Zirc
Zircet a Bakony fővárosának nevezik, alapítását 1182-re datálják, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvaux-ból megérkeztek az első ciszterci szerzetesek a Bakonyba, és megépítették korai gót stílusú, torony nélküli templomukat és kolostorukat.
Sajnos a szerzetesek korai történetéről keveset tudunk, mert Zirc oklevelei és könyvei a 16. században nyomtalanul eltűntek. Annyi azonban biztos, hogy az apátság eredeti helye valahol másutt volt a Bakonyban, és csak 1198-ban települt át Zircre. A szerzetesek által hozott és képviselt kultúra évszázadokon át irányadó volt ezen a vidéken.
A török hódoltság idején Zirc is elpusztult, a szerzetesek a lakossággal együtt elmenekültek. A romkertben az egykori, 800 éves, eredetileg román stílusban épült apátság nyomait láthatjuk.
A 18. század elején a rend visszaszerezte középkori földbirtokait, és örökös jobbágyságot fogadó római katolikus családokat telepített ide. Ekkor épült fel a barokk templom és a klasszicista monostor is.
Miután a jezsuita rendet az 1700-as évek végén feloszlatták, az árván maradt gimnáziumok vezetését a ciszterciek vették át, így váltak tanító renddé.
1945-ben a Zirci Apátság birtokait államosították, az iskoláival együtt, 1950-ben pedig a totális kommunista diktatúra betiltotta a rend minden működését. Tagjai elvesztették munkájukat, otthonukat, negyven éven át nem működhettek. A szerencsésebbeknek sikerült Amerikába vándorolniuk, de a többiekre internálótábor vagy börtön várt. A Zirci Kongregáció csak a rendszerváltást követően lett ismét államilag elismert intézmény.
Az apátság rendezvényeit érdemes követni a honlapjukon, ugyanis számos kulturális eseménynek adnak otthont. Legközelebb az apátsági koncertsorozat részeként október 30-án, este 6 órakor Kovács Szilárd orgonaművész ad koncertet a Bazilika Minorban, a belépőjegy ára 700 forint.
Elsőre teljesen átlagos programnak hangzik, hogy nézzük meg az apátság könyvtárát, de amint belépünk a könyvekkel teli terembe, a lakkozott fapadlón koppan az állunk. Az apátsági épület második emeletén található könyvtár 65 ezer könyvből álló gyűjteménye egyedülálló. Különösen nagy szó, hogy őriznek 70 ősnyomtatványt is, ezek ha nem is az ősemberektől, de a könyvnyomtatás hőskorából, az 1450-es és 1500-as évekből maradtak ránk.
A páratlan örökség alapjait azoknak a heinrichaui szerzeteseknek köszönhetjük, akik a 18. században újjáépítették Zircet és az apátságot.
A gyűjtemény jelentős részét teológiai példányok teszik ki, de más szakterületekhez kapcsolódó könyveket és szakirodalmat is találhatunk, miközben tényleg olyan a terem, mintha egy Dan Brown-történet valamelyik titkos helyszínén keresnénk a megoldást a legújabb talányra.
Az apátsághoz tartozó másik fontos látványosság a 18 hektáron fekvő Zirci Ciszterci Arborétum, ahova nem tudunk rossz évszakban menni, mert itt mindig a növényvilág legszebb arcát látjuk majd.
Két bejáraton is megközelíthetjük: a város felől a tó melletti Damjanich utcán, vagy az apátság díszudvarából. Ha minimum 25 fős csapattal érkezünk, előzetes bejelentés után külön díjért szakvezetést is igényelhetünk.
Tavasszal a halastó partján nyíló ezerszínű dísznövények, ágyások miatt érdemes ellátogatni ide, nyáron az illatozó hársfák és a zöld ezer árnyalata miatt, ősszel a levelek színpompájában, télen pedig a fehérbe öltözött, zúzmarás vagy havas növényekben gyönyörködhetünk.
És nem mellesleg itt halad át a Cuha-patak, ami nagy nyári melegben akár el is tűnhet. Ne lepődjünk meg: előfordul, hogy kiszárad, és később az őszi esős időjárás tölti fel újra. Ha víz éppen nincs is benne, akkor is átsétálhatunk a patakot átszelő két barokk hídon, amelyek 1759-ben épültek.
Az arborétumot az apátság műemléki környezetében hozták létre a 18. században, angolkert stílusban. Ennek a lényege, hogy a kert minden szabad területét felhasználják, váltják egymást a színes növények és a zöld pázsitok, amelyeket kacskaringós utak és ösvények kereszteznek.
A park Magyarország legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye. Dréta Antal apát jelentős telepítéseket végzett a területen, 1803-ban Gregorius Mayer angolkertészt fogadta fel, hogy levezényelje a munkálatokat. Ekkor telepítették a híres hársfasort, amelynek hossza eléri a 400 métert. A legenda szerint ez az út a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa.
A főbejáratnál gyönyörű halastó terül el, amit az 1700-as évek elején hoztak létre mesterségesen, nemcsak természeti esztétikuma miatt. A kötelező böjt alatt ugyanis tilos volt a húsfogyasztás, így a szerzeteseknek sok halra volt szükségük.
Az arborétumban hatszáz fajta fa és cserje található, 80 százalékuk lombhullató. Nemcsak a területre jellemző őshonos növényekkel ismerkedhetünk itt meg, de láthatunk úgynevezett egzótákat, vagyis idegen földrészről betelepített fajokat is, például liliomfát vagy juharokat.
Ha pedig már fák és bokrok vesznek körül minket, akkor számos madárfaj énekét is hallgathatjuk, sőt, nagy eséllyel mókusokkal is találkozhatunk. A halastónak köszönhetően pedig megfigyelhetjük a vízi szárnyasokat is.
Ha már Zirc és apátság, nem szabad megfeledkeznünk a komoly múlttal rendelkező sörfőzésről sem! 1735. október 29-én csapoltak először sört a Braxatóriumban, vagyis a serfőző házban. Több száz évvel később, 2015-ben gondolták úgy az apátságban, hogy felelevenítik ezt a hagyományt. Ma kézi munkaerővel, de modern technikával készülnek itt a sörök, így a Zirci Apátsági Pils, a Belga és a Búza. Sajnos a Zirci Apátsági Manufaktúra sörfőzdéje nem látogatható, de honlapjukról kiderül, hol találjátok meg a söreiket.
Ha bejártuk Zircet, érdemes végigsétálni a közeli Pintér-hegyi tanösvényen, ami 5 kilométer hosszú, és 17 állomáshelyből áll, köztük egy geológiai bemutatóhely is, de mivel tűzrakó helyeket is találtunk, ide akár szalonnát sütni is jöhettek.
Sőt, a gyerekeket játszótér, erdei tornapálya, télen pedig sí- és szánkópálya várja. A tanösvényhez kapcsolódik egy 1,8 kilométer hosszú erdészeti bemutatóösvény is.
Bakonybél
Zirctől csupán 16 kilométert kell utaznunk Bakonybélig, amely egy álomszép völgykatlanban fekszik. Itt nem menekülünk a természeti látványosságok elől. Mivel a terület alapvetően mészkőből áll, számos barlangot járhatunk be a közeli, bővizű forrásokkal teli erdőkben, például az Ördög-likat, a Likas-kőt, a Pörgöl- vagy az Odvaskői-barlangot, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlikat. Itt bujkáltak régen a bakonyi betyárok, így akár Savanyú Jóska vagy Sobri Jóska rejtekhelyét is megtalálhatjuk úgy, hogy nem is tudunk róla.
A falu központjában, a Bakonyi Erdők Házában természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt látogathatunk, a Tájházban pedig megismerkedhetünk az erdőműveléssel és famegmunkálással foglalkozó bakonybéliek hagyományaival.
A település talán leghíresebb pontja a Borostyán-, más néven Szentkút. Története a bakonybéli monostor alapító szentjeihez, a bajor Szent Günterhez és a velencei Szent Gellérthez kötődik, akik itt telepedtek meg, és éltek remeteéletet. IX. Gergely pápa 1230-ban kelt bullája említi a Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnát Szent Gellért sziklája felett.
A régészek szerint feltehetően a szikla a mai Borostyán-kút felett magasodó szirt, a kápolna pedig a mai Kálvária tetején, a jelenlegi kereszt mögötti térségben állt. A kultuszhely a török korban a béli monostor egyéb épületeivel együtt eltűnt. A monostor történetével foglalkozó, 1838-as tanulmány szerint Szent Gellért nem a Szentkútnál, hanem a mai temető területén remetéskedett.
A régi temetőben álló Szent Gellért-kápolnának a 20. század elején már nyoma sem látszott, ezért építették 1824-ben a mai kápolnát a Borostyán-kútnál, amit Szent Gellért tiszteletére szenteltek fel. A kút feletti kápolnát 1855-ben hozták létre, és több mint 30 évvel később a hegy lábánál fakadó forrásoknak vízgyűjtő medencét építettek.
1996-ban a település lakói összefogtak, parkosításba kezdtek, és az itt indián táborokat vezető Cseh Tamás kívánságára a halála után felújították a kápolnát.
A Borostyán-kút kápolnájának környéke 2009 óta Veszprém megye hét természeti csodájának egyike.
A környék másik híres látványossága a Hubertlaki-tó, amit az erdélyi Gyilkos-tó után Bakonyi Gyilkos-tónak is neveznek a köznyelvben.
A tavat a Hamuházi-séd táplálja, és egy mesterséges gát létrehozásával keletkezett. A tó vize nagyon tiszta, úgy hallottuk, hogy az itt kirándulók már érzékeny gőtét is láttak benne.
A Bakony legmagasabb hegye a Kőris-hegy, amelyet számos túraútvonal, köztük az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint, és tetején a Vajda Péter-kilátó áll.
Talapzata 709 méterrel van a tengerszint felett. Innen nemcsak a Balatont, a Kab-hegyet, a Somlót és a Pannonhalmi Bencés Főapátságot láthatjuk, de tiszta időben feltűnnek az innen 150 kilométerre fekvő Alpok kétezer méteres csúcsai is.
A hegy a területet borító kőrisfákról kapta a nevét.
A kilátótól 50 méterre áll a kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés.
A természetben tett kirándulások után érdemes betérni a településen található Pannon Csillagdába, hogy még az Alpok csúcsainál is távolabb láthassunk. Itt távcsőparkkal, digitális planetáriummal, valamint a csillagászat és az űrkutatás történetével foglalkozó kiállításokkal várják a vendégeket.
Itt mindent megkérdezhettek, amit eddig nem mertetek Elon Musk tervezett Mars-utazásának előnyeiről és veszélyeiről, idén nyártól pedig már a 3D-s mozijukban is nézhettek csillagászattal kapcsolatos filmeket.
Ahhoz pedig, hogy teljes legyen a bakonybéli űrutazás, egészen „közelről” szemlélhetjük a napkitöréseket.
