„Egy hónapja szó van arról, hogy Balatonfenyvesen akkora kikötő készül, amilyet csak ritkán látunk” – írtuk tavaly áprilisban. Az akkor 2 milliárd forintosra tervezett építkezés költsége idén májusig támogatásokkal együtt 3,3 milliárd forintra kúszott fel, az építkezéshez a magántőke, az Európai Unió támogatása és a Növekedési Hitel Bank biztosított fedezetet. Ezek után kétség sem férhet Halász János, a Balatoni Fejlesztési Tanács tagjának szavaihoz, aki a csütörtöki megnyitón azt mondta, hogy „a balatonfenyvesi kikötő olyan léptékű fejlesztés, amely beírja magát a Balaton történetébe”. Már csak az a kérdés, hogy miként.
A négy hektáron elterülő, 300-350 férőhelyes kikötő mellett felépült egy háromcsillagos szálloda és egy kerékpáros központ, valamint két játszótér és egy „vendéglátóegység” is, amelyhez értesüléseink szerint Segal Viktor készíti a gasztronómiai koncepciót. A kikötővel és a szállodával összesen harminc munkahelyet teremtettek – írta az MTI a megnyitó után.
Az ünnepélyes átadás viszont még nem jelenti azt, hogy a kikötő teljesen elkészült. Egy pénteken Facebookra posztolt kép szerzője szerint a munkálatok a megnyitó után is folytatódtak, a keleti mólószár például továbbra is munkaterület volt.
A képekkel lépésről lépésre megmutatjuk, hogyan zajlott az építkezés az első látványtervektől kezdve.
A fenyvesi polgármester a kezdetektől határozottan kiállt a kikötő építése mellett. Szerinte már 20 éve tervezik a kikötő építését, ezért Lombár Gábor nem értette, hogy amikor végre elkezdődött az építkezés, miért „jöttek az ellenszelek”. Ugyanis 2015 tavaszán, a terv meghirdetése után nem sokkal elindult egy Tiltakozzunk a balatonfenyvesi kikötő építése ellen! nevű Facebook-csoport. A tiltakozók érvei szerint a kikötőnek az iszaposodástól kezdve a víz áramlásának megváltozásáig több káros hatása is lehet, amire a beruházók azzal reagáltak, hogy minden engedélyt megszereztek, ezekhez pedig alapos vizsgálatokat kellett elvégezni.
Az erről szóló vita a parlamentbe is eljutott. A politikai pártok közül az LMP feljelentést is tett 2015 nyarán, de a Somogy megyei rendőrség bűnügyi igazgatóság gazdasági osztálya bűncselekmény hiányában 2016. március 8-án lezárta az ügyet.
Idén februárban készült egy drónvideó az építkezésről, amelyen ijesztő, fekete színű volt a víz a két mólószár között, azonban ez nem az építkezés miatt nézett ki így. A Rigó-árok huminsavas vizet szállít a Balatonba a Nagyberek vizéből, ez színezte be a vízfelületet. A huminsavakat a mezőgazdaságban és a gyógyászatban is használják, az egészségre ez nem ártalmas – írta az Index.
Idén tavasszal a We Love Balaton is beszámolt arról, hogy Balatonmáriafürdő két strandja – az Őrház utcai és a Hullám utcai szabadstrandok – katasztrófafilmbe illő méretekben kezdett eliszaposodni. A megnyitó sajtótájékoztatóján Deák Gábor, a beruházó cég és a kikötő résztulajdonosa erre is kitért. Úgy fogalmazott, hogy nem zárja ki, de nem is tartja valószínűnek, hogy az öt kilométernyire lévő Máriafürdő eliszaposodás a kikötő miatt következett be.
Senki sem látja még pontosan, hogy 80 000 m³ homok és 35 000 m³ szikla megmozgatása után a kis híján fél kilométeres mólók miként befolyásolják majd a környék életét. Az építők bizakodnak, szerintük a fejlesztés igazolja majd, hogy „egy kistelepülés is lehet a Balaton kapuja”. Azt várják a beruházástól, hogy tovább erősödik a vízi turizmus. Ennek érdekében szeretnének kiépíteni a MOL Bubi közbringarendszeréhez hasonló hajórendszert, ahol elektromos motorral hajtott hajókat lehetne vezetni. Még engedély nélkül is.
Közben a tiltakozók a Balatonfenyves-alsói strandra mutogatnak, ahol szintén felütötte a fejét az eliszaposodás réme.
