Egész éven át tartó vitasorozatot indított a Csopaki Kódex, a Balatoni Kör, a Rizling Generáció és az Északipart Magazin. Az összefogás azért jött létre, hogy megvédjék a balatoni térség veszélyeztetett értékeit. Az első Balaton Konzíliumot április 30-án tartották a Jásdi Pincénél, a téma a balatoni szőlők sorsa volt. Az érintett borászok, vendéglátók, szakmai szervezetek, önkormányzatok, jogalkotók szerint cselekedni kell, mert a villaépítési láz súlyos károkat okozhat a tónál.
A mai jogszabályok szerint a mezőgazdasági területek szabálytalan átminősítése és használata bűncselekmény. Akkor hogy építhetnek medencés nyaralókat értékes szőlőtőkék helyére? Miért nem lépnek fel az ingatlanspekuláció ellen az illetékesek? Kívülállóként nem könnyű átlátni a helyzetet, éppen ezért jött létre a Balaton Konzílium, hogy a fontos kérdések végre nyilvánosság elé kerüljenek.
A Balaton északi partján egyre többen szeretnének nyaralót, medencés villákat építeni. Az ingatlanbefektetők olyan árat kínálnak a panorámás telkekért, amely a borászok számára megfizethetetlen. A megyei agrárkamara mellett működő földbizottság megvétózhatná az árat az aránytalansága miatt, de ezzel a joggal többnyire nem élnek, vagy ha mégis, a vevő megtámadja a döntést bíróságon, ahol azt szinte mindig hatályon kívül helyezik. Vagyis a befektető viheti a birtokot, öt-hatszoros áron, neki még így is megéri. Épülhet a villa, ami papíron gazdasági épület, aztán ki lehet kivágni a szőlőt, hiszen szankciója ennek gyakorlatilag nincs.
A zártkertekben egyszerű adminisztrációs lépéssel törvényesen is eltüntethető a szőlő: csak be kell jelenteni, és a hatóság átminősíti a területet. Intő példa lehet Sümeg, ahol a legnagyobb hagyományú bortermő területeket, amelyek szintén zártkertek voltak, mára teljesen beépítették. A Fekete hegyen, a Káli-medence legértékesebb bortermelő vidékén a történelmi szőlőterület 120 hektárjából 100 hektár zárkert, amely a mai szabályozás szerint nagy veszélyben van. Csopakon is hasonló a helyzet, ott a polgármester előterjesztésére védetté nyilvánították a szőlőt, és komoly bírság fenyegeti a tulajdonosokat, ha nem művelik a birtokukat.
A telekspekuláció legszemléletesebb példái a birtokközpontok. A leendő villaépítő vesz pár hektár szőlőt egy balatoni borvidék legértéktelenebb részén, csak azért, hogy a szintén birtokában lévő, parthoz közeli, turisztikailag is értékes fél hektáron, mondjuk Tihanyban birtokközpontot létesíthessen. Így sokkal megengedőbb szabályok vonatkoznak rá, nagyobb villát építhet kisebb területen.
