A vörös lovat Tapolca-Diszel központjában, a kocsma mögötti téren álló hófehér ház falán találjuk meg. Valójában egy csokornyakkendős, hedonista vörös kentaurról van szó, kék fürdőruhás nővel a hátán. Mindketten pezsgőznek.
A Kávéház a Vörös Lóhoz „cégére” láttán tényleg mindenre fel vagyunk készülve, de bent kellemes, visszafogott enteriőr fogad minket. Sötétbarna bútorok, a nagymama nappaliját idéző kiegészítők, faliszőnyegek, vitrinek. A hátsó helyiségben egy kiszáradt kútba is lenézhetünk, a falon piacterekről készült alkotások fotói. A kávéház és a Látványtár épületét összekötő terasz pedig a Balaton-felvidék egyik legjobb helye egy álmodozós kávéhoz.
A kávéház az egykor romos Stankovics-malom egyik épületében kapott helyet. (A másikban az Első Magyar Látványtár található). A két épület története a 21. században is összefonódik: a kávéházat a Látványtárat üzemeltető alapítvány alakította ki, művészek, belsőépítészek bevonásával. Ezt már Harmathy Ildikó, a hely üzletvezetője meséli. A kávéház 2000-ben nyílt meg, de csak két évig működött. „Egy kiállítótérnek legyen kávéháza, ahogy a világon mindenhol” - mondja.
A malom, amely majdnem elpusztult
A Tapolcai- és a Káli-medence egykor rengeteg malomnak adott otthont. Csak Pulától Gyulakesziig több mint harminc üzemelt, a legbőségesebb vize pedig a diszeli Eger-pataknak volt. (Ez a vízfolyás csörgedezik a terasz alatt, amibe beleszerettünk). Egyik ismert tulajdonosa egy Stankovics György nevű molnármester volt. A kávéháznak otthont adó épületet, amely olajütő malomként működött, kétszintes lakóházzá alakíttatta, és fényűző molnárlakást rendezett be itt. A másik malmot – amely most a Látványtár épülete – egy kétszintes épület kötötte össze a lakóházzal. 1915-ben saját áramfejlesztőt vett, és elkezdett áramot termelni a településen – 11 utcai lámpát és több mint 62 családot látott el árammal, olvashatjuk a Látványtár honlapján.
A malom kapacitása a 1930-as években napi 50-60 mázsa volt, nemcsak a Balaton-felvidék településeiről, hanem még Somogy megyéből is szállították ide a gabonát. A malom tulajdonosának igencsak bejött az élet, fényképezőgépe, autója is volt, vadászni és színházba is járt. Az államosítás után a család elhagyta a falut, a később visszatérő leszármazottak már alkalmazottként dolgoztak a környék malmaiban.
Az Eger-patak a bauxitbányászat karsztvíz-kiemelése miatt később elapadt, a malom pedig pusztulni kezdett. A tetejét letépte a szél, az emeletek beszakadtak. Vörösváry Ákos, majd a Látványtárat kezelő alapítvány megvette a malomhoz tartozó ingatlanok romjait, és a kiállítóterekkel együtt egy kávéházat is kialakítottak.
A Káli-medence éléskamrája
Harmathy Ildikó először a Liliomkert Piacon akart vendéglátóhelyet építeni, de végül úgy döntött, keres egy nem működő, de minden szükséges infrastruktúrával rendelkező épületet. Újra kibérelte a kávéházat, és július elején megnyitotta. A Kávéház a Vörös Lóhoz nem csak egy olyan hely, ahol az ember valamilyen ital mellett feldolgozza a Látványtárban látottakat, vagy ahová betér a Liliomkert piac után. Az üzletvezető szerint ez a „piac továbblépése”, ami a piacon rendszeresen, régóta árusító termelőknek jelent nagy segítséget.
„Az a szívfájdalmam, hogy a piac heti 6-8 órán át tart nyitva, a többi időben nem történik ott semmi. Azt szerettem volna elérni, hogy legyen ott egy olyan vendéglátó helyiség, ami a termelők alapanyagait dolgozza fel, természetesen” - mesél legújabb ötletéről a piac alapítója. Létrehozott egy Liliomkert Éléskamra nevű szövetkezetet, amely a piacon kívül is összeköti a termelőket a fogyasztókkal, a vendéglátóhelyekkel és a magánemberekkel egyaránt.
A heti többszöri piacra járás ugyanis nemcsak nagyon fárasztó, hanem bizonytalan is, sosem lehet tudni, mennyi lesz a bevétel „Sok sikeres termelő van a piacon, de nem tudnak továbblépni. Egy kistermelőnek mindent magának kell csinálnia, az alapanyag megtermelése, vagy az állatok gondozása, a termék elkészítése, eladása is az ő feladata. A marketing és az önmenedzselés szinte megoldhatatlan, egyszerűen nincs rá idő. Ezért jobb lenne, ha a termelés megrendelésre történne.”
Ennek egyik fontos helyszíne ez a kávéház, amely a termelők alapanyagaiból főző étterem és delikátbolt egyszerre. Az ötletgazda nem ragaszkodik a „helyi” beszállítókhoz, a későbbiekben nemcsak a Káli-medence és a Balaton-felvidék termelőit segítene vevőkhöz jutni.
Az ecetfröccstől a főzelékig
„Kávéházunkban a Liliomkert árusainak alapanyagait, termékeit használjuk fel oly mértékben, amennyire azt a kínálat lehetővé teszi. A környék kínálatából pótoljuk a hiányt” - olvasható az étlapon. A szörpök (150 Ft/dl) a házban készülnek, szárított mentából és bodzából, az ecetfröccsökhöz (150 Ft/dl) Susanne Daucher pécselyi ecetjei és a Szent György-hegyi Killer pince verjus-kínálata adják az alapot. „Kánikulában a legjobb, és a gyomornak is jót tesz” - mondja Harmathy Ildikó, és mi hiszünk neki. Csak először furcsa, hogy nem édes az összhatás.
Az alkoholos italok nagy része is a könyékről érkezik: badacsonytördemici Skizo-borok, tapolcai Stari-sörök és a Petendi Pálinkaház termékei kaphatók itt. Az étlap kenyérkencékkel, mártogatósokkal indul (800 Ft), kérhetünk húslevest, gombalevest, zsályás málnakrémlevest joghurthabbal (800-1200 Ft). Főzelék, puliszka, saláta szerepel a köretek között, amelyekre különböző feltéteket adnak.
A borjúhús Kalláéktól, a sertés Mindszentkálláról, a kacsamell pedig Orosz Ferenctől érkezik. A termelőktől csak egész csirkét lehet venni, ezért egyelőre az nincs. Munkaerőt a piacon sikerült találni, meséli Harmathy Ildikó. „Nem séfek, hanem főzőasszonyok lesznek konyhán, főleg Diszelből. De én sem ijedek meg attól, ha főznöm kell”.
A „kamrában” - amelynek egyelőre egy vitrin ad otthont - idővel egyre több termék található majd. Már most haza lehet vinni a tökmagkrémeket Kéri Mártától, sajtolt olajokat Ott Klaudiától, a mézespuszedliket Sárkány Zsuzsától, ezenkívül zakuszka, lecsó, liszt, zöldségcsemege is kapható. Az is tervben van, hogy a tóti piacon megmaradó friss zöldséget, gyümölcsöt behozzák és feldolgozzák, hogy eltegyék későbbi felhasználásra.
Nappali hely lesz
Az üzletvezető sok olyan vendégre, „bebíróra” számít, aki leköltözött a Káli-medencébe. „Őket szeretném rávenni, hogy egy tapolcai bevásárlás után, amikor megéheznek, jöjjenek be ide” - mondja. Aki Kapolcs felé megy, annak útba esik a kávéház, aki a Káli-medencébe, annak csak egy kis kerülő. A tapolcaiakat és a helyieket is szeretné megszólítani.
Igazi közösségi helyet akar létrehozni a Vörös Lóban: télen vacsoraprogramokat szervez majd, ahová a családokat várja. A Látványtár előtt tematikus rendezvények, vásárok lesznek, a nagyobb eseményeken pedig kenyeret is sütnek a kinti kemencében.
Arra is kíváncsiak vagyunk, honnan meríti Harmathy Ildikó ezt a rengeteg energiát. Saját földterületén alapította meg a káptalantóti Liliomkert Piacot, amely máig a termelői piacok legismertebb képviselője. Állandóan küzd a piac fennmaradásáért, szervez, tervez, és még nyitott egy kávéházat is. „Ha az embernek van belső motivációja, az energia is megvan hozzá” - mondja mosolyogva, aztán megisszuk azt a bizonyos kávét az elvarázsolt teraszon.
