Szerda óta maximális fordulatszámon pörög a balatoni nyár két utolsó könnyűzenei fesztiválja, a Petőfi Rádió által játszott előadókra koncentráló STRAND Fesztivál és az elektronikus szubbasszusokat előtérbe lökő B.my.Lake. Csütörtökön el is látogattunk Zamárdi nagystrandjára, hogy körbenézzünk ezeken. Megkérdeztük a fesztiválozókat is, ez alatt a másfél nap alatt mely helyszínek váltak a kedvenceikké zenei, étkezési és egyéb téren, és a legkedveltebb kedvencekről lőttünk is pár képet.
STRAND Fesztivál
A STRAND esetén volt meglepő és kevésbé meglepő válasz is. Zeneileg a Mol-Petőfi Rádió Nagyszínpad leuralt mindent, ami nem csoda, a főbb headlinerek is itt lépnek és léptek fel, de persze beszéltünk olyanokkal is, akik éppen az ott zenélő Rúzsa Magdira gyorsultak. Érdekesség volt még, hogy akadt, aki a Heineken Beachet emelte ki, ahol a kilencvenes-kétezres évek minőségi hiphopját tolták eddig a DJ-k.
Étkezés szempontjából már előre leírtuk volna, hogy úgyis valami menő kajahely fog nyerni, legyen a Zing, de meglepő választ kaptunk több embertől: a zsíros kenyereket áruló pult vitt mindent. Ugyanis nem egyszerű, félkaréj kenyereket kínáltak itt némi vacak gépzsírral megkenve, hanem ízlésesen, többféle zsírral kent szeleteket, megpakolva szalámival, zöldségekkel (lila hagyma is!), na meg az elmaradhatatlan fűszerpaprika-őrleménnyel.
Az egyéb helyszínek közül kettőt is kiemeltek alanyaink: az egyik a vidámpark, a másik a Diákhitel Kávézó. Az elsőt mindenki nagy poénnak tartotta, klasszikus vurstlihangulatot varázsolt az MVM Nagyszínpad mellé. A kávézó népszerűségét a napi kocsmakvíz mellett az adta, hogy ez az a hely a fesztiválon, ahol talán a legtávolabb tudunk a zenétől leülni úgy, hogy egymást hallva beszélgethessünk az egzisztencialista filozófia zsákutcáiról. Érdekes, hosszúkás párnahurkákra lehet leülni, kellemes félhomály van este, mécsesek égnek az asztalokon, szóval a chill itt adott leginkább.
B.my.Lake
A testvérfesztivállal már egyszerűbb volt a dolgunk, ez egy pici, kompakt terület, valamivel kevesebb helyszínnel, ennek megfelelően a placc sincs telezsúfolva, meglehetősen szellős, belátható, átjárható, na meg persze szokás szerint igényes designt kapott. Zeneileg nem lehetett kérdés, hogy a legnagyobb színpad, a B Stage a legfontosabb, legkiemeltebb, legfelkapottabb, hisz a főbb húzónevek is itt bűvölik a korongokat.
Az ételkínálatot egy huszita szekértáborra emlékeztető formációba rendezték el, a hasonlat se véletlen, hisz sokan food truckokkal jöttek. Egy kiemelkedőt is találtunk, a Nyárson Sült Röfit. Tényleg ez a nevük, és csodálatos dolgokat művelnek: szekszárdi eredetű disznóhúst sütnek faszénen, mindenki megtekintheti, sőt láttunk fesztiválozót, aki a csípős augusztusi éjszakában megállt picit melegedni a parázsnál. A disznóhús aztán két szép, hosszúkás buci közé kerül, beletesznek még némi zöldséget, illetve ajváros és fokhagymás-tejfölös szószt. Ha a zsíros deszkára azt mondtuk, hibátlan fesztiválétel, ez pláne az.
Az egyéb helyszínek között itt is kiemelnénk a legnyugisabb helyet, a Chill Zone-t, ahol négyzet alapú, puha dobogókra lehet lezuttyanni, ha megfáradt az ember a bulizásban. Ezt több megkérdezett is nagyon hiányolta tavalyról, szóval a szervezők nagy piros pontot kaptak érte. A csúcs mégsem ez lett, hanem a Balaton Soundon már megjelent Marosfalvi Hair borbélyszalon. Az első hajnali órákig bárki beülhet a félig nyitott szalonba, és megcsináltathatja a sérót (a kezdő ár férfiaknál 4400 forint). Kiderült, hogy sokan jönnek be, bár akad, aki a haverok unszolására ül be a nullás gép alá, ottjártunkkor pedig egy ausztrál pár fazonírozását fejezték be.
