A Kisfaludy gőzös vízre tételét évekig tartó „bezzeg külföldön' típusú érvelések, Genfi-tóval és Adriával való példálózgatás előzte meg az 1840-es évek elején. Ezek jobbára írásban folytak a Pesti Hírlap és az Életképek lapjain. Kossuth Lajos például egyik fürdőlevelében bosszankodott azon, hogy ha kicsit nyugatabbra lenne a Balaton, már nem csak fecskék röpködnének fölötte, hanem hajók tucatjai szelnék át. „Mi isten átka van-e nemzeten?" - kérdi Kossuth a levélben.
A Balatonon ekkoriban még valóban csak néhány halászcsónak himbálódzott, noha a technikai feltételek már adva lettek volna a hajós utasszállításhoz.
Kisfaludy gőzös
Az első hajó ügyét végül Széchenyi István karolta fel. Megalapították a Balatoni Társaságot, ami részvényeket bocsátott ki a gőzös építésének finanszírozásához. Az első ülésüket 1845 decemberében tartották, 1846 áprilisára pedig már egyben volt a pénz a Kisfaludy gőzös építéséhez, amihez a motor Londonból érkezett, a fából épült hajó alkatrészeit pedig Füreden szerelték össze.
Ezzel párhuzamosan elkezdték építeni az első balatoni kikötőket is. Végül 1846. október 18-án ágyúdörgések közepette futott be a hajó első próbaútján Kenesére. A 300 férőhelyes, lapátkerekes Kisfaludy gőzös kezdetben Keszthelyről, Keneséről és Alsóörsről szállította a vendégeket Füredre. 1869-ben vastestet kapott, de így is csak 1887-ig bírta a szolgálatot. Tavaly viszont feltámadt hamvaiból, illetve igazából egyes megmaradt részeit felhasználva építették újjá, jelenleg Füreden üzemel sétahajóként.
Balaton Csavargőzös
A Balatonboglár kikötőjében horgonyozó Balaton Csavargőzös már nem üzemel, viszont belső terében egy izgalmas interaktív kiállításon szedték össze a balatoni hajózás történetét, ami áprilistól szeptemberig látogatható.
A Kisfaludyval ellentétben őt már nem lapátkerék, hanem a hajó közepén elhelyezett nagy csavarral mozgatták, innen a neve. 1873 márciusától közlekedett Boglár és Révfülöp között. Az utasokon kívül a Balaton csavargőzös már árut és leveleket is szállított a két település között. Utóbbiak bérmentesítéséhez 1875-ben saját bélyeget is nyomtatott a csavargőzöst üzemeltető Zala-Somogyi Gőzhajózási Társulat.
Nem sokkal ezután csődbe ment a társaság és innentől mostohára fordult a Balaton csavargőzös sorsa. Elárverezték, majd 1879 szeptemberében a Dunára vitték vontatóhajónak. Egy dunai hajót mégsem hívhattak Balatonnak, így a sokkal póriasabb IRMA névre keresztelték. Sok plasztikázás, átalakítás után végül 1981-ben került vissza a Balatonra, ekkor nem saját erejéből, hanem vontatták. 2012-től Műemlék Hajó, a fedélzetén egy izgalmas minikiállítással.
Helka és Kelén, az ikergőzösök
Fáy András Sió című regéjét teljesen kiaknázták a balatoni hajók névadásánál. 1891-ben a Balatontavi Gőzhajózási Rt . az újpesti hajógyárban két egyforma csavarhajtású személyszállító gőzhajót is építtetett, amelyek a Helka és Kelén nevet kapták, a rege szerelmespárja után.
