Az egregyi városrészben, ahol ma főleg nyugdíjasok és turisták borozgatnak, a Balaton-felvidék jelentős római kori régészeti leleteit rejti a föld. Az egykori villák gazdag tulajdonosai már ismerték és élvezték a Hévízi-tó gyógyvizét.
A Hévízi-tó iszapjából előkerült kora császárkori pénzérmék, egy korabeli villagazdaság romjai és egy téglasír is megerősíti, hogy Hévíz és környéke már az I. század első felétől igen kedvelt és sűrűn lakott terület volt, egészen az V. század elejéig.
A korabeli luxus emlékei
1931-ben egy Kr. u. 100 körül épült, több épületből álló villagazdaság (Villa Rustica) romjait találták meg az Attila út végén található területen. A feltárásra csak a kétezres évek elején került sor. Kiderült, hogy a villagazdaság négy fázisban épült meg: az elsőben még csak egy gerendákból épült boronaház lehetett, ami valószínűleg leégett.
A 2. században egy kőépület épült a helyére, tulajdonosai luxuskörülmények között élhettek a mintegy 1000 négyzetméteres ingatlanban, ahol meleg és hideg vizes fürdőmedence is volt. (A Balatont és a mocsaras területeket nem kedvelték annyira a rómaiak, mert tartottak a szúnyogoktól. Az, hogy megmártózzanak benne, szóba sem jöhetett a tehetősebbeknél.) Ilyen jellegű épületeket jellemzően leszerelt katonák kaptak. Ha már sétáltál a balácapusztai Villa Romana romjai között, el tudod képzelni, milyen lehetett itt az élet, kissé szerényebb kivitelben.
A fényűzésnek egy háború vetett véget 166-180 között, a villa ismét tűzben pusztult el. A 3. században az épület Mithras-szertartások színhelye lett, erről tanúskodnak a harmadik építési fázisban talált oltárkövek. A következő században ezt is lerombolták, és belső udvart alakítottak ki a helyén. Az épület az 5. században pusztulhatott el végleg, köveit széthordták. A Romkertben nézheted meg, mi maradt az egykori villagazdaságból.
Temető Egregy alatt
A közelben látható a ”római katona” sírja, amelyet földmunkák során találtak meg 1925-ben, sértetlenül. A sírban a csontváz, illetve a 4. századból, II. Constantinus római császár korából való vaskés, övcsat és pénz volt. A csontváz a lelőhelyén, a többi lelet pedig a keszthelyi Balatoni Múzeumban látható. A sír egyébként egy még fel nem tárt temetőhöz tartozik.
A római jelenlétről még számos lelet tanúskodik: ilyen az Egregyi utcában talált téglaégető kemence, a Hévízi-tó közelében előkerült Jupiter-oltárkő is, a búvárok pedig római pénzérméket hoztak fel a tóból. A leletek egy része - érmék, oltárkövek, mozaikdarabok - Egregy új múzeumában is láthatók, ugyanitt az egykori római villák rekonstruált képei segítenek elképzelni, hogyan éltek anno a gazdag római polgárok.
