Első pillantásra meglehetősen fura látvány a 71-es útról nyíló, indonéz stílusban kialakított kert, a faragott elefántokkal, bambusszal és csobogó szökőkutakkal. A kerthelyiség és az étterem arculata azonban annyira autentikusra sikerült, hogy öt perc után valóban egy indonéz kertben éreztük magunkat. Az egykori nádtetős csárdából két nagyobb kunyhó lett, a kertben pedig egy grillező és egy gyereksarok is helyet kapott. A budapestihez hasonlóan a balatoni Spoon Lodge ugyancsak meghitt hangulatú étterem, ideális helyszín romantikus vacsorákhoz.
A thai rizstészta saláta és a macha teás csokoládétorta között Pintér Károly séf kalauzolt minket. Őt abból a balatonszemesi Kistücsökből sikerült átcsábítani, amit senkinek sem kell bemutatni. Károly ezzel egy teljesen új világba csöppent, mert a korábbi magyaros konyha után indonéz ízekkel kellett kísérleteznie. A májustól szeptemberig nyitva tartó étteremben az állandó, jól bevált fogások mellett minden szezonban megújul az étlap, az idei nyár nagy kedvence például a bárány és a banánlevélben sült hal.
A szemet gyönyörködtetően tálalt ázsiai fogások mellett olyan keleti fűszerekkel megvadított magyaros ételek is szerepelnek az étlapon, mint például a vízi gesztenyés bogyós gyümölcsökkel, burgonyafánkkal és szederhabbal szervírozott szarvasgerinc.
A mi asztalunkra első fogásnak mentás borsó velutée került, egy csipet lila bazsalikommal és édeskömény salátával, illetve apró currys csirkedarabokkal díszítve. Az első hallásra szokatlan ízpárosítások azért leveses tálban már jó barátságot kötöttek.
Főfogásnak kacsa mellet és májat kóstoltunk, amelyen a lecsó salsa és a lila burgonyás köret csavart egy nagyot.
Nálunk a desszertek vittek mindent: abszolút kedvencünk egy különleges parféval nyakon öntött macha teás csokoládétorta, ami még egy after eight macaront is kapott maga mellé. Valószínűleg az édes-keserű ízek jól eltalált aránya miatt még fél nap múlva is a csokitorta köszönt vissza az ízlelőbimbóinkon.
