Bár továbbra sem eszünk sok halat, amikor nincs karácsony, és az édesvízi fajták népszerűsége még mindig nincs az egekben, a balatoni halászati tilalom miatti parázs viták továbbra sem csitulnak. A balatoni vendéglátósok szeretnének legálisan friss, balatoni halhoz jutni, a halászatot ellenzők - pl. a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. - pedig azzal érvelnek, hogy a tó halállománya a halászat és a sporthorgászat érdekeit együttesen már nem képes kiszolgálni.
Egyelőre marad az import, az édesvízi halak pr-jának javulását pedig sokan többek között a minőségi és az újhullámos balatoni gasztronómiától, a többek között hazai halakra alapozó beach food-mozgalomtól remélik. De nézzük, mit gondolnak a helyzetről a balatoni halpiac szereplői.
Ökológiai halászat, bekamerázva
Máté Zoltán, a Frisshal Kft. társalapítója a Kaposvár melletti alsóbogáti tavakban tenyésztett halakat dolgoz fel, árul és szállít, ezenkívül az idei szezontól ő viszi a balatonlellei Nádfedeles Halsütőt is. Küldetésének tartja a hazai édesvízi halak és a minőség népszerűsítését, és a szabályozott keretek között megvalósuló balatoni halászatot látja megoldásnak. „A teljes hátraarc, a tiltás soha nem jó. Nem javasolnám azt sem, hogy álljon vissza a rendszeres halászat, viszont az ökológiai célú halászatot igenis be lehetne vezetni” – mondja.
Véleménye szerint ezt meg lehetne oldani úgy, hogy egy zöld szervezet képviselője részt vesz a halászatokon, a sajtó pedig nyilvánossá teszi ezeket az alkalmakat. 360 fokos kamerákat is be lehetne vetni, hogy online bárki nyomon követhesse az eseményeket. Egy kattintás, és látható lenne, mit csinálnak a halászok. Ez a rendszer nemcsak a Balatonon, a hanem a Tiszán és minden magyarországi élő vízen működhetne.
A halászat hiányát a gasztroturizmus szenvedi meg: Máté a keszeget hozza fel példának: „A tilalom teljesen aláásta a hazai keszeg elérhetőségét. Ugyanabban a biológiai környezetben a keszeg és a kárász közül ez utóbbinak sokkal jobbak a túlélési esélyei, és kiszorítja a keszeget. Ahol tehát kárász van, ott hasonló mennyiségű keszeget tenyészteni nem lehet, vagy nagyon nehéz, ezért a keszeg ára nagyon magas. Sokan 8-9 ezer km-ről hozzák be, nem uniós országokból, ahol a feldolgozás és az élelmiszeripari szabályok ki tudja, milyenek.”
Heti két halászat beleférne
A szabályozott, ellenőrzött halászatnak tartja járható útnak Halas Karcsi, vagyis Csibrák Károly is, aki 35 év tapasztalatával süti a halakat Zamárdiban. „A halhelyzet csapnivaló, a kereskedők innen-onnan importálnak mindenféle rossz minőségű halat” – mondja. A már jól bejáratott, régóta ismert vonalakon vesz minőségi halat, még ha import is, mert fontos, hogy minőséget kapjon a vendég. De ez nagyon nehéz, a román keszeg például katasztrófa, az ukrán süllő van, amikor jó, van, amikor nem, még a kazahsztáni adja a legjobb minőséget, meséli. A halastavakból származó hal néha nem jó ízű, volt olyan, hogy a vendég visszahozta.
„Ellenőrzött, szabályozott, kvóták közé szorított halászatnak igenis helye lenne a Balatonon, mondjuk hetente kétszer – annyi hal kifogásával, amennyit a kereskedők felvesznek, és amennyit el tudnak adni” – vallja Halas Karcsi. Érdemes lenne átgondolni, hogy 7 millió turista fordul meg évente a tónál, aki enne halat, a horgászok száma pedig százezer alatt van. Van a Balatonban hal, a horgászok adatai szerint 1000 tonnát fognak ki évente, de ezt nyugodtan felszorozhatjuk kettővel, a rapsicok sem pihennek. Az sem tesz jót a halállománynak, hogy túl tiszta a Balaton, a süllőivadékok éhen halnak. A hattyú is rengeteg kárt okoz, megeszi a hínár hajtását.
A szezon balatoni halak nélkül is pörög a retró halsütödében. Nincs „sláger” hal, de felszaladt nagyon a fogasfilé, van rá fizetőképes kereslet. A sügérfilét és a füstölt halakat is kezdik keresni, és persze továbbra is vannak az „elborult” hekkevők, akik továbbra is csak ezt akarják enni, foglalja össze az idei nyár tapasztalatait Halas Karcsi.
A balatoni hal, ami legális
A balatonalmádi Jóbarátok halsütöde tulajdonosának átmenetileg sikerült úgy balatoni halat szereznie, hogy nem sértette meg a törvényt: a magas vízállás miatt megnyitott Sió angolnacsapdáiba került keszegekhez jutott hozzá. „Gyakorlott horgászként tudtam, hogy ilyenkor kerülhet ide angolna, kárász, ponty és süllő is” – meséli Márkus Ferenc, a halsütöde tulajdonosa. Ez persze csak rövid időre látta el igazi balatoni hallal a vendéglátóhelyet. A kiskaput egyébként a Jóbarátokon kívül még egy halsütöde használta ki.
Nem ért egyet a halászat leállításával, a Balaton-parton nem balatoni halat enni „gáz”, és úgy gondolja, nem lesz ez mindig így. Rengeteg a hal, ha kimegy az ember este horgászni, simán fog egy 10 kg-os pontyot. De addig is, több forrásból kell beszerezni a keszeget. Meg van elégedve a pisztránggal és a ponttyal is, nem panaszkodik pocsolyaízre. Kecsegét is árul, a fajta fő vonzereje, hogy nem szálkás. Ősztől bővül a kínálat, a kecsege füstölve is kapható lesz, akárcsak az angolna.
