A Fenékpusztai Majorság egy több épületből álló komplexum a Balaton nyugati végében. Évtizedekig csak romos, szinte menthetetlen épületeket láthatott itt, aki erre járt, most múzeum, több interaktív kiállítás, rendezvénytér és park is működik a területén.
Fenékpuszta történelmi jelentőségét a különböző korszakokból származó régészeti és építészeti emlékek is megerősítik. Római erőd is épült itt, a négyszögletes alaprajzú, 15 hektáros, már csak romokban látható komplexum katonai és logisztikai célokat szolgált, és egy villagazdaságot is magában foglalhatott.
Egy csaknem 300 éves birtok új élete
A Festetics család 1739-ben vásárolt Fenékpusztán birtokot, a majorság kiépítése Festetics Kristóf gróf vezetésével kezdődött meg. A gazdaság fejlesztése összekapcsolódott a versenylótenyésztéssel: ahogy Iski Szilvia a We Love Balaton korábbi cikkében írja, 1797-ben Festetics I. György Fenékpusztára telepítette a szentai ménest és az általa alapított Georgikonban1807-től ménesmesteri és lovászképzés folyt, ezzel is megalapozva a Festetics-ménes hírnevét. Fia, László a reformkorban indult lóversenyek javára komoly pénzdíjakat ajánlott fel. Ő hozta a ménesbe az első arab lovakat is.
A majorságban nemcsak lovakat tenyésztettek, hanem növényeket is termesztettek, juhot és szarvasmarhát is tartottak. A szürkemarha-állomány hozzájárult az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének élelmiszer-ellátásához.
Az épületek 1945-ig szinte változatlan formában maradtak fenn, de ezt követően a Festeticsek elvesztették a földbirtokaikat. A majorság területén működött ezután termelőszövetkezet, iskola, tehenészet, és kialakítottak itt komfort nélküli lakásokat is. Idővel a korábbi gazdaság egyre elhanyagoltabb állapotba került. Az 50 hektáros területet 1992-ben vásárolta meg a Helikon Kastélymúzeum.
Időutazás a lótenyésztés központjába
Bármelyik épülettel kezdjük is a bejárást, egy térkép segít az eligazodásban. Itt láthatjuk, hogy a birtokot három jól elkülöníthető területre osztották. Az északi részen volt a borjúistálló, a gulyásház, a gulyaistálló és a cselédlakások. A középső udvar egyik fele volt a központi épület, a Fenék, vagyis a kiskastély a gazdatiszt lakásával, a konyhával, az emeleten pedig a gróf szobájával. A középső egységhez tartozott a szekérszín és az ököristálló, a déli udvar pedig a lótenyésztés színtere volt. Itt volt a kancaistálló, a ménistálló és a csikós lakása. A majorság felújításának első ütemében a déli szárny, a kiskastély, a második ütemében a borjú- és a gulyaistálló készült el.
A középső udvaron található kiskastélyt 1820-ban kezdték el építeni, mai formáját az 1880-as években nyerte el. Itt érdemes kezdeni a komplexum felfedezését, mert az épületben berendezett kiállításon képbe kerülhetünk a majorság és a lótenyésztés történetével kapcsolatban. Megismerhetjük a gulyások és a csikósok hierarchiáját és feladatait, kiderül, miért felelt a bikás vagy a monyasos.
A birtok egykori legendás alakjai is „megelevenednek”: életnagyságban, korabeli nyelvezettel mesélnek a képernyőn a munkájukról és a birtokról. A kifejezések egy részét nem is értjük – ezért is érdemes tanulmányozni a falakon olvasható szövegeket –, de abban biztosak vagyunk, hogy a csikósok és a más szolgálatot teljesítők kőkemény munkát végeztek itt kétszáz évvel ezelőtt.
A kiskastélyban láthatjuk azt is, hogy milyen lehetett az egykori füstöskonyha, az emeleten pedig II. Festetics Tasziló gróf szobájának pazar enteriőrjében utazhatunk vissza másfél évszázadot az időben. Az arisztokrata, aki a hazai lóversenyzés egyik meghatározó alakja volt, rengeteget tartózkodott a balatoni panorámás helyiségben, amikor felügyelte a birtok ügyeit.
Egy legendás főúr
II. Festetics Tasziló egy olyan 19–20. századi arisztokrata volt, akinek mesés gazdagsága és sok allűrje egy letűnt kort idézett, ugyanakkor szerelemből házasodott, és királyokat vendégelt meg a kastélyában. Hatalmas udvartartást vitt, a kastélyban az angol udvari etikett szabályait alkalmazta, a nyilvánosság előtt csak nagyon ritkán mutatkozott.
Lady Mary Hamiltonnal kötött, filmbe illő előzményekkel bíró házassága révén számos európai uralkodócsaláddal került rokonságba. A lady ugyanis Skócia egyik leggazdagabb családjából származott, rokona volt többek között I. Károly román király, Karola szász királyné, I. Ferenc József császár és Sissi, Miksa mexikói császár és III. Sándor orosz cár. A keszthelyi Festetics-kastélyt az 1883-ra kialakított a Fenyves-allé, a 900 feketefenyőből álló, 6 km hosszú fasor kötötte össze a majorsággal. A Festetics II. Tasziló által ültetett fasor a legidősebb és leghosszabb kettős feketefenyősor hazánkban. A főúrról itt írtunk részletesebben.
Világhírű versenylovak, jövedelmező lóversenyek
Festetics Tasziló fiatalon hosszabb időt töltött Angliában, és saját istállót is fenntartott a világ angoltelivér-tenyészetének központjában, Newmarketben. Az ő idejében érkezett el a Festetics-ménes igazi aranykora, amikor az 1880-as évek elején angoltelivér-tenyészetet hozott létre. A profi idomárok kezei alól világhírű versenylovak kerültek ki, és ezek a paripák számos versenyen maguk mögé utasították a mezőnyt, és ezzel komoly bevételt hoztak tulajdonosaiknak. A fenéki versenyistálló három évben is a legsikeresebbnek bizonyult az Osztrák–Magyar Monarchia versenypályáin, és az 1930-as évekre Közép-Európa vezető lótenyésztő központjává vált. Hatalmas szerepe volt abban is, hogy a környéken színvonalas és pezsgő lovas élet alakult ki, és ez hozzájárult Keszthely polgárosodásához is.
A lótenyésztés történetét a kiskastélytól jobbra található épületben (az egykori borjúistállóban) berendezett interaktív kiállítás mutatja be. Itt is meghallgathatjuk a műfaj kiemelkedő figuráinak a monológjait, láthatunk egy életnagyságú, holografikus lócsontvázat, és különféle játékokkal tehetjük helyre a fejünkben a rengeteg ismeretet, közben a gyerekek nagy méretű, de könnyű kockákból álló installációk kirakásával köthetik le magukat. A terem végében a tojás alakú fotelek és a falra vetített lovas képek funkcióját sajnos nem tudtuk megfejteni, de egy kis pihenést beiktattunk, mielőtt továbbindultunk volna az udvaron át az egykori gulyaistállóba.
Itt egy korabeli lóversenyen találjuk magunkat: megismerhetjük a lóversenyek miliőjét, fogadásokat köthetünk a versenylovakra, és sok izgalmas részletet tudhatunk meg a magyarországi lóversenyzésről, amit Széchenyi István honosított meg – angol mintára – az országban. A már ismerős képernyőkön keresztül megszólalnak a korabeli versenyek megkerülhetetlen alakjai, a bukmékerek és a menedzserek, szinte látjuk magunk előtt a hatalmas, díszes kalapokat viselő hölgyeket, a komoly összegekre fogadókat, a társasági élet krémjét. Érintőképernyőn böngészhetünk a híres versenylovak tulajdonságai, eredményei között, és megnézhetjük, hogyan mutattunk volna egy-egy általunk kiválasztott paripa mellett. Az épület második termében pedig még versenyezni is lehet: kerékpárokra pattanva teljesíthetjük a pályát.
A végzetes „megszögelés” és a lovak panoptikuma
A sok információ után az egykori kancaistálló a nyugalom szigete. Bár az egykori istállóban üresek a bokszok, mégis úgy érezzük, hogy az egykori, világhírű lóversenyeket megjárt lakók is itt vannak közöttünk, talán éppen csak a legelőn vannak, vagy híres idomárjaik foglalkoznak velük. A „lópanoptikumban” tanulmányozhatjuk a ménes „sztárjainak” családfáját és karriertörténetét. Megtudhatjuk, miről híres Fenék, Pázmán vagy Hungária.
Patience-t, Fenékpuszta leghíresebb versenylovát Kincsem utódjának tartották. A sárga kanca 1902-ben született Fenékpusztán. Kilenc győzelme volt, detektív vigyázott rá a pályán kívül. 1905. június 25-i győzelme, a hamburgi német derbi után a bal első lábára sántítani kezdett. Kiderült, hogy „megszögelték”, vagyis félrepatkolták, az egyik szöget ferdén verték a patájába. Csonthártyagyulladást kapott, állapota romlásnak indult, és ez versenykarrierje végét jelentette, azt követően anyakancaként került vissza a ménesbe.
A Fenékpuszta Majorságban akár egy teljes napot is el lehet tölteni, és a kiállítások az egész családnak izgalmas programot jelentenek. A kiállítások után beülhetünk a kávézóba, tehetünk egy sétát a Történeti Piknik Parkban – a kávézóban piknikcsomagot is összeállítanak, ha kérjük. A későbbiekben elektromos bicikliket is lehet majd bérelni, és így felfedezni a Balaton nyugati csücskét (a Balatoni Bringakör az épület közelében halad el), de futószáras és tereplovaglásra is lesz lehetőség.
A komplexum fejlesztésére a Széchenyi 2020 program keretében került sor. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. több, mint 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásával valósult meg a kiskastélyban berendezett kiállítás, a Kancaistálló területén a többfunkciós közösségi tér és az istállóban 12 lónak kialakított box. A második ütemben 1,4 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból hozták létre a ménes emlékmúzeumát, valamint lovastáborhelyet és kulturális rendezvényközpontot alakítottak ki.
ELÉRHETŐSÉG
Fenékpuszta Majorság
8360 Fenékpuszta 1.
(Borítókép: Kőrösi Tamás - We Love Balaton)
