WLB: Hogy éreztétek magatokat a Strand Fesztiválon?
Kama: A tavalyi koncertünk Zamárdiban talán az év legjobban sikerült koncertje volt, úgyhogy idén is nagyon vártuk, hogy itt lehessünk - különösen így, hogy ezúttal augusztus 20-án, a Tankcsapda 25. születésnapja előtt játszhattunk. A szerdai koncert nagyon felszabadultan indult, ráadásul megcsináltuk az első Strand fesztiválos kung-fu órát is.
Sanyóca: Aki nem volt ott, az később még bepótolhatja.
Kama: Az égtől pedig hatalmas megtiszteltetés volt, hogy megkímélt bennünket a vihartól, mivel a rossz idő a Szigeten és a Parkban is elkapott minket, úgyhogy nagyon köszönjük most az égieknek, hogy a Nagyszínpados karrierünket nem törték ketté.
Sári: Nekem termetemnek köszönhetően is különösen szimpatikus a Strand a fesztiválok közül, mert nem szeretem annyira a tömeget, ráadásul itt a hangulat is fesztelenebb.
WLB: Hogyan alakul a továbbiakban a Nagyszínpados karrieretek, a nyár végével lezárul egy szakasz abban is?
Sanyóca: Dehogy zárul, most kezdődik el igazán!
WLB: Mit köszönhettek az MR2 tehetségkutatójának?
Kama: Rengeteget. Jelenleg vannak számaink, amelyek rendesen össze vannak rakva, a csapat is és a koncertjeink is működnek, de annál jobban pörög az egész, minél több emberhez jut el a zene és a zenekar híre. Azon kívül, hogy óriási tapasztalat nekünk ekkora színpadokon játszani, már a közönség is tudja, mi az a Mary Popkids.
Sári: Ősszel indul a Nagyszínpad-turné, de kicsit a hangzást is felújítjuk , valamint két klipet is tervezünk. Az elsőt a Renomé című számhoz forgatjuk augusztus végén Emil Goodmannel and Menzkie-vel, akik a Nightdrive-ot is jegyezték.
Sanyóca: A másik klip pedig a Liar című dalhoz készül majd, amelyet Éder Krisztián fog rendezni.
WLB: Hogy bírjátok a tempót?
Kama: Hihetetlen hajtás van, az albumunk áprilisi megjelenése után egész nyáron rendesen pörgettük a dolgokat, úgyhogy január óta elég kemény munka-üzemmódban vagyunk. Most lesz egy kis pihi még ősz előtt, aztán lassan elkezdünk újra számokat írogatni.
Sári: Meg fejlődünk, visszagondolunk, és kigyakorolunk dolgokat, amelyekre a fesztiválozás miatt eddig nem volt elég időnk. Próbálunk profibbá válni.
Sanyóca: 2015 lesz a Mary Popkids éve!
Kama: Miért 2015?
Sanyóca: Oké, akkor 2015 és 2040 között valamelyik. Addigra szeretnénk zeneileg igazán kiemelkedő szintre feljutni. Jelenleg is ezen dolgozunk. Ebben segít nekünk új csapattagunk és menedzserünk, Csiszár Virág. Eddig a Kama meg én csináltuk a melónak ezt a részét is, de mostantól Virág félállásban nálunk tölti a szabad perceit - aki nem csak a zenekar külföldi dolgait tartja majd kézben, hanem intézi a zenekar ügyes-bajos dolgait, illetve lelki problémákat is ápol majd.
Sári: Abból meg mindig akad bőven!
WLB: Milyen külföldi dolgokról lesz szó?
Sanyóca: Ez egyelőre titkos, annyit viszont elmondhatok róla elöljáróban, hogy valami olyasmi dobásra készülünk, ami alapjaiban fogja megrengetni a magyar zenei életet.
Kama: Azért zenélünk, hogy ezt csinálhassuk éjjel-nappal. Mit tanultatok a közönségtől?
Sanyóca: Brutálisan szeretnek minket, és ez nagyon-nagyon jól esik.
Kama: Megtanultunk sokkal természetesebben bánni a közönséggel, meg tudjuk szólítani őket anélkül, hogy lenne bennünk bármilyen feszengés. Tudják, hogy ha eljönnek Mary Popkids-re, akkor jó lesz a buli, nem kell majd vigyázzban állni, ráadásul abszolút vevők a kung fu-s poénra, és a táncolásra is.
Sanyóca: Ebben az időszakban rájöttünk, hogy nem kell feladni saját magunkat, egyszerűen csak jól kell magunkat érezni a színpadon, és akkor ezt a közönség is át fogja érezni. Ez az, amit gyakorlunk és folyamatosan tanulunk, hogyan kéne csinálni. Idén nyáron gyakorlatilag minden fesztiválon megfordultunk és figyeltük a nagyokat, akiktől tényleg lehet tanulni.
WLB: Szerdán léptetek fel a Strandon, de maradtok szombatig. Kikre vagytok kíváncsiak?
Sanyóca: Parov Stelarra és a szombati John Newmanre, miatta jövünk vissza majd újra Széplakról.
WLB: Széplakon szoktatok többet időzi, ha a Balatonon vagytok?
Kama: Igen, a Sanyival Balatonszéplakról ismerjük egymást. A mai napig a resti büfé a kedvenc helyünk Balatonszéplakfelsőn a pályaudvaron.
Sanyóca: És az utca legolcsóbb kocsmája.
Kama: Igen, a kocsma a restitől nem messze - ahol annak ellenére, hogy csak egy kis bódé, a világon a legolcsóbb a pia és olyan sült kolbászt adnak, hogy mindig elsírom magam.
Sanyóca: 580 forintot fizettem négy darab hosszúlépésért és egy kolbászért, és durván jó volt mindegyik. Egyébként a Balatonról szól a Víztükörben című számunk is, gyakorlatilag félig-meddig a Balatonon nőttünk fel, a fél életünket itt töltöttük. Balatoni gyerekeknek tartjuk magunkat.
WLB: És Sári, te mennyire vagy balatoni?
Sári: Gyerekként egészen sok időt töltöttem az északi parton, Révfülöp-Köveskál környékén, ami nagyon meghatározó volt számomra. Szerda este óta viszont már én is tudom, mennyire finom a sült kolbász Széplakon és a restiben is volt szerencsém megfordulni.
Sanyóca: Ráadásul a széplaki strandon csináltuk meg a Palvin Barbi ice bucket-kihívását, amit egy félnapos projekt volt összehozni, hogy szerezzünk jeget meg vödröket.
Sári: Természetesen a jég nagyja elolvadt, mire kitaláltuk, hogy legyen.
Kama: A Heim Pál gyermekkórházat fogjuk támogatni az akcióval, és jelöltük jó barátunkat, Halott Pénzt, valamint az MR2-es Buda Marcit, aki kimondottan kikötötte, hogy ne merjük jelölni, Kiss Ádám humoristát, illetve Drótos Kareszt, a Tibi Atya frontemberét.
