Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedének színes plakáttermése bemutatja a háború előtti évek mindennapjait, majd a harcterek valóságát, a forradalmak lázas hónapjait, a román katonai megszállást és az 1920. évi trianoni döntést – az utca plakátjainak változásán, a közhangulat formálódásán keresztül.
A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből álló kiállítás június 5. - szeptember 17. között látogatható a keszthelyi Balatoni Múzeumban.
"A kiállítás elején egy elveszett, az emlékekben álomvilággá formálódó, színes tükörcserepeit látjuk, a második teremtől már egy, az elsodort régi világ helyett alakuló új világba érünk-sodródunk: előbb a hátország közvélményformáló tömegrekvizitumait látjuk, megérezzük a háborús propaganda erejét, melynek hihetetlen fontosságára és erejére ekkoriban ébrednek rá a modern hatalmak. A harmadik, a mementó-terem a ráismerés tere, amelyben azt jeleztük, hogy az egyre keservesebb háborús évek elteltével megmutatkozott a gyors győzelemmel kecsegtető, egyre közeledő háború igazi arca. Az utolsó, a 4. kiállítási tér már egy egészen új törvények szerint működő, vészterhes politikai eseményeket megjelenítő világot épít.
A plakátok alkotói között megtaláljuk a 1910–1920-as évek legnevesebb festőit, grafikusait (Bér Dezső, Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Dankó Ödön, Dezső Lajos, Faragó Géza, Földes Imre, Gara Arnold, Geiger Richárd, Győri Aranka, Haranghy Ödön, Jeges Ernő, Kmetty János, Manno Miltiades, Moldován Béla, Nemes Lampérth József, Pólya Tibor, Pór Bertalan, Pais-Goebel Jenő, Sátori Lipót, Tábor János, Tuszkay Márton, Uitz Béla, Vadász Miklós, Végh Gusztáv, Weiss Antal), akiknek ereje abban rejlett, hogy közéleti tartalommal, közérthető nyelvezettel közvetítették koruk történelemmé vált eseményeit, környezetét, életmódját, hacsak a felszínt tükrözve is. Mégis, általuk olyan életmód- és művelődéstörténeti értékű kiegészítő információkhoz jutunk, melyek megragadó képi élménnyel párosulnak." - Ihász István
