós zsírgránátját.
