A tópart egyik legismertebb halsütőjeként tartják számon Kánya Zolit, aki majd egy évtized gyenesdiási ténykedés után tette át székhelyét Révfülöp közelébe, a 71-es út mellé. Füstölt halak, vadhúsok, fish & chips – megnéztük az új helyet, és teszteltük az újdonságokat is.

Balatonszepezd és Révfülöp között – ha Tihany felől érkezünk, a jobb oldalon – találjuk Kánya Zoli új halsütőjét. A strand kicsit arrébb található, de balatoni panorámában nincs hiány. Néhány hete vannak itt, a főút mellett egyelőre csak egy fekete, „HAL” feliratú tábla jelzi a falatozót, mégis gyakran megesik, hogy a teraszon elfogynak a helyek, és cseh földről származó szokás szerint meg kell osztani a hosszú asztalokat.

Jó halsütőt lassan csak szerencsével lehet találni a Balatonnál. Az elmúlt években bevezetett tiltás miatt nem lehet halászni, a vendéglátók pedig horgászoktól legálisan nem vásárolhatnak, így marad a Kis-Balaton és a tó környéki gazdaságok, ahonnan egyébként a tó halállományának újratelepítését is végzik. Vannak speciális halfajokra szakosodott gazdaságok is, mint például a tapolcai pisztrángosok, akiknek a halait füstölve és sütve is készítik Zoliék. Erről a furcsa helyzetről azt mondják, hogy a horgászturizmusnak biztosan jót tesz, hogy több a hal a tóban, de nekik így nehezebb a dolguk. Zoliék tapasztalata mégis az, hogy általánosságban jobb lett a halak minősége az elmúlt években.

Zoli kezdetben füstöléssel foglalkozott, lépésről lépésre kísérletezte ki a megfelelő alapanyagokat, a hozzájuk tartozó füstölési időket, eljárásokat. Később sütni is kezdett, így öt évig a gyenesdiási strandon működtek, de már ott is igyekeztek egy magasabb színvonalat képviselni a fish&chips-szel és társaival. A közönség ezt értékelte, bár Zoli megjegyzi, hiába szerezte be a legjobb minőségű tőkehalat, nem feltétlenül értette a közönség, a hekk uralma megdönthetetlennek tűnt. Ezután szintén öt évet töltöttek el egy „szakértőbb” közönséget feltételező helyen, a gyenesdiási halpiacon, ahol mindenkit megismertek, akit meg kell. Itt is jól érezték magukat, de a napi 100 kilométer autózásról szívesen le tudtak mondani. Mivel lényegében ma is feleségével ketten viszik a helyet, a lakóhelyükhöz közeli üzlet és a váltás mellett döntöttek.

Heni, Zoli felesége azt mondja, otthon mindenki szereti a halat, ez számukra egy szenvedély. A vendégek közül egyre többen keresik a hazai halfajtákat, de a beszerzés nekik is nehéz feladat. Bár van hekk is a kínálatban, az elveikből nem engednek, és az átlagnál sokkal nagyobb arányban tartanak a tó környékéről származó halakat. Heni szerint ezeket egyre inkább keresik. A hekk egyeduralma megdönthetetlennek tűnt néhány évvel ezelőtt, a vendégek szinte csak ezt kérték, de miután rengeteg újságcikk megírta, hogy ezt az egyébként tengeri halat Argentínából és Uruguayból hozzák, veszített a népszerűségéből. Most tartanak ott, hogy 50-50 százalékban adnak el magyar halfajtákat és tengerről érkezett példányokat.

Az étlapon természetesen ma is megtalálhatóak a füstölt termékek – így többek között a szarvassonka, a makréla, a pisztráng és a lazac is, így mi is kipróbálunk egy kis füstölt kacsamellet salátaágyon. Olyan strandbüfés klasszikusok is szerepelnek a kínálatban, mint a hot dog, a hamburger és társai, de itt mi a halakat ajánljuk, amelyekhez hasonlót garantáltan csak néhány helyen kaptok meg az egész tóparton.