Az erdővel körülvett szentély különleges energiákkal bíró helyen épült. Senki nem tudja, miért, de a hegyet sosem lakták a történelem során, viszont állítólag az ősmagyar sámánok előszeretettel tartottak itt különféle szertartásokat. A zalaszántói Béke Sztúpa a 316 méter magas Világosvár hegyre épült, Közép-Európa első buddhista szentélyeként. 30 méter magas és 24 méter széles. A sztúpák, vagyis szentélyek a legrégebbi buddhista vallási építményeknek, formájuk a meditációs ülést mintázza. Az időszámításunk előtt épült sztúpák egyszerű földhalmok voltak csupán, amelyekbe Buddha relikviáit temették. A zalaszántói sztúpa is őrzi Buddha földi maradványának néhány darabját.
A sztúpát Zalaszántó központjából közelíthetjük meg autóúton. Nincs ugyan kitáblázva, de bármelyik helyi lakos készséggel megmutatja, merre kell elindulnunk. Az autót a hegy lábánál le kell tennünk. A kilátás már innen pazar, és segíti a ráhangolódást a buddhista vérmérsékletre.
Erről a kis – általunk parkolónak titulált – tisztásról már gyalog kell folytatnunk utunkat, de mindenütt táblák jelzik a helyes irányt.
A Világosvár-hegy oldalán vezető utunkon mesebeli pince-présházak mellett haladunk el.
A hegytetőre menet a zalai dombok szépsége kísér minket.
Először egy kis tisztásra érünk, ahol lehetőség van megpihenni a kaptató után.
A faházikós-pados pihenő mögött bújik meg a szentély.
A sztúpát körülvevő parkot Emberi Jogok Parkjának nevezték el. A fák közé imazászlókat feszítettek.
A zászlók jókívánságokat tartalmazó imádságokat rejtenek, úgy tartják, ha fúj a szél, az áldás elrepül az emberekhez.
A sztúpa belsejében nemcsak az ereklyéket őrzik és a 24 méteres életfát, hanem Buddha tanításait is elrejtették benne. A Sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét, s minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét jelképezi, és egyben a béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe is. Építői abban bíznak, hogy léte hozzájárul a világbékéhez.
A Buddha-ereklyéket Tibet kínai megszállása idején menekítették Indiába, ahová a dalai lámát száműzték. Innen Svájcba kerültek egy buddhista iskolába. Mivel Európában egyedülálló módon a kupolába helyezték az ereklyéket, a zalaszántói sztúpa szent zarándokhellyé vált.
A szentély építését a magyarországi Buddhista Béke Sztúpa Alapítvány elnöke, Tiszteletreméltó Bop Jon (Sunim) koreai buddhista szerzetes kezdeményezte. A ’90-es évek elején döntött úgy, hogy egy rendszerváltó országban szeretne sztúpát építeni, ami majd hirdeti a békét. Ő talált rá erre a helyre, és vette fel a kapcsolatot a zalaszántói önkormányzattal.
A helyi képviselők, a falu lakossága és a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is mindenben támogatta a megépülését. Ez fontos szempont volt Bop Jon számára: csak ott akarta felépíteni a szentélyt, ahol teljes elfogadás mutatkozik az Ázsiából eredő vallás iránt. Anyagi segítséget Dél-Koreától, Magyarországtól és Ausztriától kaptak. Végül köz- és magánadakozásokból, 40 millió forintból, 1992 márciusa és szeptembere között felépült a sztúpa, amit a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco, 1993. június 17-én avatott fel.
A szentélyt körbe lehet sétálni. A buddhista hagyomány szerint legalább háromszor érdemes, mégpedig az óramutató járásával megegyező irányban. A tanításaik szerint ez segíti a lelki tisztulást, megszabadulhatunk a negatív energiáktól, és pozitívokkal töltődhetünk fel.
Három szinten sétálhatunk fel egészen a Buddha-szoborig.
Az ide zarándokolók ilyenkor mécsest vagy füstölőt gyújtanak, hálát adnak vagy kérnek valamit.
A sztúpa mellett épült egy kis ajándékbolt is, ahová az áruk egyenesen Indiából érkeznek, egy részüket tibeti menekültek készítik. A bolt téli időszakban is nyitva áll. A bevétel fontos, hiszen abból és az adományokból tartják fenn a szentélyt, és ebből él az itt lakó két szerzetes, akik nem kapnak fizetést, így sorsuk a jó szándékú, adakozó emberekre van bízva.
A Meditációs házban nyáron szinte mindennap, télen szombat és vasárnap délelőttönként tartanak ingyenes meditációkat.
A teremben óriási Buddha-szobor fogadja a belépőket.
Oldalt Buddha életét bemutató festmények díszítik a falakat, 2600 évvel ezelőtti születésétől egészen a megvilágosodásáig. Felettük pedig az egykor élt lámák és tanítómesterek portréi lógnak.
A trón és a meditációt segítő kellékek: hangtálak és dobok. A trónra csak mesterük ülhet fel, aki egy évben legalább egyszer ellátogat ide, és beavatásokat tart vagy tanítást ad.
Az oltár elé helyezik a nem pénzbeli adományokat is a hívek vagy a buddhista vallás tisztelői. Ottjártunkkor gyümölcsök, ásványvíz és még nápolyi is hevert Buddha lábai előtt, ezeket az itt élő két szerzetes fogyasztja el.
Egyikőjük, Lama Lhundup mesélt nekünk az itteni életükről és a helyről - épp akkor csíptünk el, amikor a kazánhoz rohant, hogy megrakja fával. Ez is igazolta, amit később elmondott: ugyanúgy élnek, mint bármelyikünk. Nekik is el kell végezniük a napi teendőket, a fűtést, a bevásárlást vagy a takarítást. Csupán többet meditálnak, mint egy átlag magyar.
Lama Lhundup szerint a hely különleges energiákkal bír, és az egyébként is Világosvár hegye most még világosabb. Sőt több kilométeres körzetben megtisztítja a hegy környékét is. A helyiek egyébként azt mesélték, hogy ha valaki hajnalban felkel, és a még sötét faluból feltekint a hegyre, az tényleg valósággal világít, mert a nap első sugarai ide vetődnek.
A szerzetes szerint azért is érdemes ellátogatni ide, mert egy csendes meditáció után, ha tiszta szívvel gondolkodunk és tekintünk a világra, megkapjuk Buddha áldását, sőt sok gyógyulásnak is szemtanúja volt már a hegyen. Azzal a gondolattal búcsúzott tőlünk, hogy törekedjünk arra, hogy a békét ne magunkon kívül, hanem a saját lelkünkben keressük. Fontos, hogy gondolataink mindig pozitívak legyenek a többi ember irányába, mert így minden negatív érzéstől és karmától megszabadulhatunk. Ugyanis ha pozitív gondolatokkal és érzésekkel töltődünk fel, nem marad hely semmi negatívnak, ahogy a lámpa fénye is kiszorítja mindenhonnan a sötétet. A szerzetes úgy véli, a sokféle vallásnak békében meg kellene férnie egymás mellett, hiszen valamiben egyek: mind az egymás iránti együttérzést és tiszteletet hirdeti, ami alapja a békés egymás mellett élésnek.
