Szőlő és vásárlóerő akad, ám más területeken jelentősen fejlődésre szorul a déli parti borvidék - írja az sonline.hu. A legfőbb probléma az, hogy a megtermelt szőlő 75 százalékát nem itt dolgozzák fel, hanem egyből értékesítik, csak 25 százalékból készül helyi bor. Ennek az aránynak kéne megfordulnia, és olyan karakterű boroknak születnie hiteles körülmények között, amelyek csakis az adott borvidékre jellemzőek.
Légli Ottó, a HNT elnöke szerint saját karakter nélkül nem lehet tartós piaci sikerekre számítani, ennek alapja pedig a biztos, professzionális, korszerű termelés. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának stratégiája is erre fekteti a hangsúlyt.
Bujdosó Ferenc, a Balatonboglári Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a szőlőterületek megújítása az egyik legfontosabb feladat, ennek viszont különböző akadályai vannak. "Óriási probléma az elaprózódott birtokszerkezet: egy harminc-ötven hektáros tábla háromezer négyzetméterenként akár száz tulajdonosé is lehet. Az is probléma, hogy a borvidék borászatai az összes termésnek 20-25 százalékát dolgozzák csak fel borként, az összes többi felvásárolt szőlőként megy el. Ezenfelül nem nevelődött ki egy következő generáció, legalábbis igen kevesen vannak, akinek át lehet adni a borvidéket."
A piaci és termelői problémákon felül a kifejletlen infrastruktúra is megnehezíti a helyi bortermelők dolgát. Nincs kiépítve egy olyan szilárd útburkolat-hálózat, ami más borvidékeken már megvan. Ez nem csak a betakarításnál, szállításnál okozhat gondokat, de a turisztikai potenciált is csökkenti, mivel az ide érkező vendégek nehezebben tudják megközelíteni a borászatokat. További turisztikai célkitűzés, hogy a kopár, elhagyott szőlőterületek helyett friss, virágzó ültetvények között borozhassanak az idelátogatók.
