Nem hiába van reális esélye a Balaton térségének, hogy egyszer az UNESCO világörökségévé váljon: természetileg, kulturálisan és történelmileg is egyedülálló térség ez egész Közép-Európában. Mi most a természeti oldalt szeretnénk megragadni, és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal (BFNP) együttműködésben bemutatni. Több cikkel is jelentkezünk a következő hetekben, melyekben a BFNP munkatársai bemutatják a Balaton térségének élővilágát. Első cikkünkben hazánk egyik legfontosabb vizes élőhelyére, a madarak és madármegfigyelők paradicsomába, a Kis-Balatonhoz vezetnek el minket, ahol egyes csodás madarak csak átvonulnak, mások fészket is raknak.
Pásztorgém
Eredetileg az afrikai szavannákon kísérgette az elefántok, zsiráfok és más növényevők csordáit, de mostanra elterjedt Eurázsiában, Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, ahol az ember által tenyésztett haszonállatokhoz csapódik. Így például Kápolnapusztán, a Bivalyrezervátumban már többször megfigyelték a pásztorgémet. Nem Magyarországon fészkel, fészekalja 4-6 tojásból áll, a két szülő felváltva kotlik a tojásokon. Egy hónap elteltével a fiókák ki is repülnek. A pásztorgém a rokon fajokhoz hasonlóan vízirovarokkal és más vízi élőlényekkel táplálkozik, emellett jelentős mennyiségben eszi a patások által felvert rovarokat, főként sáskákat, szöcskéket.
Kanalasgém
Telepesen fészkelő madár, egymás közelségét olyannyira eltűrik, hogy nádból épített fészkeik gyakran egymásba érnek. A kolóniák gyakran elegyednek más nádlakó, szintén telepesen költő fajokéval, mint a nagy kócsag, kis kárókatona, szürke gém. A tojásokat mindkét szülő felváltva költi ki, majd a fiókák kikelése után a szülők együtt is vigyáznak és etetik őket. A fiókák sokáig a szülök mellett maradnak, röpképességük után is az öregek etetik a fiatalokat. Telelni Észak-Afrikába és Szudánba mennek.
Küszvágó csér
Olyan vizeket, folyókat, tavakat részesít előnyben, ahol nagy számban talál apró halakat. Vonuló madár, április végén jön vissza telelőterületéről. Telepesen fészkel, általában dankasirályokkal, partimadarakkal együtt. Ha kavicságyon vagy homokon kezd költésbe, a fészek csak egy mélyedés, azonban, ha keményebb az aljzat, akkor növényi részekből építi a fészekcsészét. A szülők egymást váltva költik ki a tojásokat. Nevét fő táplálékáról, a szálhajtó küsz nevezetű halról kapta, amit a víz felett lebegve szemel ki, és gyors rácsapással ejti zsákmányul.
Kékbegy
Nádi énekesmadaraink közül a legszebb tollazattal rendelkező faj. Előszeretettel keresgél a növényzet alsó részén, az avas nádban, amit költőhelyként is használ. Változatos énekébe sok más madárfaj énekét is beleszövi. Rovarokkal, pókokkal, férgekkel táplálkozik, amiket főleg a talajon kap el, néha azonban röptében is vadászik. Vonuló, a telet Afrikában tölti.
Billegetőcankó
Április és május, valamint június és október között nagy számban vonul át hazánkon. Ebben az időszakban folyópartjainkon kívül halastavakon, patakok és csatornák mentén is meg lehet figyelni kisebb csapatait és magányos példányait. Egyszerű fészkét növényzet közé építi. Fészekalja legtöbbször 4 tojásból áll, a kotlási idő 20-21 nap. A fiókák gondozásában mindkét szülő részt vesz. A ragadozók közeledtére az egyik szülő sérültnek tetteti magát és megpróbálja annak figyelmét elterelni, amíg a másik szülő a fiatalokat biztonságos helyre vezeti. A fiókák kéthetes koruk körül már röpképesek, de a család még hosszú ideig összetart. Tápláléka a vízben és a parton lévő rovarokból, apró rákokból, férgekből és csigákból áll.
