Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül (1900)
Eötvös Károly korának egyik legismertebb és minden bizonnyal legsokoldalúbb társasági személyisége volt. A nemes egyszerűséggel pusztán „a Vajdaként” emlegetett ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő a 19. század talán leghíresebb magyarja volt, mivel a tiszaeszlári vérvád során ő védte sikeresen a megvádolt zsidókat. A századfordulón jelentette meg a korszak bestsellerévé váló könyvét, az Utazás a Balaton körült: az elbeszélésfüzér kirakósából egyedülálló tablója áll össze a század oral historyjának, amelyben egymást egészíti ki az irodalmi pletyka és a helyi legenda.
Cholnoky Jenő: Balaton (1937)
Cholnoky Jenő – az irodalmár Viktor és László testvére – korának legnagyobb hazai földrajztudósaként öntötte szépirodalmi formába szakmai munkásságának gyümölcsét: „Miért kék, miért zöld egyszer a tó, miért van a déli parton kitűnő homokfürdő […] Igaz-e, hogy a tó szél nélkül is háborog? Igaz-e, hogy a fenekén források vannak? Igaz-e a rianás úgy, ahogy Jókai leírja? Miért jobb a Balaton mellett, mint a Genfi-tó partján stb., stb.” Ezekre a kérdésekre ad egyszerű és nemegyszer humoros választ, levezetéseket, fejtegetéseket és tényeket anekdoták kíséretében. Könyve időrendi sorrendben mutatja be a Balaton történetét a földtörténeti korok legelejétől a modern fürdőélet kialakulásáig.
Lipták Gábor: Aranyhíd (1961) és Ezüsthíd (1977)
Lipták Gábor kulturtörténész 1944-től kezdve élete végéig Balatonfüreden élt, otthona – amelyet az utolsó hazai „irodalmi szalonként” is emlegetnek – ma a Magyar Fordítóház. 1961-ben jelent meg a balatoni regéket és mondákat összefoglaló művének első kötete, az Aranyhíd, amelyet tizenhat évvel később követett az Ezüsthíd: az első kötetben az ősi óriások idejétől a honfoglaláson és Mátyás király korán keresztül egészen a reformkorig elevenedik fel a történelem, a másodikban már a 19. századi Balatonfüred eleven élete is feltűnik a régebbi múlt képei mellett.
Katona Csaba: Professionatus spielerek – Arcok és történetek Balatonfüred múltjából (2014)
Katona Csaba történész-levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa tavalyelőtt jelentette meg a korábban kötetekben, folyóiratokban megjelent munkáiból összeállított kötetét, amelyben Balatonfüred 19. századi sajátosságait, mikrotársadalmát és hangulatát mutatja be. Az olvasmányosan, de történetírói precizitással megírt tanulmányokban megtudhatjuk, hogy miért volt egy személyben élő legenda és a „nemzet bárója” Bizay Mihály, hogy milyen hasonlóságokat és különbségeket lehet felfedezni Jókai Mór villái között, vagy hogy mi újat lehet még elmondani az Anna-bálok történetéről.
Bojár Iván András - Darabos György: Nagy Káli Könyv (2015)
Bojár Iván András művészettörténész és építészeti kritikus, illetve Darabos György fotográfus 2015-ben egy nem mindennapi olvasmánnyal verték fel a bágyadt könyvpiacot: a Nagy Káli Könyv 500 oldala és az azokon található közel 800 kép egy nagyjából öt kilogrammos könyv formájában került az olvasóközönség elé, így ezzel feltűnőbb jelenség lehettek bármelyik strandon, mint a legfurább krokodilos gumimatraccal. A leginkább egy szubjektív férfivallomás és egy földrajzi képes atlasz szerelemgyermekeként meghatározható kiadvány története pedig legalább annyira lehengerlő, mint megjelenése, hiszen kilencéves munka, körülbelül tízezer kép és rengeteg helyi történet összegyűjtése után született meg a könyv. A képek és a szigorúan szerkesztett részek igyekeznek körbejárni, megragadni, elemezni, értelmezni, szeretettel kritizálni és dicsérni azt a galaxist, amit a legtöbben a Káli régióval azonosítunk.
Jobst Ágnes: A Stasi működése Magyarországon (2015)
Jobst Ágnes történész tavaly megjelent kötete a hajdani Német Demokratikus Köztársaság és Magyar Népköztársaság államvédelmiseinek együttműködését mutatja be levéltári dokumentumok felhasználásával. A keletnémet Állambiztonsági Minisztérium, azaz a Stasi (Ministerium für Staatssicherheit) által a Balatonnál bevetett titkosügynökökről, a magyar kollégáikkal szembeni nézetkülönbségekről, a magyar nyitás politikájáról vagy az 1989-es keletnémet menekültáradatról, amely a Páneurópai Piknikkel új korszakot nyitott Kelet-Közép-Európa történetében. A könyv emellett rövid kitekintést nyújt függelékében a Stasi struktúrájával és vezetőivel, valamint a magyarországi ügynökökkel kapcsolatban.
Északipart
Az Északipart egy évente egyszer megjelenő, terjedelmes magazin, amely a megszokotton felül többször is tematikus (gasztro, bor stb.) különszámokkal jelentkezik. A cikkeket nagyrészt helyi szerzők írják, ennek megfelelően érezhető a pozitív szemlélet is cikkeikben a régió és az itt élők iránt. A 2016-os számban tematikus írások foglalkoznak a titkos kirándulóhelyekkel, Tapolca egykori és mai arculatával vagy éppen Zala és Veszprém megye 20. századi vetélkedésével azért, hogy kié legyen a Balaton-felvidék. A lapot megtalálhatjátok a sarki újságosbódéknál a Balaton környékén, ha pedig a fővárosban keresitek, a honlapjuk segít abban, merre érdemes kérdezősködni. Az 1950 forintos ár első hallásra valószínűleg soknak hangzik, de ez a magazin tényleg annyira képbe tud hozni, mint egy teljes, hónapig tartó túra a környéken.
Balaton Felvidék Neked
Idén is megjelent az északi part közel hatvan településének kulturális kínálatáról, sportolási lehetőségeiről, zenés rendezvényeiről és gasztronómiai életéről szóló magazin, sőt harmincezer példány készült belőle. A nagy ugrás alapja a tavalyi siker volt, így az idei számban már huszonhárom cikk van - méghozzá a magyar mellett angol és német nyelven is -, többek között a Művészportrék-sorozat és a Káli Krónikák arról, hogy mitől is Káli-medence a Káli-medence, de szerepel benne a mi Nagy Balatoni Kilátótesztünk is.
