Némi kritikával fogadták a Balaton körül azt a tervet, amit a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága a Lechner Tudásközpont közreműködésével készített. Felmérték ugyanis több adatbázis alapján a jelenlegi parti sávot, ebből készült egy olyan dokumentum, amely a későbbiekre nézve tiszta helyzetet teremtene, hogyan szabad a tópartot hasznosítani. A területfelhasználási terv (amelyet ide kattintva tölthetünk le tömörített fájlként) az alábbi, Balaton-parti települések vízpart-rehabilitációs tanulmánytervét váltaná fel.
A terv lényegében jogilag is szabályozni fogja, honnan számít egy terület a Balaton vízfelületének és honnan partnak, szárazulatnak. A leendő építkezések miatt is fontos szerepe lesz ennek, hisz a sokszor ingoványos, az aktuális vízszinttől függően mozgó víz-part határsáv innentől jogilag lesz kőbe vésve, függetlenül attól, épp víz borítja-e a magas vízállás miatt, vagy szárazon van. Mivel a Balaton vízfelülete védett, arra nem lehetne csak úgy építkezni, szóval ilyen szempontból is fontos ez. Ezen felül a terv rögzíti a parti területek besorolását is, amint az a lenti rajzon is látható (ez Balatonudvarit mutatja), így lehet majd tudni, hol lehet lakóházat, üdülőépületet, ipari létesítményt építeni, parkot létesíteni, mely terület védett természetileg.
Helyi civil szervezetek ijedtek meg tőle, részben a Balaton utóbbi években történő, több helyen látványos körbeépítése miatt, illetve azért, mert rendkívül kurta határidőt állapított meg a Miniszterelnökség a véleményezésre. A határidő november 8-án jár le, addig várják az észrevételeket. (A zaol.hu cikke szerint például Balatongyörök önkormányzata elutasítja a tervezetet, mivel szerepel a terveken egy jelenleg nem létező ipari kikötő, amelynek építéséről a polgármester és a képviselőtestület sem értesült idáig.)
Az ügyben korábban az MTI-nek nyilatkozott Balassa Balázs szigligeti polgármester, a partmenti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke is. Ennek oka, hogy a Szövetséget is bevonta a Miniszterelnökség a véleményezésbe. Megkerestük hát Balassát, hogy kommentálja nekünk a tervezetet.
Elmondta, a terv mind a 44 parti települést érinti, ebben meghatározzák "a Balaton jogi határát, a csónakkikötők, vitoráskikötők, parti sétányok helyeit, beépítési területeket, vízgazdálkodási területeket, frissítik és feltüntetik a nádasok, szárazulatok kiterjedését." A vízgazdálkodási létesítmények és a fenntartandó zöldfelületek is benne vannak a körben. Gyakorlatilag ez a jogszabály állapítja majd meg, hogy hivatalosan épp a szárazföldön vagy a Balaton medrében állunk-e, ha lecövekelünk nézelődni a tóparton.
Megkérdeztük azt is, milyen széles sávot szabályoz a terv, de erre nincs univerzális válasz. Balassa szerint "közvetlenül a part menti területeket érinti, minden településre érvényes 'szélességű' szabályozás nincsen".
A szűk határidőről elmondta, előzetes ígéreteket kaptak az önkormányzatok a települési szintű egyeztetésekre, de ez úgy tűnik, nem történt meg. "Úgy gondolom, hogy a határidő nagyon rövid, illetve szerintem rossz az időzítés" - mondta a szövetségi elnök, aki az utóbbi kijelentést azzal indokolta, hogy az önkormányzati választások miatt sok helyen új a polgármester és a képviselő-testület, akiknek több idő kéne képbe kerülni.
Hozzátette, "a Balatoni Szövetség örömmel tett volna eleget a Miniszterelnökség kérésének, hogy átfogó véleményt alkosson, de ehhez elengedhetetlen lett volna egy egyeztető fórum összehívása, erre pedig nem volt idő." Így végül a hozzájuk eljuttatott észrevételeket fogják képviselni. November 8. után, ha elfogadják a hosszú távú szabályozást (ami egy 15 éve elfogadottat vált ki), akkor azt minden falunak és városnak be kell építeni a helyi építési szabályzatba.
