A legelső dolog, ami szembetűnik, ha az őszi-téli Balatonra látogatunk, hogy mennyire megkapó, amikor a természet az úr. Őzek kószálnak az út mentén, vaddisznók kaptatnak a mezőn, a póznákon egerészölyvek figyelnek. Jobb esetben. Mert sokat találni az út mellett is.
November elején mi is közreadtuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményét, amiben felhívják a figyelmet arra, hogy a bevett gyakorlattal szemben a vízimadarakat etetni veszélyes. Most azért hívtuk fel Dr. Nagy Lajost, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettesét, aki kollégáival rendszeresen ment madarakat, hogy segítsen a segítőknek: mit tehetünk, ha valóban hatékonyan szeretnénk segíteni az állatokon?
1. A fiókának fészek kell
„A madarak fészkelési időszakában gyakran hívnak bennünket, hogy sérültnek vélt madarat, vagy röpképtelen fiókát találtak. Ebben az esetben a leghelyesebb, ha ott hagyják az erdőben, ahol megtalálták vagy ha már megfogták, akkor esetleg felteszik egy bokorra vagy egy védettebb ágra és nem zavarják tovább.
Az énekesmadarak fiókái sok esetben még a röpképességük elérését megelőzően elhagyják a fészket – egyszerűen akár már el sem férnek benne vagy túl sok már a fészekben élő parazita és előnyösebb, ha nem ott várják az etetésre érkező szülőket. Ilyenkor valami alkalmi búvóhelyet keresnek. A táplálékkal érkező szülők aztán hangjuk alapján megtalálják bujkáló fiókáikat. A baglyoknál ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy többnyire éjszaka folyik a fiókák etetése azoknál a fajoknál, amik gyakran kerülnek az emberek szeme elé. A fiókák gyakran még nem kellő tapasztalattal választják meg nappalozó helyüket.”
„Itt a környéken leggyakrabban strandokon, sétányokon, parkokban találnak még röpképtelen vagy repülni még alig tudó erdei fülesbagoly fiókákat. Ebben az esetben is az a legjobb megoldás, hogyha a pelyhes madáron nem látszik semmilyen sérülés, akkor a megtalálás helyének néhány méteres körzetében felrakják egy macskák, kutyák által nem elérhető helyre, ágra, bokorba. A szülők többnyire közvetlen közelről, rejtett nappalozó helyükről figyelik a madármentő akciót. Ezt azért érdemes különösen betartani, mert ha a madarak jelentős részén így tudunk a leghatékonyabban segíteni.”
2. Mit tehetünk áramütés vagy más baleset után?
„Mozdulatlanul kuporgó, röpképtelenül a fűben ugráló sérült madárral leggyakrabban utak mentén találkozhatunk – valószínűleg a legtöbb ragadozómadár is az utak mentén sérül meg vagy pusztul el, mert elütik. Az őszi betakarítás idején az autókról lehulló magokra jönnek az egerek, pockok, amik az út mellé csalogatják a baglyokat és nappali ragadozómadarakat.”
„Ráadásul sok helyen rendszeresen nyírják az utak mezsgyéjét, könnyen meglátni, hogy mozog valami – ezért is látni gyakran az út melletti póznáról figyelő egerészölyvet. A madarak könnyen áldozatul esnek, és nem is kell, hogy elüsse az autó, elég, ha a légörvény megtekeri a madarat, kirándíthatja vagy eltörheti a szárnyát. Ezeket a madarakat általában mi gyűjtjük be. Komoly sérüléseket szenvednek, de előfordul, hogy jó esélyük van a túlélésre. Szintén veszélyt jelent számukra a magasfeszültségű elektromos hálózat: a szigeteletlen vagy nem megfelelő módon szigetelt oszlopok. Az áramütött madarat is minél gyorsabban be kell gyűjteni, mert ha elfertőződik a seb, vagy beszárad és nem kezelik a sebet időben, sokszor már késő. A madármentők sokszor versenyt futnak az idővel.”
Jelek, amire figyeljünk:
- A furcsán álló szárny vagy láb törésre, enyhébb esetben ficamra utalhat. utal. Ha remeg, rázkódik, lehet, hogy mérgezése van.
- Súlyos sérülésre utal, ha a madár gubbaszt, szeme csukva van, tollazatát felborzolja, liheg.
3. Hogyan közelítsünk?
„Ha a sérült madár látszólag nyugodt, nem menekül és nem áll fenn további sérülés veszélye, hívjuk a cikk alján található elérhetőségek valamelyikét, hogy megfelelő szakember foghassa be őket.
Veszélyes, ha a sérült madár – miközben előlünk menekül –, felakad egy szögesdrót kerítésre, vagy az úttestre kerül, mert elüthetik. Sokszor elegendő csupán szemmel tartani a sérült madarat, míg megérkezik a segítség. Előfordulhat az is, hogy a madarat azzal óvjuk meg a további sérülésektől, ha mielőbb nyugodt, védett helyre visszük a madármentők érkezéséig.
A ragadozómadarak erős és tűhegyes karmai komoly sérüléseket okozhatnak, ezért óvatosan kell bánni velük. A sérülések és az eddig számukra ismeretlen emberi közelség a legjobb szándék ellenére is komoly stresszhelyzetet jelentenek a madaraknak, még ha ez nem is mindig látszik rajtuk.”
Mit tegyünk?
- Lassan, guggolva közelítsük meg a madarat. Ha fölé magasodunk, attól megijed.
- Hogy megnyugtassuk őket, a fejüket takarjuk le ruhadarabbal, pléddel, ronggyal.
- A lényeg, hogy a madár ne mozogjon, sötét, meleg, nyugodt helyen legyen, míg profi elsősegélyt kap.
