Egy pszichedelikus fesztivál vizuálshow-jába is beillő, egész falat betöltő ornamentikus minták, mesék által ihletett alkalmi kreációk, könyvborítók, művészbarátok a 20. század első feléből - már a kiállítás első pillanatától egy másik világba kerülünk. Nem a legkönnyebben befogadható tárlat, két művész egy évszázad távlatából folytat „párbeszédet”. Nekünk úgy tűnik, a kérdező a inkább a rangidős Lesznai Anna, Zoób Kati pedig Lesznai a szecesszió és népművészet által ihletett motívumaira és világára ad választ kollekciójával, szövegtöredékekkel díszített ruháival.
A kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum és Zoób Kati divattervező-iparművész kezdeményezésére nyílt meg. „Zoób Kati – részben Lesznai Anna meséi által inspirált – ruhái mellett tárgyiasítjuk Lesznai soha meg nem valósult terveit, képekké váltjuk irodalmi alkotásait és megidézzük kortársait is. Életművének különböző műfajai – akár szó szerint is – egymásba szövődnek: mesék és versek az illusztrációkkal és az iparművészeti tervekkel” – mondta a kiállításról dr. Török Petra, a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgató helyettese, a tárlat kurátora.
Egy ezerarcú művész a múlt századból
Lesznai Anna nem szerepel a tankönyvekben, pedig a huszadik század magyar kultúrtörténetének egyik legérdekesebb alakja volt. Egy kis felvidéki faluban, Alsókörtvélyesen született 1885-ben Moscovitz Amália néven Moscovitz Geyza földbirtokos és - az egyik leggazdagabb magyar családból származó - Hatvany Deutsch Hermina gyermekeként.
A família kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezett, gyakran fordultak meg náluk politikusok, művészek. Anna - aki művésznevét az egyik szomszédos falu után választotta -, itt tanult meg hímezni a birtokra szegődött mezőkövesdi asszonyoktól. Később Budapesten és Párizsban folytatott iparművészeti tanulmányokat, hímzései nemzetközi kiállításokon szerepeltek nagy sikerrel. Egy Lesznai-manufaktúrában készült alkotás az otthonok megbecsült dísze volt.
Első versei unokatestvére, Hatvany Lajos útján kerültek a Nyugathoz 1908-ban, és a folyóirat rendszeres szerzője lett. Első verseskötetét Ady is elismerő kritikával illette. Tiszteletbeli tagja volt a Nyolcak társaságának, részt vett 1911-ben rendezett úttörő kiállításukon. 1919 és 1930 között Bécsben élt, emigrációban, majd 1939-ben újra el kellett hagynia az országot. New Yorkban hosszabb ideig művészeti oktatással foglalkozott, majd befejezte a Kezdetben volt a kert című korrajzi regényét.
Egy korabeli grafikus és egy kortárs dizájner dialógusa
A földszinti termekben kellemes félhomály fogad, a tárlat rögtön Zoób Kati Lesznai-ihletésű kollekciójával dob be minket a mélyvízbe. Akit nem vonz annyira a divattervezés világa, ne adja fel, hanem nyugodtan folytassa a következő teremmel, ahol Lesznai kortársairól, barátairól, az őt inspiráló művésztársakról tudhat meg többet. A művésznő köréhez eltérő művészi meggyőződésű írók, költők, képzőművészek tartoztak, barátság fűzte Ady Endréhez, Kaffka Margithoz, Balázs Bélához, Lukács Györgyhöz, a Nyugat és a Huszadik Század körének több más tagjához. Közülük talán csak Kaffka Margittal volt ellentmondásos a kapcsolata.
