Világversenyekről hoznak érmeket, állandóan kísérleteznek, és imádják, hogy örömet okoznak a fagyival. A gyenesdiási Bringatanya fagyimesterei, Somogyi József és Reni meséltek olaszországi tapasztalataikról, az új ízek születéséről és arról, hogyan lehet egyszerre doktorizni és díjnyertes fagyikat készíteni.

A balatoni bringakörút gyenesdiási szakaszán szinte mindenki tart egy kis pihenőt: a Bringatanyánál egyszerűen túl nagy a kísértés, hogy az ember nyeregben maradjon, és elguruljon a nemzetközi elismeréseket is begyűjtő fagyicsodák mellett. Az, hogy milyen idő van, nem sokat jelent: a hűvös nyári napokon az emberek dzsekiben, esőkabátban állnak sorba a fagyis pultnál.

A Bringatanya családi vállalkozásban működik. Somogyi József és lánya, Reni már reggel 7-kor elkezdik a fagylaltkészítést, hogy a 10 órás nyitásra feltöltsék a pultot. Napközben folyamatosan pótolják, ami elfogy, mosolyogva hozzák ki a műhelyből a már látványra is elképesztő fagyikat. Azt, hogy minden gördülékenyen menjen, Somogyiné Andrea felügyeli a placcon. Imádják ezt csinálni, 13 év után is.

Minőséget akartak

Semmi nem volt még itt, amikor a Bringatanya épült, a kerékpárút is új volt - meséli Somogyi József. Korábban egy balatongyöröki fagyizót üzemeltetett a család, így megvolt a fagyis tapasztalat, tudták, mi kell az embereknek. A Bringatanya már a fekvéséből adódóan hozná a forgalmat, de ők mégis fontosnak tartották, hogy a lehető legjobb minőséget adják.

„Nem a konkurenciához képest akartunk jó fagyit csinálni, magunkat akartuk túlszárnyalni, és a fagyis világ élvonalának a tudását akartuk átvenni” - meséli József. Három évvel ezelőtt szakmai tanfolyamokra kezdtek járni Olaszországba. „Olyan dolgokat tanultunk az olasz mesterektől, amit itthon nem oktatnak, és csak a gyakorlatban lehet elsajátítani”.

Indiai mangó, magyar málna

A kínálat alapját a hagyományos ízek, puncs, vanília, csokoládé, karamell alkotják, készülnek olyan párosítások, mint a bazsalikomos málna vagy a mangós étcsoki és megkóstolhatók a díjnyertes alkotások is. A „mentes” fagyikra is komoly igény van a család szerint.

Az összes gyümölcsfagylalt tej- és gluténmentes, ezenkívül mindig van legalább háromféle olyan fagyi, amely tej-, cukor- és gluténmentes. Az étcsokoládé-szorbét a máshol csak tejes csokifagyikkal találkozók értékelik nagyon. A Bringatanya fagylaltjai gyümölcsből, cukorból, glükózból, tejből, illetve szentjánoskenyérmag-lisztből készülnek.

Az alap, hogy a gyümölcsfagylaltok gyümölcsből készülnek, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyenből - magyarázza Somogyi. Ha bemész a közértbe, és megveszed a citromot a fagyihoz, az nem olyan, mint az, melyet a termőhelyen szüreteltek, azonnal, profin feldolgoztak és lefagyasztottak. Minden gyümölcsnek megvan a termőhelye, ahol a legjobb, a legízletesebb - ahogy nálunk is van kalocsai paprika, vagy gönci barack, a fagyinál az indiai Alphonso mangó, vagy a piemonti mogyoró képviseli a legjobb minőséget.

Az sem mindegy, hogy milyen gyümölcstartalommal készül a fagyi – van, amelyiknél 50 százalék, máshol csak 20 vagy 30 az ideális. A Bringatanya citromfagylaltja sem porból, hanem sorrentói citromból készül, a mandarin és a mandula Szicíliából, ez utóbbi Avolából érkezik. Az epret, a málnát, a ribizlit és a sárgabarackot magyar termelőktől vásárolják.

Egyre nagyobb a vendégek között a csokirajongók tábora, ők a különféle gyümölcsökkel felturbózott csokifagylaltokért zarándokolnak a Bringatanyához. Naponta minimum háromféle készül ezekből. 70 százalékos étcsokoládéval dolgoznak, és jelenleg ötféle termőhelyről származó csokit használnak. József meg is mutatja a különböző méretű és színű pasztillákat. Van mexikói, ghánai, uruguayi, Sao Tomé-szigeti és haiti étcsokijuk, a málnához például ez passzol a leginkább. Folyamatosan kísérleteznek az ízekkel, ez állandó családi program. „Amikor a világbajnokságra készültünk, csaknem tízféle csokiból készítettünk fagyit, és kóstoltuk össze a maracujával” - meséli Somogyi.

A Festeticsék mandulás csókjától a világversenyekig

A Bringatanya annyi serleget és oklevelet szerzett az elmúlt 3 évben, mint egy győztes focicsapat. Az eredmények egyre hosszabb listáját kint szerényen csak egy táblán tüntetik fel, a „büszkeségfal” a benti helyiségben kapott helyett az újságcikkekkel, olasz fagyigurukkal közös fotókkal együtt. 2016-ban robbantak be egy hazai versenyen egy aranyérmes vilmoskörtés borhabbal és egy bronzérmes kardamomos meggyel.

Egy év múlva Reni alkotása, a Festeticsék mandulás csókja lett a Balaton Fagyija. Ez egy mandula, madártej, házi piskóta, fehér- és fekete csoki kombinációjából álló fagylalt, állandó szereplő a fagyis pultban. Aztán jött a Gelato World Tour, ennek európai döntőjéről Reni elhozta az ezüstöt, a világbajnokságon pedig negyedik lett és szakmai különdíjas. (A felsorolásunk közel sem teljes, de lehet, hogy elvesztenénk a fonalat a sok díj és érem között.)

A receptek nem titkosak

Az új ízeket apa és lánya együtt találják ki. Felmerül egy rozmaringos szederfagyi ötlete, ami lehet, hogy málnával talán jobb lenne, így készül egy málnás-rozmaringos is, stb. - mesél József a családi brainstorming folyamatáról. Összekóstolják az ízeket, kiderül, hogy nem az igazi, valami még hiányzik belőle, kipróbálják eperrel is, és így tovább. Így született a „Hölgyválasz”, amely ibolya, áfonya és málna kombinációja. Ihletet adnak az Európa- és világbajnokságokon szerzett tapasztalatok is, sokan egészen elképesztő ízkombinációkat találnak ki. „Egy japán kolléga, aki külön díjat kapott, zellerszálat turmixolt le egy ananász–lime-alma fagylalthoz. Nem gondoltam volna, de nagyon kellemes íze volt” - mondja József. Nem kizárt, hogy ők is bevetik ezt a fagyit, ha egyszer újra kánikula lesz.

A receptek cserélgetése egyébként is szokás, ezek nincsenek levédve. „Mihályi László, a váci Patisserie cukrászmestere mondta azt egyszer, hogy a receptet odaadhatom, de a kezemet nem. Rájöttem, hogy nagyon igaza van. Hiába adjuk oda a receptet, ha a technológia hiányzik hozzá, vagy ha nem azokból a minőségi alapanyagokból dolgoznak a többiek, már más lesz az a fagylalt. Ezért teljesen nyilvános a receptúra” - teszi hozzá József.

Nyáron fagyi, télen kutatás

Reni gyakorlatilag „belenőtt” a szakmába. Eddig minden nyarat a családi fagyizóban töltött. Kamaszként pincérkedett, mosogatott, később egyre komolyabb feladatokat kapott. „Azt láttam, hogy az embereknek egyfajta örömforrás a fagyi. Eldöntöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni és kitanultam a fagyikészítést. Miközben világversenyekre készül, doktori végzettséget szerez nemzetközi közigazgatásból. Nem akar választani a két hivatás között. „A fagyi és a kutatás jól megfér egymással, mert nyáron a kutatóknak szünet van, így egyiktől sem kell megválnom” - meséli.