Salföld közelében, az erdő mélyén, csendben, a világtól elzárva éltek a pálos közösség tagjai évszázadokon keresztül. Egykori templomuk a boltozatok magasságáig megőrződött az utókor számára, a közvetlenül mellette állt kolostor az alapfalakig maradt meg. Ilyen szépen megmaradt kolostorromot keveset találunk az egész Kárpát-medencében, így nem kérdés: látni kell.
A környék eldugott, mégis népszerű kirándulóhelye a salföldi pálos kolostorrom, amelyet többféleképpen is felkereshetünk. A legnépszerűbb útvonal Salföld határából, a bekötőúttól indul. Innentől végig tábla jelzi az utat, nehéz eltéveszteni. A terep nem nehéz: ha bírjuk a kissé homokos talajt, még bringával is mehetünk, így körülbelül 10 perc, gyalog nagyjából 25-30 perccel számoljunk egy irányban. Az autót érdemes a salföldi Pajta Galéria előtt hagyni, így a túra végeztével beülhetünk a kellemes kerthelyiségbe.
Badacsonyörs vagy Ábrahámhegy felől is megközelíthetjük a romot, ha utóbbi irányból jövünk, akkor rögtön a vasútállomással szemben induló utcából indul a piros vonallal jelzett turistaút. Átvágunk a településen, majd egy kereszteződésnél kettéválik az út: a zöld jelzés egyenesen Salföldre vezet, a piros jelzés pedig a romhoz. A harmadik lehetőség a gyerekes családok körében népszerű: a salföldi majorból akár lovas kocsival is megközelíthetjük célpontunkat. Egyórástól félnapos programig többféle létezik, egy főre 2000 forinttól érdemes számolni. A kocsizás mellett többféle program közül lehet még választani, így ki lehet próbálni a lovaglást és az állatsimogatást is.
A pálos az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. A Boldog Özséb által az 1250-es években alapított rend elterjedt egész Magyarországon és Közép-Európában, többek között Lengyelországban, Krakkó környékén is. Magát a „kőkúti” Mária Magdolnáról elnevezett épületegyüttest egy 1263-as összeírásban említik először. Az itt lakók igyekeztek eltartani magukat: a rendházhoz egy halastó is tartozott – az erről tanúskodó régi duzzasztógát nyomait a neves földrajztudós, Cholnoky Jenő fedezte fel.
A templomot a következő időszakban gótikus stílusban bővítették, ennek nyomai máig láthatók. Figyelmet érdemel a csúcsíves keresztboltozat és a poligonálisan záródó szentély. Az épületegyüttes az 1554-es török hadjárat nyomán néptelenedett el végleg.
Ha Salföld helyett a vasúthoz, illetve a tóparthoz térnénk vissza a kolostor megtekintése után, érdemes a már megismert útvonal helyett a piroson továbbhaladni, így a Folly Arborétum érintésével térünk vissza Ábrahámhegyre, de elnézhetünk a híres kőtengerhez vagy a Salföld határában fekvő bányatóhoz is, ami meglepően jó kirándulóhely hűs vizével és holdbéli tájra emlékeztető partjával.
