Volt, hogy behegesztették, de sejtettek már titkos csatornát is alatta: most, hogy újra rekordmagasságban áll a Balaton vízszintje, felidézzük a Sió-csatorna múltját. Vajon eljöhet az az idő, amikor elcsendesednek a viták a zsilip működéséről?
A Sió-csatorna elejétől a végéig az a bizonyos 120 km, amit minden magyar személyesen felügyelne. Mint ahogy a siófoki zsilip nyitásáról, zárásáról is szinte mindenkinek egyéni elképzelései vannak. Pedig a legegyszerűbb lenne néha csak a Sió zsilip eddigi, 1863 óta tartó, heves vitákban bővelkedő történetét átnyálazni ahhoz, hogy rájöjjünk, a vízszint beállításában muszáj lenne kompromisszumra jutni.
Most, hogy a Balaton vízszintje újra ritkán tapasztalható magasságokban van, és hetek óta maximális kapacitáson pörög a vízáteresztés (60 köbméter/másodperc), újra felszakadtak a sebek. Az alacsonyan fekvő települések (Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Balatonmáriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény), illetve a Sió-csatorna környezetében elárasztott területek lakói, tulajdonosai okkal mérgelődnek, miközben a magas nyári vízszintre vágyók örülnek, hogy kísérleti jelleggel a korábbi 110 centiméterről 120 centire emelték az átlagvízszint (nem összekeverendő a tó mélységével) felső limitjét.
Az emelés persze megint vitákat szült, főleg mivel már a korábbi, 100-ról 110 centiméterre emelésnél, és a 2016 óta érvényben lévő 120-as limit bevezetésénél sem voltak meg azok a feltételek, amikkel biztonságban lehetne tudni a veszélyeztetett területeket. Magyarán, az 1947-ben felújított zsilip és a Sió medre is alapos modernizálásra szorul.
Érdekes megfigyelni, hogy a zsilip működését nagyjából a kezdetek óta homályos összeesküvés-elméletek lengik be. A lényeg alig változik: valamilyen háttérhatalom, vagy a gazdag nyaraló réteg érvényesíti akaratát a zsilipnél.
Például akkor is sokak szemében bűnbak lett a zsilipet üzemeltető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságból, amikor a 2000-es évek elején folyamatosan csökkent a tó vízszintje. Ekkor kezdtek el terjedni olyan vadabb elméletek, hogy a Sió alatt titkos csatornahálozat segítségével “lopják a vizet” a Balatonból, vagy hogy a partmenti nyaralók gazdag tulajdonosai miatt apadt ki a tó. Akkor egészen odáig fajult a vita, hogy 2003-ban konkrétan lehegesztették a zsilipet, hogy ne érhesse az üzemeltetőket több vád a vízlopásról.
A mostani vízszint emelkedésnél is előkerültek a régi kártyák: valójában nem is vízügyesek, hanem felsőbb körök hozzák a döntést, hogy a luxusyachtok tulajdonosai nyáron az alacsonyabb vízállásnál is kihajózhassanak majd.
Ha nem akarunk ennyire merész állításokba bocsátkozni, akkor kijelenthető, hogy az emelés a nyári turizmus érdekeit szolgálja, hiszen egy száraz nyár alatt sem csökkenne látványosan a vízszint a megszokotthoz képest. De elnézve az érintett településekről készült márciusi képeket, bölcsebb lett volna ezzel megvárni a felújítást.
