Florián Dóra és férje, Eizenacker István az ezredforduló után kezdtek el gondolkodni azon, hogy vállalkozást kellene indítaniuk. Több ötlet is felmerült, de végül mindet elvetették. Ekkor kereste meg őket egy kerámiákat készítő ismerős család azzal a tervvel, hogy ők a kerámiához szappant is szeretnének gyártani vagy gyártatni. Dóráék rövid gondolkodás után felajánlották, hogy ők szívesen belevágnának.
Vegyészek szappanoznak
Mivel Dóri szülei vegyészmérnökök, ezért kezdetben az ő tudásukra támaszkodtak. István hatalmas elszántsággal, kitartással, autodidakta módon sajátította el a szappankészítés fortélyait: olvasott, kérdezett, kísérletezett. Eleinte az apósával keverték és sajtolták a szappant manuális géppel a pécselyi nyaralójuk melléképületében. Ahogy telt az idő és nőtt a tapasztalatuk, úgy lett egyre jobb a végtermék, de még számos fejlesztésre volt szükség. Többször felmerült, hogy feladják, de az egyik fél mindig bátorította az elbizonytalanodó másikat. Végül 2010-ben elindult a sorozatgyártás.
A háromgyerekes házaspár azt tapasztalta, hogy bár a trendinek számító, „házilag” főzött szappanokat sokan szeretik, ugyanakkor nem hozzák az ígért minőséget. Igazi minőséget gyártani azonban csak kiváló alapanyagokból lehet, amiknek viszont meglehetősen borsos az ára. A megrendelőnek az volt az érdeke, hogy minél olcsóbban jusson hozzá a végtermékhez: itt kezdett különválni a gyártó és a kereskedő érdeke.
Dóráék nem szerettek volna csalódást okozni a vevőknek, miután kicsomagolják és használják az általuk gyártott szappanokat. Így a kezdeti együttműködés néhány év után felbomlott és útjaik szétváltak. Az akkori megrendelő azóta már egy EU-n kívüli országban gyártatja szappanjait. Időközben pedig – mivel várható volt a fúzió megszűnése – Dóráék elkezdtek fejleszteni egy saját prémium kategóriát megcélzó terméket.
Mitől lesz tényleg szappan a szappan?
A tervük sikerült. 2013-ban lettek készek arra, hogy a nyaraló mögötti Zádorvárról elnevezett Zador megszülessen. A luxusszappan alapanyaga a hévízi termálvíz és olyan illatváltozatok készülnek, mint a füge-körte. „Nálunk idén az új illat, a magnólia-liliom volt a hatalmas a sláger˝ – mondták kérdésünkre egy üzletben, ahol találkoztunk a polcokon a szappannal.
Floriánék a lécet olyan magasra tették, hogy az első eladások külföldre repítették a gyártmányt, majd szép lassan meghódították a magyar piacot is, elsősorban a szállodaiparban és parfümériákban. Szerették volna az átlagos vevői igényeket is kielégíteni – hasonlóan elegáns, tetszetős csomagolásban –, ezért megalkották a Floran’s-termékcsaládot, ami nőies, finom és buja, lágy minden tekintetben.
Az üzembe lépve rögtön az erős illatok tűnnek fel, majd azt vesszük észre, hogy hiába látunk méretes gépeket, nincsen hatalmas zaj, a tisztaság pedig makulátlan. A gyártás során négy különböző gépet használnak: egy nagyméretű keverőgépet, egy kétszintes duplacsigás finomítógépet, egy extrúdert és egy sajtológépet.
Csak a parfüm miatt nem bio
A massza egy külön sztori. „Eleinte saját magunk főztük a szappan alapanyagot is, de ez egy nagyon energiaigényes hosszú folyamat és csak csekély mennyiséget lehet így előállítani naponta, kisüzemi körülmények között. Ma az alapanyagot készen, nagy tételben vásároljuk. Ezt öntjük bele az említett keverőgépbe és ott adagoljuk hozzá a pontosan kimért természetes olajokat, zsírokat, illatanyagokat. Ha ez kész, akkor jön a finomítás” – mutat rá István a következő gépre.
2013-ben rendelték meg a gigaméretű gépet Amerikából. A szerkezetben két hatalmas motor található, melyek egymás fölött helyezkednek el: ezek hajtják meg a duplacsigás finomítóberendezést. A beleöntött masszát a csigák nagy nyomással átpréselik egy apró lyukú, finom szűrön, melynek köszönhetően az anyag teljesen homogénné válik. Ez ránézésre olyan, mintha egy spájznyi méretű fém dobozból préselődne ki a reszelt sajt.
Ennek a kétszer ismételt folyamatnak köszönhetően a termék kemény, a homogenitása miatt pedig tartós lesz. Nem szemcsés, textúrája egységes és bármekkora is legyen, ugyanolyan állaggal és illattal rendelkezik, mint a csomagolás eltávolításakor. Két hónap alatt fogy el napi használattal számolva.
A többszöri finomításnak kulcsszerepe van a végtermék minőségét illetően. A tradicionális, nagy francia, olasz, portugál szappangyártók, háromszor, négyszer, de akár ennél többször is átfinomítják a szappanforgácsot extrudálás előtt, természetesen ezáltal jobb lesz a szappan textúrája, de ezzel arányosan növekszik az előállítási költség is.
Ami az alapanyagokat illeti, szinte minden természetes: csak a belekevert parfüm miatt nem mondható rá, hogy 100%-ban „bio”. A shea vaj, a növényi zsír és olajok teszik selymessé az egyébként kemény állagú szappant, ami ennek következtében nem szárítja ki a bőrt, illetve tartós és jól habzik.
„A parfümöket Angliából és Franciaországból rendeljük egyelőre. Fehérítőt nem használunk, nem színezzük a szappanokat mesterséges színezékekkel. Csak a szőlős verzió más, picit bordós árnyalatot kap a felhasznált illatanyag és az oxidáció hatására” – avat be Dóri a részletekbe.
"Kézzel csomagolunk, így szűrjük ki a hibákat"
A finomítás után egy méretre sokkal kisebb szerkezet következik: az extrúder. A feje cserélhető és ettől függ, hogy milyen formájú lesz a szappan teste: hengeres vagy négyszögletes. Ezután történik a vágás: egy precíz gép szinte grammra pontosan darabolja fel a nyers szappanokat. A következő lépés a szappan alakjának megformálása: minden egyes darabot emberi kéz tesz be a formába és a sajtolás után nyeri el végleges alakját. A gépet István csináltatta saját tervei alapján.
Egy hölgy csomagolja a szappanokat, benne van a kezében a mozdulat: minden hajtogatás akadálytalan, rutinos, egymás után bújnak ki a keze alól a rózsaszín selyempapírba burkolt szappanok.
Mielőtt kilépnénk az üzemből, István rámutat, hogy mindez „némi” adminisztrációval is jár. Nagyon precízen vezetik, mikor, mi és mennyi érkezett, honnan, miből mennyit és mikor vettek ki a gyártáshoz. Mindenen ott a felirat, meddig jó a szavatossága.
Azt mondják, a mindennapjaik a folyamatos fejlesztésről szólnak. „Nagyon fontos volt nekünk, hogy ne csak a termékünk, hanem annak megjelenése is igényes legyen. Minőségi legyen a papír és a design is. És hogy ez ne csupán a szappan csomagolásában valósuljon meg, hanem weboldalon, árlistán, ajándéktasakon, minden kiegészítőn” – emeli ki Dóri és hozzáteszi, hogy Laki Eszter képzőművész-grafikussal terveztetik meg a Zador és a Floran’s csomagolásait.
Tervük a bővítés, de annyira azért nem akarnak felpörögni, hogy mindent automata gépsor végezzen. Minden egyes szappant úgy akarnak továbbra is kiadni a kezükből, hogy azt látta és ellenőrizte valaki. „Ez egyfajta minőség-ellenőrzés is, de a gyártástechnológiából is adódik, hiszen nem sorozatgyártásban készülnek a szappanok, hanem egyenként sajtoljuk és csomagoljuk kézzel. De a minőség miatt is ragaszkodunk ehhez, ilyenkor a szemmel észrevehető esztétikai hibákat az utolsó pillanatban is ki lehet szűrni” – indokolja István az alaposságot.
