A Hosszúlépés csapatát már régóta foglalkoztatta a balatoni séták ötlete, és egy részben füredi, részben tihanyi illetőségű csapattag, Varró Anna koordinálásával idén nyáron végre valósággá válnak a tervek. A főváros hátrahagyása persze nem azt jelenti, hogy akár egy centit is elmozdulnának a Hosszúlépés-koncepció lényegétől, hiszen a cél továbbra is ugyanaz: bepillantani az egyes helyszínekre jellemző, hangzatos hívószavak mögé, rávilágítva a jól ismert nevezetességek kevésbé ismert aspektusaira.
A balatoni sétaválaszték legkülönlegesebb tétele „A csend hangjai” című barangolás, amely során Ágoston atya vezetésével, az éj leple alatt, templomi csendben fedezhetjük fel a sötétbe burkolózó Bencés Apátságot, belekóstolva a szerzetesi lét esszenciájába.
A kettes számú tihanyi sétát – „Amiről a visszhang hallgat” - az ízig-vérig lokálpatrióta Csizmazia András vezeti, aki valószínűleg többet tud a városról, mint a város saját magáról, így a teljes tihanyi történelem mellett olyan érdekességek is terítékre kerülnek, mint például hogy miként és miért menekült ide a diktatúra nyomorából a művészeti élet krémje, miért fedi nádtető a tihanyi házakat, mitől jellegzetes a tihanyi kémény, illetve hogy mi az összefüggés a tihanyi kő és a párválasztás között.
A balatoni Hosszúlépés-négyes harmadik tagja, a „Füred illegál”, egy kétórás körutazás a város sötét múltjában, amelyből megtudhatjuk, hogyan telt egy 19-20. századi szezon a kor legnépszerűbb balatoni fürdőhelyén. Szó esik az idős Jókai és a 18 éves Grósz Bella botrányos viszonyáról, hajnalig tartó kártyapartikról, zűrös sikkasztási ügyekről, bizonytalan eredetű tűzesetekről, titkos ügynökökről és krimibe illő megfigyelésekről. Az illegalitásban kalandozó túra Katona Csaba történész és Füred-kutató helyismeretét dicséri.
A negyedik séta helyszíne ismét Balatonfüred, a téma pedig egy hamisítatlan európai történet: hogyan kötötte össze a Balaton Kelet- és Nyugat-Németországot, milyen kapcsolatban állt a Stasi a magyar állambiztonsággal, milyen módszerekkel dolgoztak Magyarországon, hogyan működött a „Balaton-brigád”, és miként próbálták megóvni az eltévelyedéstől a nálunk nyaraló nyugat-német turistákat.
A séták ára 3500 és 3900 forint között mozog, jelentkezni a Hosszúlépés honlapján tudtok, illetve ugyanitt további információkat találhattok a balatoni barangolásokról. Az első séta június 18-án rajtol.
