A tatárjárás pusztításai után épült várat még a 15. században is folyamatosan bővítgették, majd nagyjából kétszáz esztendővel később, amikor már elveszítette hadászati jelentőségét, II. Lipót király adott parancsot a lerombolására. A kor tűzszerészei alapos munkát végeztek, és az ekkor okozott károk nyomai ma is láthatók az erődítményen, ám a sérüléseket mára az összkép elmaradhatatlan részévé tették az évszázadok. Az erődítmény maradványait aztán a jezsuiták vették birtokba, ők az épület néhány épen maradt helyiségét raktárként hasznosították, itt tárolták a gabonát, ám komolyabb javításokat nem végeztek rajta, legfeljebb beszegelték egyik-másik ajtót. Hogy ma mégsem csak Boldogkő várának hűlt helyét, esetleg romos falainak csonkjait láthatjuk, elsősorban annak köszönhető, hogy a Péchy család utóbb elkezdte helyreállítani, ekkor egészült ki a ma is látható neogótikus elemekkel, stílusjegyekkel.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Boldogkőváralja számos okból lehet vonzó úticél: a természet és a gazdag élővilág csodálói éppúgy megtalálják itt a számításukat, mint a kultúrtörténeti érdekességek megszállottjai, de a vár és a köré épült település ideális hely azoknak is, akik csak egy kis csendes pihenésre vágynak.
