A Balaton északi partján, a 71-es úton haladva könnyen megtaláljuk Balatongyörök keleti határa mellett a Szépkilátót. Itt egy parkolót is kialakítottak, így nyugodtan le is tehetjük az autót, a következő 2 órában úgysem vennénk hasznát. A Szépkilátó többi társától eltérően nem egy emberi építmény, „csak” egy kedves, 140 méter magasan elterülő tisztás, de a látkép, amit nyújtani tud, legalább olyan pazar, mintha száz lépcsőt másztunk volna valamelyik faszerkezetes építményen. Balra megcsodálhatjuk a Tapolcai-medence tanúhegyeit, a Badacsonyt, a Szent György-hegyet, a Csobáncot, a Gulácsot, a Tóti-hegyet és a Halápot. És persze egy karnyújtásnyira emelkedik előttünk a maga méltóságteljes öregségével és sokat látott múltjával a Szigligeti vár. Szemben pedig Fonyód magaslik előttünk a túlparton.
A Szépkilátó keresztapja Eötvös Károly, a Balaton mesemondója, aki így ír 1900-ban Utazás a Balaton körül című könyvében erről a helyről: „Sosem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot megláttam… Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna.”
A Szépkilátó kiváló hely piknikezésre, hiszen asztalokat, padokat is elhelyeztek ide, de talán még hangulatosabb kiteríteni egy nagy pokrócot, és elővenni a kosárból a közelben vásárolt sajtokat és borokat. Persze, nem januárban. Ilyenkor elégedjünk meg a látvánnyal, a kristálytiszta levegővel és az innen hallható rianások misztikus recsegésével. A fölénk magasodó fekete fenyőket állítólag egykor Festetics Tasziló felesége, Lady Mary Douglas Hamilton hercegnő ültette.
De van itt még egy látnivaló: a Római-forrás a kilátó aljában, ahová néhány lépcsőn vagy a másik oldalon egy keskeny úton juthatunk le. Neve is elárulja, hogy valaha egy római villa állt itt a második században, amelynek maradványait a hozzá tartozó fürdővel a ’40-es években találták meg. A forrás tehát, amivel most, a 21. században olthatjuk a szomjunkat, ennek a fürdőépületnek a vízellátását szolgálta közel kétezer éve. A Szépkilátó régi neve, a Kápolna-domb elnevezés pedig onnan ered, hogy itt egykor domonkos rendi kolostor is állt.
A forrás mellett egy tábla magaslik, „Le a cipőkkel!” felirattal. Alatta a magyarázat: sétáljunk egyet a forrás vízében, ugyanis az ókori rómaiak is tudták, hogy a hideg víznek gyógyító ereje van. Egy angol orvos, Floger már a 18. században hirdette a hideg vizes kúrák áldásos hatását. Arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy a láb vérkeringése fokozható különböző méretű, formájú és „anyagú” talajon vízben járva, amelyekkel a talp reflexzónáit ingerelhetjük. Mi mindezt el is hittük, de a gyakorlatot nyárra halasztottuk. Egyébként a leírás meditációt is javasol a lábmasszás után, és a hely kiválóan alkalmas is erre, hiszen itt már az út zaját sem lehet hallani.
Ha hátat fordítunk a Balatonnak, már látszik is következő úti célunk, a Batsányi-kilátó a Pap-hegy csúcsán, egész pontosan a 448 méter magas Boncsostetőn.
Ehhez csak át kell mennünk a 71-es főúton, onnan már táblák mutatják a helyes irányt. Nyáron egy kis szénhidráthoz is juthatunk lángos és palacsinta formájában, mert egy retro büfécsokor fogadja itt a hegyre induló utazókat.
A műútról hamar rátérünk az erdei ösvényre, ami egyébként a gyerekeknek kialakított Pele apó tanösvény része. A túra során ilyen csodálatos dolomithegyek mellett is elhaladunk.
A fenyvesek még különlegesebbé teszik ezt a túraútvonalat. Nyáron árnyat adnak, ilyenkor pedig a tűleveleken átsejlő napfény látványában gyönyörködhetünk.
Az út utolsó szakasza kissé holdbéli tájnak tűnik az erdőgazdálkodás hagyta nyomok miatt.
A Batsányi-kilátót felújították, a mostani, 12 méter magas változatát 2014 áprilisában adták át. A kilátásra szavak nincsenek, ezért inkább megmutatjuk. Balra felsorakoznak a tanúhegyek, ahogy a Szépkilátóból is láttuk, csak egészen más szögben. A Badacsony magasodik ki a földből a legközelebb, jobbra látható alattunk Balatongyörök, és következő úti célunk, a Bél Mátyás kilátó.
Ha kigyönyörködtük magunkat, visszaindulunk ugyanazon az úton, ahonnan jöttünk. Amikor elérjük ezt a kis pihenőt, jobbra kell fordulnunk, és a narancssárga D, illetve és a sárga kereszt jelzést kell követni.
Itt jön egy kis üdítő lejtmenet, aztán egy balra kanyar után újra elindulunk felfelé a Garga-hegyre. Az útvonal mérsékelten érdekes, de pihenőhely itt is akad. Az ilyenkor megszokott leírásokat a környék növényzetéről és állatvilágáról szintén itt találjuk.
A 221 méter magas kilátót 1972-ben építette a keszthelyi erdészet és Bél Mátyás polihisztorról nevezték el, aki magyar–szlovák származású író, evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós volt. Az 1700-as évek elején több ízben is utazott a Balaton mentén. Fennmaradt a tó nyugati részét Zala megyével együtt ábrázoló térképe, és neki köszönhetjük a lékhalászat első néprajzi leírását is.
A kilátás innen is csodát nyújt, és nemcsak a Balaton irányába, illetve a tanúhegyek felé érdemes tekintgetni, hisz a Keszthelyi-hegység hullámai is lenyűgözőek.
Az eddig megtett útra is visszatekinthetünk, ami a Batsányi-kilátótól vezetett idáig.
A látvány még egy festőművészt is rabul ejthet, talán egy „szakmabelinek” is nehéz lenne megszámolni, a kéknek hány árnyalatát mutatja itt víz és ég.
Na jó, azért egy pillantást innen is muszáj vetni a tanúhegyekre. Hiába, nem lehet őket megunni.
Innen ugyanazon az útvonalon kell visszatérni a Szépkilátóthoz, ahonnan jöttünk. És ha már itt járunk, érdemes ellátogatni Kajdi Imre üvegcsiszoló mesterhez a túra levezetéseként. A Szépkilátótól indulva Balatongyörök irányába az első körforgalom előtt, a 71-es út mentén balra találjuk. Ha valaki, hát ő ért az üveghez, szakmai tanulmányait 1968-ban kezdte az Ajkai Üveggyárban. 1983 óta dolgozik önálló iparosként, boltját 1990-ben nyitotta meg a főút mellett.
Mivel boltja látványműhely is egyben, belepillanthatunk, hogyan készülnek a polcainkon pihenő kristályok. Kajdi Imre szabadidejében vadászik, innen a poharakon megjelenő lenyűgöző pontossággal és műgonddal ábrázolt vadvilág.
És hogy még miért érdemes ide betérni? Mert Kajdi Imre méhész is, így megvásárolhatjuk nála a téli túra után jogosan megérdemelt forró teánkhoz az igazi tiszta, termelői mézet.
