Régi álmod, hogy vitorlát bonts, megragadd egy hajó kormányát és felfedezd a vízről a Balatont? Még ezen a nyáron is van lehetőség megszerezni az ehhez szükséges hajós jogosítványt, azaz hivatalos nevén a belvízi kedvtelési célú vitorlás kishajó és kisgéphajó-vezetői engedélyt.
Bár városi legendákban még él a tévhit párszáz eurós, Horvátországban két nap alatt megszerezhető hajós jogosítványokról, ebből a mendemondából már egyre kevesebb igaz. Magyar állampolgárnak belvizeinken eleve hazai papírral kell rendelkeznie – így kiskapuk helyett inkább lássuk, mit ír elő az ebben illetékes szerv, az Információs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó Hajózási Hatóság!
Hajó, ha nem jó?
A legfontosabb kérdés, amit laikus olvasók számára érdemes tisztázni, hogy pontosan mit értünk hajó alatt jogi szempontból. A köznyelvben vitorlás hajóként élő jármű anyakönyvezett neve vitorlás kishajó, és a 10 négyzetméteres vagy azt meghaladó névleges vitorlafelületű vagy legalább 7 méter testhosszú, de a 20 méteres hajótesthosszt el nem érő, maximum 12 fő befogadására alkalmas járművet értjük alatta.
A Balatonon nem találunk olyan vitorlást, ami méreténél fogva ebből a kategóriából felfele lógna ki, a tőkesúlyos hajók mind ide tartoznak. Azonban a svertes, kisebb vitorlás hajók közül sok hivatalosan nem számít hajónak – ezek vezetéséhez papírra nincs szükségünk, de némi gyakorlat azért nem árt, valamint a Hajózási Szabályzat ezekre vonatkozó rendelkezéseit is ismernünk kell.
A köznyelvben motorcsónakként ismert járművek a kisgéphajók, amik saját gépi berendezéssel hajtottak, belvízen 7,5 kilowattnál nagyobb motorteljesítményű, vagy 7 méternél hosszabb, de a 20 méter hajótesthosszt el nem érő, maximum 12 fő befogadására alkalmas járművek. A Balatonon leginkább csak a komp nagyobb ennél, illetve a vízitaxik, azok sem méretük, hanem befogadóképességük miatt. Viszont motorcsónakázni kedvtelési céllal nem tudunk sem itt, sem a Velencei- vagy Fertő tavon, környezetvédelmi okokból a belsőégésű motorral hajtott járművek be vannak tiltva. Csak a hatóságok, vízimentők, illetve edzéseket, versenyeket kísérő hajók élveznek e szabály alól kivételt, ezekhez viszont a speciális engedélyek mellett már szolgálati vagy hivatásos hajóvezetői engedély szükséges.
Ezért a szabadidős motorcsónakázásra csak a folyók és a Tisza-tó maradnak, az egyetlen kiskaput az elektromos motorral meghajtott hajók jelentik. Ezekkel nem lehet olyan gyorsan száguldozni, mint a belsőégésű motorosokkal, de legalább a vitorlával sem kell bajlódnunk. Ha az elektromos hajó teljesítménye meghaladja a 7,5 kilowattot vagy a testhossza 7 méter feletti, kell hozzá kedvtelési kisgéphajó vezetői engedély – e paraméterek alatt csónaknak minősül és papír nélkül is vezethetjük, azonban vonatkozik rá pár egyéb korlátozás, amiket a Hajózási Szabályzatból tudhatunk meg.
Miből áll a kishajó vezetői képzés?
A hajós tanfolyam alapvetően két részből áll: elméleti és gyakorlati anyagból. Az elméleti tananyag nagy része maga a Hajózási Szabályzat, azaz a vízi KRESZ, amiből egy, az autós KRESZ-vizsgához hasonló tesztes vizsgát kell tennünk. A tanfolyamnak talán ez a legnehezebb része, hiszen alaposan meg kell tanulnunk a HSZ-t, a táblák, fényjelzések, előnyszabályok és biztonsági előírások mellett kitérve például a folyami hajózásra is.
Emellett van néhány elméleti tétel, például a hajógéptan, időjárási ismeretek, elsősegély, amiből külön tesztes vizsgát kell tennünk. A tanfolyamon ezeket átbeszélhetjük az oktatóval, de a szorgalmas tanulás már rajtunk múlik. Ahogy az autóvezetésnél, úgy itt is csak a sikeres elméleti vizsga után mehetünk gyakorlatra. Azonban, ha nem akarjuk egy intenzív nyári tanfolyam alatt estéinket (és éjszakáinkat) magolással tölteni, érdemes az elméleti részt már télen teljesíteni, így a jó időben csak a hajózás gyakorlatát kell majd megtanulnunk.
A gyakorlati vizsga mind a kisgéphajó, mind a vitorlás hajó esetében az alapvető manőverek végrehajtásából áll. Ezek közé tartozik az elindulás, kikötés, nyolcas forduló, valamint a vízből mentés gyakorlata. Egyszerű, de a valóságban is fontos, rendszeresen használt technikák ezek, amik valóban elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztonságosan hajózzunk. A tanfolyam alatt akkor is megtanítják ezeket nekünk, ha teljesen kezdők vagyunk. A FüredYacht Charter és Oktatóközpontban például a tanulók 90 százaléka elsőre sikeres elméleti vizsgát tesz, majd ezek után elenyésző azok száma, akik a gyakorlati vizsgán nem mennek át.
Viszont ez a gyakorlati tudás még kevés lesz ahhoz, hogy önállóan, magabiztosan elvezessünk egy hajót bármilyen körülmények között! „Egyre többen jelentkeznek vitorlás továbbképzésre olyanok, akik vezetői engedéllyel már rendelkeznek, de nem éreznek még elég önbizalmat magukban ahhoz, hogy egyedül kivigyék családjukat, barátaikat hajózni. Nálunk akár saját vitorlásukon, akár az iskola járművén lehetőségük van magánoktatáson részt venni, ahol körülbelül 2-4 nap alatt eljuthatnak a biztonságos hajóvezetésig, amivel aztán már a nyílt vízen és a kikötőben is elboldogulnak” – mondja Nemes Attila, a Balatonkenesén működő Bravo Boats Hajós Iskola oktatója.
Mikor? Merre? Mennyi?
A következő lépés, hogy megtaláljuk a nekünk való tanfolyamot. Minden nagyobb balatoni városban található hajós iskola, valamint Budapesten és a nagyobb városokban is üzemel több - utóbbiak gyakorlati részét a Dunán, illetve a Velencei-tavon, Balatonon szokták tartani. A tanfolyamok tartalma megegyezik, hiszen a Hajózási Hatóság adja a tananyagot, inkább felépítésük lehet eltérő: a legtöbb intenzív, például kétszer három egymást követő napon zajlik, vagy egy teljes hetet rá kell szánni. Ahogy már említettük, több helyen lehetőség van külön, amolyan esti vagy hétvégi tagozat jelleggel hajósszezonon kívül megcsinálni az elméleti részt, és nyáron már csak egy-egy hétvégét kell a gyakorlattal tölteni. Sőt, például a budapesti Kalmár Hajós Iskolában vagy a balatonföldvári Holovits Vitorlásiskolában akár távoktatásban is működik az elméleti képzés. Egyes helyeken, ha kisebb csoportban érkezünk barátainkkal, kollégáinkkal, lehetőség van egyéni képzési időpontokat kérni, egyedül érkezve általában ezek rögzített dátumokon lesznek.
A vezetői engedély megszerzésének díja több részből áll össze, összesen körülbelül 200-250 ezer forintból fogunk kijönni. Ennek egy jó része fix díj: a vizsgadíj, a képesítés kiállításának díja, valamint az orvosi igazolás díja azonos, a Hajózási Hatóság által megszabott. A tanfolyam ára változhat iskolánként, illetve egyéni igényeinknek megfelelően. Ha intenzív, többnapos, esetleg hetes tanfolyamon veszünk részt, akkor számolnunk kell a szállás és étkezés költségeivel is.
Megvan a papír! De mivel hajózzak?
Ha sikeresen teljesítettük a vizsgákat, valószínűleg alig várjuk, hogy végre használhassuk papírunkat és hajózhassunk. Ezt alapvetően kétféle módon tehetjük meg: vagy bérlünk hajót, vagy veszünk egyet. Ha teljesen kezdő hajósok vagyunk, első körben érdemes a bérlés felé fordulni és kitapasztalni, mekkora, milyen hajó felel meg igényeinknek. A hajóvásárlás kényes kérdés és sok buktatója lehet. Ha nincs vitorlázó barátunk, aki tudna segíteni a választásban, csatlakozzunk túrahajós fórumokhoz (például ehhez vagy ehhez), ismerkedjünk a többiekkel, kérdezzünk bátran, ássuk bele magunkat a témába! Ne kapkodjuk el a döntést, hiszen egy jó hajó szabadidőnk tökéletes társa lesz, amivel életre szóló élményeket fogunk szerezni.
