Buzsák az nem az a hely, ami azonnal beugrik az embernek, ha Balaton környéki szállást keres. Pedig csak néhány km Balatonboglártól, és ha a nyugalom fontosabb, mint a part közvetlen közelsége, a Somogy megyei falu igazi búvóhely lehet. Szántó Annának az lett, sok kitérő és egy merész ötlet után.
A négyszobás ház ebédlőasztalán süti vár minket. Házi prósza, tudjuk meg Annától. Mindig ezzel fogadja a vendégeket. Sütőben készíti, kefirrel és házi baracklekvárral. Ezt mindenki szereti, nagyon nem lehet ezzel mellényúlni, mondja.
Miért éppen Buzsák?
Anna szülei gyakran tettek kirándulásokat a balatonlellei nyaralóból a környékre. Buzsákra is eljutottak, Anna 2 éves nővérét pedig annyira lenyűgözte egy libacsalád, hogy követte őket, egészen egy ház udvarába. A házigazdák behívták a családot, és egy életre szóló barátság kezdődött. Rendszeresen visszajártak látogatóba, a helyiek vendégszeretete, a falu hangulata, a kristálytiszta levegő évről évre visszacsábította őket. A ház pedig Anna életének is az egyik fontos helyszíne lett. De csak később.
Anna érettségi után angol nyelvterületen akart dolgozni. A család egy régi ismerősének segítségével egy egy dél-afrikai oroszlánfarmon talált munkát. Fél évig főzött a lodge vendégeinek. „Ott döntöttem el, hogy én nagyon szeretnék olyan vendéglátással foglalkozni itthon is, amilyen a farmon volt. Aztán persze rájöttem, ha Budapesten élek, ez nem fog működni” - kezdi a sztorit Anna.
Az egyetem után még dolgozott is kicsit a médiában, főzőműsort szerkesztett és vezetett egy tévécsatornának. Aztán „valami bekattant”, és tudta, hogy mindenképpen vendéglátással szeretne foglalkozni. Először jött a lakáskiadás, aztán vitt egy lakáséttermet, amire a kisfia születése óta már nem jut idő. Nem is gondolt Buzsákra, de a tudomására jutott, hogy eladó a ház, ahol annyit járt gyerekkorában. „Valójában a pajtába szerettem bele, de a ház adottságai is nagyon tetszettek. A cementlap a földön, a türkiz bútorok a konyhában. Kiderült, hogy meg tudjuk venni, és azonnal megindult a fantáziám”.
A nagymama háza másképp
Az ingatlan 2007 óta falusi szálláshelyként működik, és májustól októberig lehet kivenni. A felújítás során az volt a cél, hogy megmaradjon a paraszti stílus: a ház a négy, teljesen különböző szobával olyan, mintha a nagymama falusi házát egy profi lakberendező változtatta volna 21. században is kényelmes, letisztult élettérré. Annának lakberendezői papírja nincs, de tapasztalata annál több. Sok lakásfelújításon van túl, Budapesten is foglalkozik lakáskiadással.
Régóta rajong a parasztbútorokért, egy darabig foglalkozott is az adásvételükkel. A buzsáki házba a bútorokat többek között Felvidéken és Erdélyben vette. Csak kisebb dolgokat újít fel saját kezűleg, a komplett bútorokat profikra bízza. „Engem nem zavar, ha valami ütött-kopott, a lényeg, hogy jó környezetbe kerüljön” - vallja.
A kilimeket az anyukája hozta Grúziából. Az ágyakra, padokra súlyos textilek, különleges takarók kerültek. Minden helyiségben van legalább 4-5 trükkös megoldás, és valószínűleg még százat találnánk, ha vendégként, több nap alatt fedeznénk fel a házat.
Az egyik hálószobába egy komplett kaput építettek be, most gardróbként és ágyként funkcionál. „Anyukám volt az, aki meglátta ezt a kaput, és azt mondta, hogy nekünk ez kell, bár nem tudja még, mire fogjuk felhasználni. Eszembe jutott, hogy ne külső, hanem belső térben helyezzük el. De ha beépítjük, akkor legyen funkciója, és épüljön mögé még egy ágy meg egy polc” - meséli Anna. Szalmazsákon is lehet aludni, vagy csak pihenni az egyik helyiségben. A legtöbben rendes matracot kérnek, de van, aki bevállalja.
A konyhában Anna a türkiz bútorokat szereti a legjobban. A ház korábbi tulajdonosáé voltak, és nem kaptak új színt. Jó időben egyébként főleg a nyári konyhát veszik birtokba a vendégek, és ér a kertben termő zöldségeket, gyümölcsöket, fűszereket is felhasználni a főzéshez.
Mozizás szalmabálák között
Aki nem szeret bele azonnal a hely hangulatába, vagy a türkiz konyhabútorba, mielőtt szállást foglal, annak a Szalmaház adja meg a kegyelemdöfést. Kellemes félhomály fogad minket, szőttesek a szalmabálákon, színes üvegek a polcokon. „Kívülről a pajta ugyanígy nézett ki, amikor megláttam, belül viszont csak egy nagy szalmahalom volt. A szomszéd bácsi tárolta ott a szalmáját. Láttam, hogy milyen jó adottságai vannak, hogy milyen szép, amikor beszűrődik a napfény. Fantasztikus hangulat van benne, és soha nincs túl meleg, akkor sem, amikor kint kánikula van” - meséli Anna.
Így lett a pajtából Szalmaház, és nemcsak hűsölőként használható. Társalgó, játszóhelyiség, chillszoba, és még mozizni is lehet, ha előveszik a projektort és a vetítővásznat. De családias hangulatú esküvő is volt már itt.
Kiszakadni a városból
Arról is beszélgetünk, hogy nem jelent-e hátrányt nyáron, hogy a vízpartig jó pár km-t kell innen autózni. Anna egyáltalán nem tartott attól, hogy a ház üresen marad. A település kicsi, híres a népművészetéről, a hagyományairól. Szépen fejlődik, nagyon összetartó a közösség. A Balaton-felvidéket már eléggé felfedezték az emberek, ezt a vidéket pedig nem, pedig a falunak van termálfürdője, a János-hegyi műemlék pincesor felfedezése is egy jó program, mondja Anna.
A magyar vendégek 90 százaléka budapesti. Nyugalomra vágynak, és arra, hogy kiszakadjanak a nyüzsgésből. Itt nagy a terület van, sokan jönnek kutyával, vagy gyerekekkel, van szabad mozgástér. A külföldiek is megtalálják a helyet a Facebook-on és az airbnb-n, érkeztek már vendégek Bostonból és Provence-ból is. Tavalyelőtt Moszkvából idejött egy család autóval, és annyira jól érezték magukat, hogy tavaly vissza akartak jönni, de már nem volt szabad hely.
Egy ausztráliai hölgy egy-egy teljes hónapra kivette az egész házat, kétszer is. Szerelmi bánata volt és egy nyugodt helyet akart, ahol újratervezhet. Anna attól tartott, hogy a vendége unatkozni fog, de nagyon jól érezte magát. Szerzett egy biciklit, egy helyi néni főzött rá. Reggeli egyébként nincs, Anna az első évben próbálkozott vele, de nem tud elég időt és energiát rászánni. Budapest és Buzsák között ingázik, olasz férje miatt gyakran utaznak Olaszországba is.
