[object Object]“Nehéz néha a fürdőzőkkel. De fordítsuk meg a dolgot. Az emberek a napi robotból kiszakadva, eljönnek nyaralni a Balatonra és nem igazán szeretnék, hogy bárki is megmondja, nekik mit csinálhatnak és mit nem. Nekünk sem ez a célunk, de ettől még köztelességünk résen lenni, figyelni és figyelmeztetni, ha indokoltnak látjuk!”- vázolja beszélgetésünk elején a strandi vízimentők munkájának kihívásait Bagyó Sándor, a VMSZ elnöke.
[object Object]Azon a strandon ülünk Vonyarcvashegyen, ahol néhány hete újra kellett éleszteni egy fiatal lányt, miután villámcsapás érte a vízben. “Másodfokú viharjelzés volt, tereltük ki az embereket a vízből. Egyszer csak hatalmas durranással belecsapott egy villám a vízbe. A lány barátja már csak azt vette észre, hogy barátnője hirtelen eltűnt a víz alatt. Kihúzta és a partra hozta. Valószínűleg a közvetlen közelében csapott bele a vízbe a villám, mert égési sérülések nem voltak a bőrén, a tüdeje viszont megtelt vízzel. Megbénulhatott a becsapódó villámtól és elmerült.” - idézi fel az esetet Siklódi Gergő, aki épp vízimentőként szolgálatban volt, és a parton medikus hallgatókkal közösen élesztette újra a fiatal lányt.
[object Object]“Az volt a szerencséje a lánynak, hogy a környezetében mindenki észnél volt. A barátja, a medikusok, a vízimentők, akik azonnal elindították a riasztási láncot, hívták az ügyeletes orvost és a mentőautót.” - jegyzi meg Sándor.
[object Object]Az ominózus újra élesztésnél szintén segédkező másik vízimentő, Kocsis Evelin szerint ösztönből előjött mit kell tenni, és ott volt a kezükben minden, amit a kilenc napos vízimentő tanfolyamon megtanultak. Valójában sokkal később volt csak idejük beleborzongani a történtekbe. “Megerősítette az önbizalmunkat, hogy ilyen jól tudtuk kezelni ezt a helyzetet, hogy tudjuk, mit kell tenni. Egy-egy mentés, vészhelyzet során olyan adrenalin fröccsöt kap az ember, ami után még inkább akarja ezt csinálni.”- teszi hozzá Gergő.
[object Object]“Vészhelyzetben nincs időd gondolkodni, ezért is tanítjuk meg alaposan és követeljük meg keményen tanfolyamainkon az alapokat és ezért kell minden szezonban emlékeztető vizsgát tenni mindenkinek, mielőtt szolgálatba állhatnak. Megújító vizsga nélkül nem is vállalhatnak munkát tagjaink egy adott szezonban.”- teszi hozzá a történethez Bagyó Sándor.
[object Object]Gergő azt meséli, hogy sokszor nehéz a felelőtlen fürdőzőkkel. “Másodfokú viharjelzésnél többször megkérhetem az embereket, hogy menjenek ki, de nem kényszeríthetem őket. Sőt, ha kiskorút veszélyeztetnek, még akkor is csak a vízirendészetet értesíthetem. Mi ott vagyunk, figyelmeztetünk, kérünk, de mindenkinek saját jól felfogott érdeke, hogy felelősséggel viselkedjen, különben előfordulnak ilyen esetek.”
[object Object]Emberi felelőtlenségből a strandokon is sok akad: tomboló viharban, hullámokban pancsoló fürdőzők, vagy a villámlást a partról tátott szájjal bámuló emberek. Bagyó Sándor szerint ennek főleg az az oka, hogy mindenki azt hiszi, úgyse belé fog csapni a villám, vele nem történhet katasztrófa. És ezért a hibáért sokan túlzott árat fizetnek: bénulást szenvednek vagy rosszabb esetben meg is halnak.
[object Object]A VMSZ ezért is indította el augusztusban Balaton körüli roadshow-ját. , „A kezed életet menthet!” hívószó alatt zajló életmentési oktatásokon az érdeklődők elsajátíthatják a laikus újraélesztést és megismerkedhetnek a vízimentők eszközeivel.
[object Object]Bagyó Sándor elmondása alapján az idén 15 éves VMSZ-t évről évre komoly erőfeszítések árán tudják csak működtetni. Az ország legnagyobb vízimentő szervezete nem kap állami támogatást. 2009 óta nincs komolyabb fejlesztési pályázat sem, így minden évben csak a Balatoni Fejlesztési Tanács szűkös költségvetésére támaszkodhatnak a fejlesztéseknél. Emellett a strandok biztosításából, a tanfolyamokból, rendezvénybiztosításból és különböző cégek támogatásaiból befolyt összegekből áll össze a működésükhöz szükséges keret.
[object Object]A VMSZ elnöke megjegyzi, hogy hatalmasat tudna előrelépni a szervezet, ha lenne mögöttük egy stabil állami támogatás, hiszen elhivatott emberekből náluk nincsen hiány.
[object Object]“ Nettó 4000 Ft napi díjat tudunk fizetni egy vízimentőnek és ingyen biztosítjuk a szállását. Persze a határ túl oldalán ennek a többszörösét is meg lehet kapni ugyanezért a munkáért és mi is örülnénk, ha többet tudnánk fizetni, de ezek a lehetőségeink jelenleg. Nem könnyű összeszedni a kellő létszámot, ezt nyilván a nem túl magas bér sem segíti, de sokan visszatérnek azok közül, akik egyszer már kipróbálták, milyen is egy nyáron át a Balaton mellett vízimentőnek lenni!”- meséli a VMSZ elnöke.
[object Object]Minden strandüzemeltetőnek (és nem csak a Balatonon) kötelessége vízimentő szolgálatot biztosítani. A jogszabályok viszont nem határozzák meg pontosan, mekkora strandra, mekkora partszakaszra hány fő vízimentő lenne szakmailag szükséges, így a működési engedélyeket általában az indokoltnál kevesebb létszámmal adják ki a hatóságok. Bagyó Sándor szerint a legtöbb balatoni strandon sokkal több emberre lenne szükségük, mint amennyit végül alkalmaznak. „Komoly szakmai lobbit folytatunk a biztonságos strandokért! Minden évben elmondjuk a véleményünket, ajánlást teszünk a szakmailag indokolt létszámra. A mi érdekünk is, hogy profin tudjuk ellátni a munkánkat” – teszi hozzá Sándor.
[object Object]Erre a helyzetre a VMSZ elnöke szerint megoldás lehetne, ha a fizetett vízimentőkön kívül még többen önkéntesként is szolgálatot vállalnának: “Nyugaton már nagy kultúrája van az önkéntességnek, bízom benne, hogy lassan majd hozzánk is beszivárog ez a trend.”
