Érdekes vita bontakozott ki a balatoni bor jövőjéről Kovács Tamás Vinoporton megjelent publicisztikája miatt. A Szent Donát Pincészet tulajdonos-borásza a Balatoni körrel és a Csopaki kódexszel a háta mögött egységes minőségbiztosítási rendszert, a tó körüli borvidékek egybeolvadását, illetve az olaszrizling névváltoztatását sürgeti. Ezt Hudák Mátyás, egy balatonfüredi borász hozzászólásában bírálta, és hazardírozásnak nevezte, mivel kihagyják a folyamatból a szakmai szervezeteket. Több cikket is írunk a témában, az első részben bemutatjuk a két álláspontot.

A legkártékonyabb balatoni szellem

Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Pincészet és a Márga Bisztró tulajdonosa pontosan elemzi a Balaton jelenlegi helyzetét a Vinoport borászati portálon megjelent publicisztikájában: “A mai Balaton az előző 50 év romjain próbál építkezni. A megújulás egyik legnagyobb gátja nem pénzügyi, vagy fizikai, hanem szellemi”. Szerinte a szezon, a telek és a spekuláns szellemei tartják fogva a tavat. A fő katalizátor és egyben a legkártékonyabb szellem mindhárom közül a szezon.

A telek nevű szellemről Kovács leírja, hogy “sorra épültek a szőlők helyén a tájidegen álmediterrán villák úszómedencével”, és a spekulánsok kártékony munkálkodása még mindig javában tart. Kártékony, mert a borász szerint a Balaton körül a szőlő és a bor “már évezredek óta bizonyít”, és ha „a termőföldek helyére mindegyre medencéket építenek, a szezon szellemét áttételesen csak tovább éltetjük, s a helybéliek egész éves megélhetését, a fiatalok helyben tartását a jövőben is ellehetetlenítjük”.

A bor a bázis

A Balatonon a szezon fétisét tehát fel kellene számolni, mert a nyárra korlátozódó idegenforgalom (szállás, vendéglátás, fesztiválok) a helyieknek volumenben képtelen megélhetést biztosítani. A borkészítéshez és a szőlőtermesztéshez kéne visszatérni – mondja a Szent Donát borásza mondandóját végig a kínálati oldal szereplőinek címezve –, mert ez sokak számára jelenthet egzisztenciális megoldást. Pontosan úgy, mint régen.

A vita nem is arról szól, hogy lehetne több szőlő a Balatonnál, mert még több jó bornak mindenki örülne. Abban nincs egyetértés, hogy a bor milyen márkanév alatt és milyen besorolással kerüljön a fogyasztók elé.

Vinea Balaton

A márkanév a fogyasztó számára teszi egyértelművé – még a vásárlás előtt –, milyen élményt rejt a palack. Például egy Rhône-vidéken készült bor esetében a vonatkozó, négy szintű szabályozás miatt a vásárló már a címke alapján is “tudhatja általában, mi van a palackban, mire, milyen stílusra számíthat” – húzza alá Sánta Zoltán borakadémikus Kovács Tamás cikkéhez a Mandineren megjelent kommentárjában, melyben egyetért a csopaki borásszal. A kulcs pedig ahhoz, hogy a palackban tényleg a márkanévhez hű borok legyenek, ugyanott kezdődik, mint a Rhône-vidéken: a régióban alkalmazott eredetvédelmi és minőségbiztosítási rendszereknél.

A Balatoni Kör, a Csopaki Kódex és a Rizling Generáció képviselői a Balatont a mostani hat helyett egy borvidékként kezelnék és háromszintű szabályozás (Vinea Balaton) bevezetését szorgalmazzák wachaui mintára. Céljuk a fogyasztó teljesebb tájékoztatása, egyszersmind a szabályozási rendszert elfogadó, abba termelőközösségi szándékkal belépni kívánó gazdák tömörítése. Egy ilyen társulás pedig – ahogy arra Kovács utal – hosszú távon egzisztenciális megoldás lenne abból a szempontból, hogy a helybéliek ne csak a szezonális idegenforgalomban lássanak perspektívát, hanem a szőlőtermelésben is.

Az elképzelés

Mivel elsőre pontosan nem volt teljesen világos a javaslatuk, megkértük Kovács Tamást, magyarázza el, hogyan képzelik el az új rendszert. A három szint három különböző kategóriájú és minőségű borokat jelentene – természetesen három jól megkülönböztethető jelzéssel.

  • Az alapot a könnyű, jó ivású BalatonBor adná (az olaszrizlingre építkezve), amelynek egységes lenne az arculata: minden termelő ugyanazt a címkét használja és a bor karaktere is egyforma lenne. Könnyű, gyümölcsös, jó értelemben egyszerű bort készítenének, ami a mindennapok kelléke lehet.
  • Eggyel magasabb kategória lenne a HegyBor. A HegyBorok a pincészet saját címkéivel kerülnének piacra, és csupán egy embléma utalna a kategóriájukra.
  • A legmagasabb kategóriát a DűlősBor jelentené. Értelemszerűen itt lennének a legszigorúbb kritériumok: a borászok egy adott dűlő válogatott terméséből készíthetnének ilyen bort.

A Vinea Balaton rendszerébe nem lenne könnyű bekerülni: a borvidéken kívülről érkező, jelentős külföldi borismerettel rendelkező, szakértőkből álló zsűri döntene vakkóstolás keretében arról, hogy ki érdemes a minőségbiztosításra. Idén március végén választják ki a rendszer alapjául szolgáló BalatonBor, valamint a HegyBor kategóriák nevezettjeit. Kovácsék azt várják, hogy egyelőre harminc, a Vinea Balaton rendszerét elfogadó termelőtől érkeznek majd nevezések. A rendszer ékét képező DűlősBor kategória bírálatát ősszel tartják.

Az új olaszrizling

A Balatoni Kör közleménye szerint a 7. Olaszrizling Szerintünk kóstoló szakmai vacsoráján ismét felvetődött a kérdés, hogyan lehetne kiküszöbölni a nehezen magyarázható ellentmondásokat az olaszrizling nevéből. A három szakmai szervezet (Balatoni Kör, a Csopaki Kódex, Rizling Generáció) képviselői ezért arról döntöttek, hogy pályázatot írnak ki a fajta, illetve a belőle készült bor szinonimájára.

A javasolt név nem sugallhat félreértést azzal, hogy továbbra is a fajta Olaszországgal, illetve a riesling (rajnai rizling) fajtával való kapcsolatát feltételezi, nem lehet továbbá egyike sem a fajtára a szomszédos országokban vagy máshol jelenleg is használt neveknek: vlassky rizling, grasevina, welschriesling, riesling italico.

Az új névnek könnyen ejthetőnek és jól megjegyezhetőnek kell lennie – áll a közleményben –, továbbá előny, ha hangzásában emlékeztet az olaszrizling név hangzására. (A pályázatról, a beküldési határidőről, a díjról bővebben itt olvashattok.)

Hogy képzelitek?

Hudák Mátyás, a Hudák Szőlőbirtok és Borászat tulajdonosa nem tagja sem a Balatoni Körnek, sem a Csopaki Kódexnek, sem a Rizling Generációnak. Kovács javaslatához a Mandineren szólt hozzá, ahol leírta, hogy sem az új háromszintű minőségbiztosítási rendszerrel, sem az olaszrizling névváltoztatásával nem ért egyet. Felháborítónak tartja, hogy Kovács Tamásék nem egyeztettek tervükről olyan szakmai szervezetekkel, mint az egyetemi tanszékek, vagy a kutatóintézetek.

Hudák számára „hazardírozásnak tűnik” Kovácsék javaslata, és az olaszrizling névváltoztatását sem tartja jó ötletnek. Ahogy írja: „ez a fajta már korábban bizonyított, mint ahogyan ti érkeztetek, erre a fajtára építettétek fel a vállalkozásaitokat, rendezvényeiteket, piacotokat sikerrel.” A reformok helyett Hudák azt javasolja Kovácsnak, hogy, hozzá hasonlóan, telepítsen ő is szőlőt.

UPDATE. A cikk megjelenését követően Hudák Mátyás az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünknek. A szöveget változtatás nélkül közöljük:

"1., Nem a minőségbiztosítási rendszer ötlete zavar, még csak nem is az egységes balatoni borvidék ötlete. Az zavar, hogy Kovács Tamás interneten és szórólapon is a nyilvánosság elé tárta a következőszöveget: " A mostani hat helyett egy borvidék" anélkül, hogy ebben a széleskörű szakmai egyeztetést igénylő és a Balaton körül ezrek megélhetését érintő kérdésben egyeztetett volna akár csak egy a teljes szőlész-borász szakma bizalmát bíró szakmai intézettel is. Az én családom a szaktudásából, a szőlőtermesztésből és a borkészítésből él. Megfontolt szakmai elvek  mentén szeretnénk fejlődni! Érthetően, ha ilyen ötletek szakmai egyeztetés nélkül kerülnek nyilvánossgra, az bizonytalanságot szül. Tessék a Hegyközségeket, Kutatóintézeteket megkérdezni, hogy szakmailag támogatják-e az ötletet! A szakma hozzon egy döntést és aztán lehet a nyilvánosság felé kommunikálni, ha van mit! Ez így működik.

2., Az Olaszrizlingnek új nevet óhajtottak keresni az említett kezdeményezők, mert ugye gondot okoz számukra borkóstolón, hogy, idézem: "nem is olasz, nem is rizling". Ez butaság. A fajtának amúgy van nemzetközileg elfogadott neve, persze ettől még lehet új szinonímanéven gondolkozni! Nem örültem, hogy először a fajtának új nevet kerestek a cikkekben leírtak szerint. Az írásaim után váltottak a szinonímanév megfogalmazásra, ami egészen mást jelent. A fajta nevének megváltoztatását természetesen ellenzem, az új szinonímanév történet nem érdekel.

Az előbbi két pontban megfogalmazott véleményemet továbbra is fenntartom.

Tagságokat illetően jegyezném meg!

A Balatonfüred-Szőlős Hegyközség tagja, a Balatonvin Borlovagrend teljes jogú tagja vagyok. Én elsősorban szőlész-borász vagyok, ezután következhet mindenféle tagság, amiből nekem egyelőre ennyi elég."

A cikksorozat következő részében arra keressük majd a választ, hogy miért kell változtatni a jelenlegi rendszeren.