Ki is lehetne autentikusabb kalauzunk Balatonfüred zsidó múltjában, mint Olti Ferenc, aki „a balatonfüredi zsidó”? Tudomása szerint a városnak nincs más állandó zsidó lakosa, akinek a családja a második világháború előtt itt élt volna. Kilenc állomáson át vezet minket Balatonfüred falunak nevezett részében, és közben mesél.
Mintha Balatonfüred történetének írását valahol a reformkorban abbahagyták volna, erről a fejezetről – a zsidóság itteni életéről és eltűnéséről – nem esik szó. Ezért is nagy szám, hogy a Hosszúlépés. Járunk? a MOL Nagyon Balaton keretein belül megszervezi ezt a sétát. Egyszintes házak között járunk, távol a Tagore sétánytól, még a vasútállomáson is túl, „felső-Füreden”. Gyér a forgalom, ember is alig van. A kiindulópont, egyben a célpont az egykori zsinagóga (itt találjátok, honnan indul a túra), legalábbis annak helye – azóta átrobogott az épületen a történelem... Most viszont valami olyan attrakció készül a nemsokára újjászülető épületben, ami a szervezők szerint világszám lesz és még a füredieknek is tud újat mutatni, nemhogy a más városból érkezőknek – de erről egyelőre nem árultak el többet.
Különös sétára indulunk: zsidó ünnepekről, szokásokról, a közösség mindennapi életéről szóló színes mozaikokból áll össze a túra. Visszaemlékezésekből, családi beszélgetéseken elejtett félmondatokból, emlékfoszlányokból elevenedik fel az egykori kóser Füred és annak lakói, és persze a kutatásból, amit Olti úr nem volt rest elvégezni. Egy kicsi, de egykor virágzó közösség számos alakját megismerjük a túra során. Nem személyesen, csak hallgatjuk a történeteiket, ők kísérnek minket végig a másfél órás túrán, ami fizikailag egyáltalán nem fárasztó, de lélekben annál nehezebb, amikor látjuk a pusztuló, magára hagyott szellemházakat, halljuk az élet- és családtörténetek hirtelen elszakadását.
Szerencsére ezt remekül oldja Olti Ferenc közvetlen stílusa, jól egyensúlyozza a szomorúságot, a fájdalmat az élni akarás, a megbékélés, a túlélés üzenetével. Mesél a mindentudó rabbikról, a tiltott gyümölcsnek számító hurka gyönyöréről, a békés és vicces zsidó hétköznapokról, és ami különösen szíven üt minket, saját családjáról, ami a sétát személyessé, a hallottakat még inkább átélhetővé teszi.
Választ kaphatunk többek között arra, hogy mit keresnek középkori lovagok a füredi zsinagógában, hogyan döntötte el a sakter, hogy elég éles-e a kése az állatvágáshoz, és hogy milyen tanár volt Polák Izidor, de szóba kerül az is, hogy milyen szerepet játszottak Füred felvirágzásában a tehetős zsidó értelmiségiek és kereskedők. Tanúi leszünk annak, hogyan lesznek a gazdag múltból emlékek, és hogyan próbál új gyökeret ereszteni a városban a zsidó kultúra.
