A Balatonnál akkor derülnek ki a legjobb sztorik, ha az ember beszédbe elegyedik a helyiekkel. Nyáron gyűjtünk majd helyi legendákat, most elmesélünk három olyan történetet, amit érdemes ismerni. Tudtátok például, hogy a Balatonnál létezik egy jégbarlang, ahol régen sárkányok is éltek? Vagy hogy a Tihanyi-félszigeten található egykor óriás méretű kagylók miért éppen a kecskekörömre emlékeztetnek?
A Sárkány-barlang titka
A Balaton északi részén, a Szent György-hegy gyomrában található egy 32 méter hosszú, 10 méter mély üreg, ami a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelékei között keletkezett. A barlang különlegessége, hogy a legmelegebb nyári napokon is kifejezetten fagyos és jeges, így egyszerű halandók nem is látogathatják, csupán a barlangászok számoltak be a nem mindennapi természeti képződményről.
Nem csoda, hogy a helyiek meséket gyártottak a megközelíthetetlen Jégbarlangról, a mondák szerint itt réges-régen sárkányok éltek, amelyeket nem más, mint a hegy névadója, Sárkányölő Szent György győzött le. A Jégbarlang, vagy népies nevén Sárkány-barlang a Szent György-hegyet négy kilométeren át körbejáró tanösvény második állomásánál található.
A tihanyi kecskeköröm legendája
A Tihany környékén fellelhető kecskeköröm egy Pannon-tengerben élt kagyló - a Congeria ungula caprae - maradványa. A kagyló régen jóval nagyobb volt, de mára csak a kemény, állati karomhoz hasonló, háromszög alakú sarka maradt meg. Még a két világháború közötti időszakban is gyakran lehetett látni, ahogy kisgyerekek körbefogják a turistákat és pénzért kínálják nekik a maroknyi kincset, ma azonban már csak kevesen tudnak erről mesélni.
A kecskekörmök keletkezéséről számos legenda kering, az egyik legismertebb Garay János meséje (Rege a tihanyi visszhangról VIII.) nyomán maradt fenn. A monda egy aranyszőrű kecskéket legeltető királylányról és az érte epekedő Tókirály, vagyis a Balaton Tündére fiáról szól, aki belehalt a szerelmi bánatba. A király pedig, hogy bosszút álljon gyermeke elvesztéséért, megátkozta a lányt: a nyájat a Balaton vizébe vezette, ezért van az, hogy "a tó máig kihányja a kecskekörmöket."
Erről a legendáról többet a Tihanyi Levendula Házban tudhattok meg.
Balatonlelle keletkezése
A déli part egyik kedvelt nyaralóhelye, Balatonlelle már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben előfordult Lelye és Belye alakban, egyházas helyként. A száraz történelmi adatokon túl azonban létezik egy kedves történet is a város keletkezéséről. Valamikor élt egy juhász, akit Balatonnak hívtak. Becsületes emberként ismerték a környéken, az emberek szívesen keresték a társaságát. Balaton egyedül nevelte leányát, Lellét, akinek szépségére és jóságára egyszer féltékeny lett egy gonosz asszony. A nő megátkozta a juhászt és leányát, és hiába próbáltak rajtuk többen is segíteni, az átkot semmissé tenni nem tudták.
