Keszthely parti része egészen egyedülálló a balatoni települések között, amely egyaránt jár pozitív és negatív következményekkel is. Pozitívum, hogy a partszakasz jelentős része kiépített sétányon bejárható, valamint több különleges múltú és hangulatú építmény található itt, negatívum viszont, hogy minőségi szálláshely, főleg a szomszédos Hévízhez képest gyakorlatilag nincs, gondozatlan telkek, üresen álló elhanyagolt épületekből viszont annál több.
A keszthelyi partszakaszon találjuk a későmodern építészet egyik népszerű példáját, a Hotel Helikont, nem sokkal mellette a kitört ablakú, tűz által megcsonkított Hotel Viát, vagy éppen a Libás strandig húzódó teljesen üres vízparti részt.
Mindezeken nagyon szeretne már változtatni az önkormányzat, és befektetők is érkeztek, azonban a helyiek - különösen a különböző terveket megismerve - igencsak aggódni kezdtek, ahogy elhangzottak a "befektető" és "ingatlanfejlesztés" szavak.
Az önkormányzat előterjesztéseiben több olyan előkészítő anyag szerepelt, amire felkapták a fejüket a keszthelyiek, főleg hogy egyes kritikák szerint e döntésekről elégtelenül tájékoztatták a lakosságot. A legnagyobb port a Libás-térségnek nevezett, a Libás-strandtól a Hotel Viáig terjedő terület beépítésének terve okozta, ami miatt a területrendezési módosítás is napirendre került. Sűrűbb beépítés, mélygarázsos tömbházak és a Balaton első toronyháza mind szerepeltek a beruházó elképzelései között.
A másik fontos változás pedig a két műemlék, a Balaton és a Hullám Szállók környékének átalakulását, és bizonyos fokig beépülését hozhatja magával. Mindezek miatt a városvezetés február 11-re lakossági fórumot, hivatalos nevén "partnerségi egyeztetést" hirdetett meg, amire a We Love Balaton is elment.
Fórum, ami mindenkit érint
Délután fél 5-re megtelt a városháza díszterme, sokan ezért a folyosón hallgatták, mik a tervek szeretett városukkal. A március 15-én életbe lépő, új Balaton-törvény fontos eleme a történetnek, ugyanis ez a szabályozás már nem teszi növelhetővé a parti beépíthetőséget. Január 18-án, a meghallgatást már megelőző testületi ülésen 7:2 arányban szavaztak a képviselők a terület kiemeltté tételéről, erről pedig a lakosság nagy része is leginkább a sajtóból értesült.
A fórumon természetesen akadtak viták és odamondogatások, de érezhető volt, hogy minden fél egyetért az alapvetéssel: rendezni kell a vasút és a tó között hatalmas elhanyagolt területeket. Véleménykülönbség abban volt leginkább, hogy sokan e rendezés méretétől és a környezetre, tóra gyakorolt hatásától félnek. Jellemző volt, hogy bárki, aki aggályait fogalmazta meg, heves tapsot kapott, a változtatások támogatói sokszor ezt nem honorálták, ezen az oldalon többször lehetett fejcsóválásokat látni.
A felfokozott hangulathoz képest végig kifejezetten higgadtan érvelő polgármester a fórum elején elmondta, három határozati javaslatot fogadott el a képviselő-testület, ezekről lesz szó: a partvidék kiemelt fejlesztési területté tételéről, a beépíthetőség és építési magasság módosításáról, valamint a Hullám és Balaton Szállók környékének rendezéséről. Kiderült a beszámolóból, hogy a kiemelt fejlesztési területet csak azért hozták létre, hogy egy korábbi miniszteri rendeletnek megfeleljenek.
A fejlesztéseket sorolva a polgármester elmondta, az elhanyagolt szállodák közül a Hotel Via eltűnik, lefogják bontani, helyére új szálloda épül, de a két régi szállodaépületet is helyrehoznák, funkcióval töltenék meg a tulajdonosok. A polgármester nyugtatni próbált mindenkit: a műemlék szállók környékén csak fél méterrel emelték az építési magasságot, és 50 százalékra a beépíthetőséget. Ruzsics is látja a szerinte elrettentő példát, fel is hozta: "Én nem akarok olyan helyen élni, mint Balatonfüred. Nem szeretnék olyan Balaton-partot, amelyik végig be van építve."
A régóta elhanyagolt futballpályát felszámolnák, a városvezetés szerint ez túl értékes helyen van, ide ingatlanfejlesztést terveznének, de erre konkrét befektető egyelőre nincs.
Mégsem épül 25 méteres torony a Balaton-partra
A korábban említett, Libás strand környékén található területeken tervezett toronyházas projekt - amit helyben csak A Tűnek neveznek - volt egy további fontos napirendi téma, ezzel sikerült megrémíteni a parkoló autóktól, elveszett zöldfelületektől és a panziók, vendégházak forgalmának visszaesésétől tartó helyieket, de az általános vélekedés is az volt, hogy egy ilyen toronyház egyszerűen nem való a Balaton partjára.
A telek tulajdonosa, Ralf Klaus svájci üzletember (és cége, a Klaus-Sea Balaton Investments Kft.) 25 szintes, 85-100 méter magas tornyot álmodott ide. Az előterjesztés dokumentációja szerint a lakópark több helyrajzi szám alatt épült volna meg, ezeknél a beépíthetőséget 43 százalékra, a magasságot zömmel 8 méterre növelték volna.
Most már hivatalos, ezekből a tervekből egyelőre nem lesz semmi, mert Ruzsics Ferenc polgármester a fórumon többször is kijelentette, a beruházó nem akarja aláírni a területrendezési szerződést, így "minden marad a régiben". Hozzátette: "a magasházról, ami az indulatokat felkorbácsolta, nem lehet szó. Nincs ügy, nem lehet magasház." Korábban egyébként az alpolgármester is azzal nyugtatott mindenkit egy sajtótájékoztatón, hogy népszavazás nélkül nem is épült volna torony. Építkezés egyébként régóta zajlik a parton, öt apartmanház épül Royal Homes néven, amit alakjuk után csak hajóházaknak neveznek, de láthatóan a helyi lakosok tűrőképességét már ez a beruházás is jócskán meghaladta
Civil hozzászólások is elhangzottak az egyeztetésen, voltak, akik petíciót olvastak fel a beruházás léterjötte ellen és számonkérték, hogy hatástanulmány nélkül nem szabadna egy ilyen fontos beruházásba belevágni, egy helyi építész pedig felvetette, hogy a városnak alapvetően az lenne jó, ha szállodák épülnének a vasút és a Balaton között. Ugyanis ha lakások lesznek, akkor üdülési vagy kiadási célból veszik meg őket, az pedig adókiesés lenne a városnak és bevételkiesés sok szobakiadásból élő keszthelyinek.