Szilvi és András egy balatonszepezdi nyaralóval indítottak, majd Révfülöpön kötöttek ki, mert a gyerekek megszületése után kicsinek bizonyult a ház. Négy éven keresztül kitartóan figyelték az ingatlanhirdetéseket, majd tavaly ősszel rátaláltak a Káli út 44. szám alatt található tekintélyes méretű házra.
Megnézték és rögtön szerelembe estek vele. Ahogy kiléptek a kapun, másfél óra múlva tudták, hogy mit akarnak itt csinálni. A borászattal foglalkozó András egyből a vendéglátás lehetőségét látta meg benne, míg Szilvi fantáziáját művészként indították be az akkor kopár falak. „Még álltak a falak, ő már az ablakokat tervezgette, a tetőt rakta a házra Photoshopban” – emlékszik vissza András. Másnap ki is fizették a foglalót.
Az 1895-ben épült ház – ami volt fogadó, sőt, egy időben még rendőrörs is – most tisztaságot és frissességet áraszt. Tágas, fényes térben mozgunk, köszönhetően a világos falaknak és nagy ablakoknak. A fehér monotonitását helyenként a vöröskő-fal nyers darabossága és meleg színe töri meg. Felújításkor jókora vakolatréteg alatt találtak a 70 centis kőfalra, amit alaposan letisztogattak: Andrásék térdig álltak a törmelékben, mire mind leverték.
Minden négyzetcentiméteren meglátszik, hogy művész hagyta rajta a keze nyomát. Az eredetileg iparművész végzettségű Szilvi dekoratív betonelemeket gyártó cége kapcsán belsőépítészettel is foglalkozik. Sőt, a több éve jól működő vállalkozás után igazi felüdülés volt számára, hogy újra kreatív munkát végezhet. Egymás után jöttek az ötletek, a ház felújítása teljesen feltöltötte: „Örültem, hogy megint kitalálhatok, anyaggal dolgozhatok, festhetek. Bizonyos értelemben menekülés is volt, hogy újra tudjak alkotni.”
A szobaajtókon régi táblákon számok állnak, ugyanis már sokkal Szilviék előtt is adtak ki szobákat. A hat szoba stílusa egységes, mégsem egyformák. Az egyikben a házzal együtt megörökölt két súlyos, gyönyörű fa parasztágy a tisztaszobák hangulatát idézi, de egyszerűen, minden skanzenfíling nélkül. Nem zsong a fejünk a különböző anyagoktól, színektől, pihentető a szobák letisztultsága, részletekben rejlő rusztikussága és ízléses bensőségessége. „Recycle-ben (újrahasznosításban – a szerk.) gondolkodtam” – mondja Szilvi.
„Sok bútor itt maradt, mást a szepezdi házból hoztunk. Minél egyszerűbben próbáltuk megoldani, nem akartuk halálra vásárolni magunkat. Ezer éve gyűjtögetek tárgyakat. Tudtam, hogy notórius gyűjtögető vagyok, de hogy az ágyak kivételével hat szobára való cuccom van, az engem is meglepett” – meséli nevetve. Minden szőnyeget, párnát egyenként válogatott össze, a szép tárgyak imádójának ez igazi szerelemprojekt.
A szobaárak nem egetverőek: júniusban és szeptemberben 6500 Ft/fő/éj, júliusban és augusztusban 7500 Ft/fő/éj – május közepétől szeptember közepéig lehet foglalni. A ház közel van a Balaton-parthoz és Révfülöp központjához, van saját parkolója, hatalmas, szépen gondozott kertje hintával, óriási terasza, ahol le lehet dőlni olvasni (jó a magazin- és könyvválaszték!) vagy beszélgetni, esetleg dolgozni; innen még az sem tűnik terhesnek.
Reggeli nincs és közös a fürdőszoba, de a vendégek véleményét hallva ez nem zavaró tényező. András borkóstolókat tart, és tervezi, hogy főznek, sütögetnek, amire a szállóvendégeket meghívják. Úgy látják, bőven van Révfülöpön akkora forgalom, hogy április, májusi hétvégéken is ki tudják adni a szobákat, egészen jövő szeptemberig, amikortól a család lakja majd az egész házat. A szívük vágya volt, hogy a Balaton mellett lakjanak. Imádják a Balaton-felvidéket, amikor meglátják a tavat, úgy érzik, jó helyen vannak.
