Írók és költők fekete-fehér fotókon egy vitorlás fedélzetén, horgászás közben, fecskében és fürdőruhában, nyaralójuk teraszán merengve, lazán, vagy éppen buli közben. A Vaszary Galéria egyik új kiállítása a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum fotógyűjteményét mutatja be, Balatoni nyár – Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es években címmel.
Nemes Nagy Ágnes és Ottlik Géza egy csónakban ülnek, Pilinszky János a Rege cukrászda teraszán mereng, Juhász Ferenc vízbe ugrik, Kassák Lajos pedig egy sáros lapátot tart a kezében. Németh László unokáival sajkodi házukban, Nagy László a csónakjában, Illyés Gyula a nyaralója udvarán pózol, Mészöly Miklós és Polcz Alaine pedig a hollywoodi sztárok laza eleganciájával élvezi a vitorlázást. Van valami a régi fekete-fehér balatoni fotókban, amitől még az is nosztalgiát érez, akinek nincs különösebb kötődése a helyhez. Talán a szabadság, amit a rövid nyaralás idején mindenki teljes egészében meg akart élni.
A szocializmus éveiben a külföldi utazások lehetősége nagyon korlátozott volt, így a Balaton maradt a Riviéra - és az önfeledten nyaraló írók fotóit nézve elhisszük, hogy valóban képes volt pótolni a tenger hiányát. Alig akadt olyan művész a 20. században, aki ne fordult volna meg itt, akár saját nyaralójában, akár mecénások, barátok házában, vagy a szigligeti Alkotóház vendégeként. De hol és hogyan nyaralt a Balatonnál ezekben az években egy író, és mivel töltötte a napjait? A tárlat több mint 100, a Petőfi Irodalmi Múzeum fotóarchívumából és családi albumokból származó fényképe adja meg erre a választ.
A Lipták-háztól a tihanyi nyaralókig
A fotók három csoportban, három kiállítótérben láthatók a készítésük helyszínei alapján. Az elsőbe a Lipták-ház vendégeiről készült képek kerültek. Lipták Gábor író és felesége, Gyapay Piroska legendás balatonfüredi háza a második világháború utáni teljes művésznemzedéket vendégül látta, a házigazda pedig huszonhárom albumnyi fotót készített róluk 1946 és 1972 között Rolleiflex-ével. Az 50-es és a 60-as években gyakran töltötték az időt Horváth Boldizsár orvosprofesszor Addio III nevű vitorlásának fedélzeten, esténként pedig a villa kertjében lazultak. Néhány képen az írók a hajóskapitány szerepében pózolnak, máskor titokzatos arckifejezést vesznek fel. „Megélik a pillanatot”, mondaná róluk egy mindfulness guru.
A második csoportba tartozó fotók helyszíne az 1953-ban nyílt szigligeti Alkotóház és annak környezete, itt főleg ismeretlen szerzők amatőr felvételeit láthatjuk. A fotók harmadik, legterjedelmesebb részét az írók nyaralóiban, kertjében készült képek, illetve a Balatonra alkalmi vendégként vagy turistaként ellátogató írókról felvett amatőr fotók teszik ki. Sok író és művész épített, vagy vásárolt saját házat a Balatonnál ebben az időszakban - Déry Tibor például Balatonfüreden, Németh László Sajkodon, Bertha Bulcsú Balatongyörökön.
A kiállítás nemcsak az írók és a költők hétköznapjaiba, hanem a Balatonhoz kötődő, vagy itt készült műveibe is betekintést ad. A tárlaton csíkos napágyakra kerültek az irodalmi művek és levelezések vonatkozó sorai, idézetek, levéltöredékek, verssorok elevenítik fel az itt töltött időt.
"Nincs madárijesztőbb lény, mint egy író közelről"
Bár a fotók a legtöbbször egy idillt jelenítenek meg, a szereplők tekintete néha elárulja, hogy a valóság nem erről szólt, a kort és az alkotók helyzetét ismerve tudjuk, hogy az életük leginkább önfeledt napjait tölthették a vízparton, a nyaralóik teraszán, a horgászcsónakokban és a vitorlások fedélzetén. És ettől kerülnek igazán közelebb hozzánk.
