Ki ne emlékezne akár a megsárgult könyvlapokon, akár a televízió képernyőn megelevenedő Tüskevár csodálatos világára? Aki szerencsésebb, maga is bejárhatta Fekete István kedvenc vidékét, de sosincs késő, hogy ellátogassunk a Kis-Balatonra, és testközelből szemléljük a színes madárvilágot, pihenjünk az öreg fák alatt, hallgassuk a nád susogását. A Diás-szigeten szakemberrel vezetett túrán pillanthatunk be a vidék titkaiba, és léphetünk be Matula bácsi kunyhójába, a Kányavári-szigetet viszont magunk is bebarangolhatjuk, vezető nélkül.
A Keszthelyi-öböl délnyugati része mellett terül el a Kis-Balaton, amelyet hazánk egyik legkülönlegesebb tájaként emlegetnek. A 18. század végéig még a Balaton öble volt, ahol a Zala folyó tette le messziről hurcolt hordalékát. Az emberi beavatkozás nyomán (zsilipépítések, töltések) aztán a két rész elszakadt egymástól. Az így hátramaradt terület egy lápos, mocsaras, nádas területté vált. Azt már korábban elmondtuk, merre érdemes biciklizni a környéken, most két útvonalat mutatunk be, amelyet gyalog érdemes bejárni.
Diás-sziget
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park vezetett túrákat szervez a Diás-szigetre, önállóan nem látogatható. A kirándulás a fenékpusztai Kis-Balaton Kutatóháztól indul saját gépkocsival (GPS: 46.700841, 17.23867), majd három kilométer után gyalog folytatódik egészen a szigetig. Az eredeti nyitva tartás május 1-jétől szeptember 30-ig tart, keddtől péntekig 10:00 órakor és 13:00 órakor, szombaton 10:00 órakor indul vezetett kirándulás, létszámtól függetlenül. Előzetes bejelentkezés nem szükséges.
Csodálatos út vezet a szigetig, ezt az autókat hátrahagyva már gyalog tesszük meg. Itt megnézhetjük az eredeti tervek alapján megépített Matula-kunyhót, valamint Fekete István és a természettudós Vönöczky Schenk Jakab emlékszobáját. A nemzeti park engedélyezi, hogy kutyával fedezzük fel a területet, igaz, a négylábúak kizárólag pórázon sétálhatnak mellettünk.
Ilyen kunyhóban tényleg éltek régen halászok, Fekete István az 1957-ben elkészült Tüskevár előtt többször meglátogatta ezt a környéket, akkor ő is ilyen körülmények között lakott.
Ahogy a túra egyik táblája idézi az író egyik akkori levelét: "Egy ornitológus barátommal 8 napig a Kis-Balatonnál vendégeskedtem, azaz – és ezt vegyétek szó szerint – 8 napig egyfolytában horgásztunk. Embert csak egyet láttunk, aki néha szódavizet hozott, mert a víz ihatatlan volt."
A közelben található emlékház Fekete István mellett Vönöczky Schenk Jakab természettudósnak állít emléket, aki rengeteget tett az itteni élővilág megőrzéséért a huszadik század első felében. Neki köszönhető az itteni madarak első gyűrűzése.
Hangulatosan kialakított belső az állatvilágról készített festményekkel, rajzokkal és Fekete István műveivel.
Fekete István tárgyai közül nagyon sokat találtok az itteni szobában, köztük a híres írógépet, amelynek közreműködésével a Tüskevár vagy a Téli berek is készült.
Bogarak és denevérek földi maradványai, tanulmányi célból, az utókornak.
Vönöczky Schenk Jakab megőrizte az utána jövőknek a folyók, nádasok első számú lakóját, a rákot is.
Igény esetén diák- és óvodáscsoportoknak rövid foglalkozásokat is tartanak halászatról és a terület halairól.
A Diás-sziget tanösvényének állomásait úgy alakította ki a nemzeti park, hogy azt végigjárva betekintést nyerjünk a Kis-Balatonnál élő vízinövények, denevérek, halak, hüllők, kétéltűek, madarak és emlősök világába.
Megtudhatjuk azt is, hogyan szorították vissza vízibivalyokkal a csatornákban elburjánzó növényeket, milyen halászati eszköz a vejsze, és hogyan halásztak vele, kinek volt döntő szerepe a nagy kócsag megmentésében, és azt is, hogy mire szolgáltak a dorongutak. A Matula-kunyhó előtt állva elolvashatjuk egy Fekete István által írt levél részletét, amelyből kiderül, milyen halak akadtak az író horgára a Kis-Balatonon tett látogatásai alkalmával.
A túraútvonal mentén csodálatos öreg fák árnyai alatt sétálhatunk.
Természetesen miközben az erdőt járjuk, végre az ábrák és a kimerítő szócikkek után élőben is találkozhatunk az itt élőkkel.
A nádasoknak, folyóknak köszönhetően gazdag fauna él a Kis-Balatonon. Csak le kell ülni a vízpartra, figyelni és hallgatni.
És akkor előbukkan például ő, a vöröshasú unka. Gasztronómiai igényei nem nagyok: rovarokkal, pókokkal meztelen csigákkal lakik jól.
Kányavári-sziget
A Kis-Balaton másik, szintén meseszép része a Kányavári-sziget, amelyet a Zala folyó és a Kis-Balaton nyugati víztározója zár közre. Ez a terület szakvezető nélkül is látogatható. A szigetet egy különleges fahídon átsétálva érhetjük el.
A fahíd kiemelkedve a nádasból nem mindennapi látványt nyújt. Mégsem erőszakos, beleolvad a természetbe.
A terület madárvilágát a Búbos vöcsök tanösvény segítségével ismerhetjük meg. A túra 2 kilométer hosszú, másfél óra alatt kényelmesen bejárhatjuk. A sétaút 15 állomása kifejezetten a Kis-Balaton madárvilágának bemutatását tűzte ki célul.
A tanösvény táblái mind egy-egy csoportot (parti madarak, énekesek, ragadozók stb.) ismertetnek, de bemutatják az itt élő különleges denevérfaunát és a Kis-Balatonhoz kötődő vízügyi tevékenységeket is.
Sétány az öreg fák alatt.
Válaszút, ahol nem dönthetünk rosszul.
A gyerekek már lehet, hogy a játszótérnél leragadnak, pedig még csak most következik két kilátó.
Azzal mindent elárulunk, hogy egyiküket Nagy-kilátónak, a másikat Kis-kilátónak hívják.
Ilyen a panoráma a Nagy-kilátóból: akár a napfelkelte, akár a naplemente komoly Instagram-lehetőségeket rejt magában.
A Kis-kilátó a gyerekek nagy kedvence lehet, ha elszakadtak a játszótértől: ilyen titkos búvóhelyet a kertben bárki elfogadna.
Titkos kis öblök bújnak meg a nádasok között.
A túra során szinte bárhol leülhetünk piknikezni. Aki pont otthonhagyta a kosarát, és a keszthelyi vagy a gyenesdiási piacon sem tud már bevásárolni, még a híd előtt, a parkoló mellett található büféknél is szerezhet némi útravalót.
