Volt idő, amikor az ingatlanhirdetések között fel-felbukkant egy-egy impozáns almádi villa. Most már szerencsésnek kell lenni, hogy megcsípjünk egyet. Addig is, míg saját villánk nem lesz, a balatonalmádi Tourinform által harmadik éve szervezett villatúrán láthatjuk, milyen nyomokat hagyott a XX. század az épületeken.
Az 1880-as években kitört filoxérajárvány nyomán a szőlőhegyen árválkodó házaknak új funkciót kellett találni, egy részük némi átalakulás után nyaraló lett. A szőlővel újra nem telepített területeken átalakították a pincéket, a jómódú polgároknak villákat, nyaralókat, a part mentén fürdőházat építettek. Rendszeresek voltak a tenisz-, úszó-, vízipóló-, atlétikai és vitorlás versenyek, de beszámolnak estélyekről, műkedvelő előadásokról, gyerekbálokról, tombolaestekről. Bár Almádiban nem volt gyógyforrás úgy, mint Balatonfüreden, mégis gyógyfürdőnek tekintették, miután bevezették a beöntéseket, gőzfürdőt, pakolásokat jelentő Kneipp-kúrát és később a levegőn való tartózkodást, tornát, napfürdőt előíró Rickli-kúrát.
A nagy építkezések 1890-1930 között zajlottak. 1909-ben építették meg a Budapest-Tapolca vasútvonalat, annak Veszprémből jövő szárnyvonala mellett épült Kiss Jancsi cigányprímás egyik balatonalmádi villája. A Nyugat-Európát és Dél-Amerikában is megjárt zenész harmadik feleségével, egy angol grófnővel élt a hegyteteji villában, ahol gyakoriak voltak a bohém bálok.
Az 1935-ben épült villa postás üdülőként működött egykor is, most is, a háború után rövid ideig szovjet hadikórház volt.
Az első fürdőházakat építtető Brenner Lőrinc építőmester háza klasszikus példája annak, ahogyan a szőlőhegyi hosszúkás parasztházak elé tornácot építettek, ezáltal nyaralóvá alakították. Brenner építtette adományként az út másik oldalán lévő, Szent Margitnak szentelt kápolnát is, ahova ma is be lehet menni, csak el kell kérni a kulcsát a ház alatt található virágboltban.
A századfordulón, amikor a fürdőkúrák virágkorukat élték, Almádiban egymás után épültek vendéglők, kávéházak és szállodák. Amikor néhány évtizeddel később kelet-és nyugatnémetek csak a Balatonnál tudtak egymással találkozni, jó üzlet volt vendéglőt nyitni. Azóta kereslet híján egymás után zártak be a helyek, és váltak ismét magánházakká.
Egykor alul apró üzletek, posta, fent csendőrség és vendégszobák kaptak helyet gesztenyefák mögé bújt házban. Lent újra üzletek nyíltak, az emeletre a helyi zeneiskola költözött be.
Gazdátlanul áll az egykor almádi egyik legszebb szállodájának számító villaépület, ami tornyát elveszítette a második világháborúban, közben a hozzá tartozó ikerépülete testidegen emeletet is húztak, úgyhogy a száz évvel ezelőtti almádiak valószínűleg meresztenék a szemüket, és már egyáltalán nem ismernének rá.
Van olyan egykori villa is, amely most butikhotelként üzemel. A ház szelleme biztosan örül, mert eleve nyaralónak épült: az 1910-es években Gizus néni nyaralójaként, majd a 20-as, 30-as években panzióként üzemelt, a háború után pedig a pápai textilüzem dolgozói üdülhettek itt. A mostani tulajdonosok négy éve szerettek bele, és a villa patináját megőrizve, modern stílusban, ízlésesen újították fel.
A Sári-villa a város egyetlen szecessziós stílusú épülete. Volt lakóház, leánynevelő intézet, jegyzői lakás, tiszti klub és óvoda is. A villa eladó, és amiért jó vételnek tartják, az az eredeti kovácsoltvas lépcsőházi korlát, az ajtók és a ritka szép cserépkályhák. Minimum 200 millió forintra becsülik az árát, még nem talált vevőre.
Kiss Jancsi cigányprímás birtokában volt a Magda-lak. Régen szőlők nőttek körülötte, mára házak sora emelkedik mellette, mögötte. A háború után pártház, majd közösségi ház lett, most ismét magántulajdonban van. Igaz, a felújítás láthatólag abbamaradt, az üveges beépítés engedélyezésére nehezen találnak a helyiek magyarázatot, ahogy arra is, miért kellett a ház előtti hatalmas fákat kapásból kivágni.
