Csopakon tényleg nagyon menő arcok borászkodnak. Kezdve az üzleti életet metszőollóra és Ranolder János veszprémi püspök birtokára cserélő Jásdi Istvántól, a boraival nyugat-európai Michelin-csillagos éttermeket ostromló és az északi part egyik legnépszerűbb éttermét elindító Kovács Tamáson át Homola Szabolcsig, aki a balatoni fesztivál- és a gasztrotérképre is felhelyezte a 400 fős Paloznakot. Mellettük alig lóg ki a sorból Petrányi István, akinek az elmúlt 24 év során márkakereskedései és autószervizei miatt összenőtt a neve a világ egyik legismertebb autómárkájával.
A benzingőzből azonban időnként kell, hogy legyen kiút, erre pedig sikerült megtalálnia az egész ország egyik legszebb helyét. Feleségével, Piroskával együtt 2000 környékén egy Csopak-Szitahegyen tett spontán sétát követően úgy döntöttek, hogy nekik kell egy birtok a környéken. A mindenki által irigyelt kilátás mellett azonban itt súlyos kötelességet is kap, aki egy hektárnál nagyobb földet vásárol: kötelezően szőlőt kell termelniük. Ha pedig adott bármilyen feladat, ahhoz Petrányiék saját bevallásuk szerint mindig jó adag maximalizmussal állnak hozzá.
Titkos borterasz szűk étlappal
Ez látszik abból is, hogy miután a borászatot az utóbbi 15 évben sikerült felépíteniük, ennél még nem álltak meg, és idén nyáron már vacsorázni is lehetett a borteraszukon. Annak ellenére, hogy a környéken egyáltalán nem nehéz jó éttermet találni, azt mondják, teljes a siker, és a helyben nyaraló közönség jól vette a házias ízekkel játszó konyhát.
Mi egy sajtótúrán kóstoltunk végig egy fix menüt a kacsamájtól kezdve a sütőtökkrémlevesen át a nagyszerű sült oldalasig. Mielőtt még nagyon megdicsérnénk őket, később biztosan tesztelni fogjuk élesben is a konyhát, de ha egy forgalmas nyári estén is hasonló színvonalat hoznak, mint ezen a sajtóebéden, akkor jövőre ez lehet a környék egyik újabb nagy kedvence. Az árak nincsenek elszállva (2-3000 Ft-ba kerül egy főétel), az étlap rövid, mégsem nehéz választani, azt pedig szeretik kiemelni, hogy amennyire lehet, a környékről szerzik be az alapanyagokat, a lekvárokat pedig saját maguk főzik.
Külön plusz pont, hogy az étterem közepén lévő cserépkályhában ébren tartják a tüzet, és rögtön egész éves nyitva tartással próbálkoznak. Csak karácsony környékén és januárban zárnak be néhány hétre, egyébként minden hétvégén jó eséllyel lesz náluk szabad asztal. Habár a tapasztalatuk szerint már ősszel is megéri előre odatelefonálni hozzájuk: „Mi is meglepődtünk, de volt olyan októberi hétvégénk, amikor telt házzal mentünk. Annyian voltak, mintha még mindig nyár lenne” – meséli Piroska.
A belső térben legfeljebb harmincan férnek el, de pont attól lesz személyes a hely, hogy a házigazda rakja meg a cserépkályhát, miközben éppen az elektromos autók piacát fejtegeti, a másik asztalnál pedig Piroska meséli azt a sztorit, hogyan született meg a ház különleges körtés édessége. Bővíteni nem szeretnének, igaz, nyáron az egész teraszt elfoglalják majd a székek és az asztalok, vagyis jóval többen tudnak majd leülni, mint most. A vendéglátást még most tanulják, elmesélték, a nyári pörgésben hogyan feledkeztek meg véletlenül egy teljes asztaltársaságról: „Egyszer csak szóltak, hogy ők még nem kaptak vacsorát. Teljes pánik, nagyon sokszor elnézést kértünk, és gyorsan korrigáltuk a hibát, amennyire tudtuk, a desszertüket pedig természetesen mi álltuk a vacsora végén."
Egy 15 éves pincészetnél természetesen nem csak enni lehet, tartanak borkóstolókat, de a rizlingen kívül a kilátásért is megéri felmászni ide. A tény pedig, hogy szinte minden évben sikerül megugraniuk a Csopaki Kódex követelményrendszere által elég magasra tett lécet, arra utal, hogy a borok itt rendben vannak.
A világ legdrágább borai
Erről saját szemünkkel győződhettünk meg a korszerű, acéltartályos erjesztő helyiségükben, vagy a téglarakású, boltíves, klasszikus hangulatot idéző érlelőpincéjükben. A Petrányi Pince infrastruktúra szempontjából most ért csúcsára, boraik kimozdíthatatlanok a prémium szegmensből.
Az első borok 2002-ben készültek el, amelyek akkoriban a világ legdrágább palackjai voltak. "Petrányi borhoz egy ideig csak az juthatott, aki autót vásárolt Istvánéknál. Ez továbbra is így van, egy palack bor azóta is jár minden vásárlás mellé" - mondja Ripka Gergő, aki kereskedelemtől a marketingen át nagyon sok mindent kézben tart a pincénél. Kereskedelmi forgalomba először 2003-ban kerültek a tételek.
Jelenleg 3,5 hektár szőlőbirtokról gazdálkodnak, területeik egytől egyig Csopak mediterrán éghajlatán találhatók. A Balatonról visszaverődő „második” Nap fénye jócskán segíti a csopaki ültetvényeken termő gyümölcs érését, az erdőkből leáramló hűs levegő pedig kiegyenlíti a nappalok hőségét, s teszi a táptalajának köszönhetően egyébként is kivételes adottságú dűlőket nemzetközileg páratlanná.
Az eljövendő korok feladata, hogy mindezzel a nagyvilág is tisztában legyen, ám, hogy a régiek pontosan ismerték termőterületeik, éghajlati viszonyaik sajátosságait, az is bizonyítja például, miként bántak a traminivel. A csopaki bortermelő elődök rég felismerték, hogy a közvetlenül az erdő alá telepített tramini szőlő meghálálja a forró nyári napokat követő alkonyok hűvösebb, frissítő fuvallatait. Ízei, aromái így teljesednek ki.
"Kissé alacsonyabb fekvésben az olaszrizling is igazán otthon érzi magát, bőségesen hozza a tájra jellemző mandulás ízeket, zamatokat, finom illatokat" - meséli Petrányi István. "A visszafogott terhelés, a kellő termésválogatás, az igény szerinti óvatos napoztató levelezés sok kézi munkával jár ugyan, de a növény meghálálja.
A Petrányi borok a birtok önmeghatározása szerint kézműves borok. "Ahogy a szőlőben, úgy a pincében is kézműves módon dolgozunk. A különböző borfajták különböző bánásmódot igényelnek, és ezek fejlődését nem siettetjük technológiai beavatkozásokkal. Szortimentünk nagy részét alaposan kiérleljük, ugyanakkor az üde fajtáknál a könnyed, még a szőlőre emlékeztető illatok és zamatok megőrzésére törekszünk" - mondja Ritecz János, a pince mindenkori borásza.
Amikor náluk jártunk, kiderült, hogy a rizlingről ismert Csopakon azért a vörös fajták is jól érzik magukat: a cabernet sauvignonnak, a merlot-nak és természetesen a Kárpát-medence egyik őshonos fajtájának, a kékfrankosnak is fontos szerepet szánnak a pincében. Sőt, 2009-től a "szőlők feketelovagja"-ként emlegetett syrah-t is kezdtek termelni, az első palack ebből 2012-ben készült el.
De mikor lesz itt Chateau Petrányi?
Az eddigi 15 év egy vállalkozás életében nem kevés (tekintve, hogy Magyarország mikor és milyen rendszerből éledt újjá), de nemzetközi értelemben ez még csupán a kezdetek kezdete. A francia château-k (borászati épület, körötte néhány hektár szőlővel) több száz éve töretlenül fejlődnek, s ápolják hagyományokat, amelyeket ötvöznek az újabb és újabb kísérleti eredményekkel. Vannak, akik szerint egy ilyen château nagykorúvá válásához legalább 150 év szükségeltetik, aminek még egyértelműen az elején tart a Petrányi Birtok.
