Horváth Ákos időjós a siófoki Viharjelző Obszervatóriumban dolgozik, és a balatoni időjárás ultrarövidtávú előrejelzéséért felelős. Ez a feladat különösen nyáron jár nagy felelősséggel, hiszen a Balaton feletti idő kiszámíthatatlan és változékony, egy-egy riasztáson a vitorlások kihajózásától kezdve a strandolók lehetőségein át nagyon sok ember biztonságáig rengeteg múlik. A Balaton arcai rovatunk folytatásaként megkérdeztük, miért olyan különleges a Balaton meteorológiai szempontból, kiderült, tízből hányszor találják el a viharok kialakulását, és miért van veszélyben az intézményük.
We Love Balaton: Miért olyan nehéz megjósolni a balatoni időjárást?
Horváth Ákos: A Balaton időjárása sok szempontból is speciális. Egyrészt legnagyobb tavunk három nagy éghajlati rendszer határán fekszik: a mediterrán, a kontinentális és az óceáni hatások egyformán szerepet játszanak a légköri folyamatok alakulásában. Bizonyos szempontból egyszerűbb a helyzet például Debrecenben, ahol a kontinentális, Pécsen ahol a mediterrán vagy Győrben, ahol az óceáni hatások egyértelműen erősebbek. Ehhez járulnak hozzá a Balaton nagy vízfelülete és a Balatonnal párhuzamosan haladó Bakony vonulatai, amelyek még tovább bonyolítják az időjárás alakulását. A Balaton időjárását követni, a térségre előrejelzéseket készíteni az egyébként is bonyolult meteorológiában is nehéz feladatnak számít.
WLB: Mi a feladata pontosan az obszervatóriumnak, miből áll az itt végzett munka?
H. Á.: Az obszervatórium feladata a viharjelzések kiadása, az időjárási előrejelzések készítése, szaknyelven szólva az ultrarövidtávú előrejelzés. A kiadott riasztásoknak vagy prognózisoknak a Balatonnál nagy súlyuk van: egy felesleges riasztás miatt horgászok, csónakosok és fürdőzők kénytelenek a parton maradni, így közvetve vagy közvetlenül, de a fals riasztás a nyaralók és az itt élők életét keseríti meg. Az elmaradt riasztások viszont emberéleteket követelhetnek. Aki volt már kint egy hirtelen lecsapó viharban a vízen, az úgyis tudja, miről van szó. A feladat ellátásán diplomás meteorológusok dolgoznak, akik a meteorológiában meghatározó matematikai, fizikai, számítástechnikai tudáson túl csak többéves tapasztalat után adhatnak önállóan viharjelző szolgálatot. A számítások és mérések mellett nagyon fontos, hogy a meteorológus a saját szemével is lássa, hogy mi zajlik a légkörben. Ezért mondják, hogy az egyik legfontosabb "műszer" az obszervatórium ablaka.
WLB: A Balaton néha egészen hirtelen tudja megmutatni zord arcát: egyik pillanatban békésen strandolunk, majd megjelenik a gerenda a Bakony felett, és tíz perc múlva itt a vihar. Milyen valószínűséggel lehet előre megmondani, hogy mi fog jönni?
H. Á.: A jelzések beválása 80-90% körül alakul, vagyis 10 riasztás közül 8-9 után valóban bejön a vihar. A maradék 10-20% esetében a meteorológusnak mérlegelnie kell: vagy nem riaszt, és emberéleteket kockáztat, vagy vállalja, hogy esetleg feleslegesen ad ki riasztást. A választás egyértelmű.
WLB: Mi ennek az oka?
H. Á.: A háttérben az áll, hogy a légköri folyamatok sokszor kaotikusan viselkednek, a várttól eltérően alakul az időjárás. Ez a jelenség, vagyis a kaotikusságra való hajlam, a természet egyik alaptulajdonsága, amely néhol erősebben, néhol gyengébben jelentkezik, a Balatonnál a fentebb írtak miatt pedig még hangsúlyosabb szerepet kap. A Balatont ismerő emberek, így a tapasztalt horgászok, rutinos vitorlázók, vagy éppen a sokat megélt vízibicikli-kölcsönzősök jól ismerik a helyi időjárás szeszélyességét, így ha nem is örülnek neki, de tudomásul veszik. A probléma a türelmetlen, a természetet vagy legalább a szabályokat nem tisztelő vízre szállókkal, vagy éppen hirtelen meggazdagodni kívánó emberekkel van, akik előbb vagy utóbb megtapasztalják, hogy a Balaton mindig erősebb.
WLB: A strandszezonon kívül, télen is akad munka a balatoni meteorológusok számára?
H. Á.: Az obszervatóriumban az időjárási veszélyjelzés mellett megfigyelési és mérési feladatokat is végeznek. A közel 60 éves adatsor egyedülálló nemzeti érték, amely a klímaváltozás miatt most különösen felértékelődik: gyakorlatilag az obszervatóriumban folyó mérések jelentik az egyetlen forrást a Balatonnál folyó klímaváltozás számszerű leírására. Ugyancsak speciális mérések folynak a magasban fújó áramlatok követésére, a csapadék szerkezetének és kémiai összetételének vizsgálatára. Végül meg kell említeni az elsősorban a nagy teljesítményű számítógépekhez kötődő meteorológiai fejlesztési munkát, amely télen meghatározó tevékenység az obszervatóriumban egész évben dolgozó meteorológusok számára.
Sajnos az utóbbi években a mérések, de a balatoni viharjelzés számára is komoly veszélyt jelent a szomszédos vízparti telken tervezett építkezés, amely lehetetlenné tenné a korrekt méréseket, és komoly hibaforrást jelentene a viharjelzés számára is. Ha a luxusvilla felépül, akkor a több mint 80 éves balatoni viharjelzés komoly bajba kerül, akárcsak a Balaton vizére szálló hajósok, horgászok, fürdőzők...
