Habár elsősorban a Káli-medence híresült el „sztárvendégeiről”, van a Balaton déli partján egy apró, ám annál kedvesebb városrész, ahol szintén számtalan híresség lógatta a lábát nyaranta. Itt vásárolt villákat a Törley pezsgőgyáros család, itt írta operettjeit Huszka Jenő, itt tanácskozott Bethlen István miniszterelnök és Ripka Ferenc budapesti polgármester, de még Szinyei Merse Pál és a Habsburg hercegi család több tagja is vendégeskedett itt az 1920-as években. Többüknek emléktáblát vagy emlékművet is állítottak az utóbbi évtizedekben.
Fonyód legrégebbi villasoráról, a Várhegy északi oldalán húzódó, 125 éves Bélatelepről van szó, melyben először Somogy vármegye tiszti főorvosa, Szaplonczay Manó doktor látta meg a fantáziát.
Az egykori birkalegelő eredetileg gróf Zichy Bélatulajdonában állt – a nevét is utána kapta – Szaplonczay kezdeményezésére pedig 29 villából álló nyaralónegyedet alakítottak ki a területen, felparcellázva azt.
Az alapítás évszáma tehát 1894, ezért ünnepli majdnem kerek születésnapját a telep, ahol az alapítónak is állítottak emlékművet, de őt a telepen is temették el, ez volt ugyanis a végakarata. Manapság a partfal tetején futó, a Badacsonyra elképesztő kilátást nyújtó sétány is Szaplonczay nevét viseli.
Bár anno a konzervatív, főként földbirtokosokból, jogászokból és tisztviselőkből álló elit járt ide, a közösség később felhígult. Az 1945-ös átépítéseket követően valódi látványossággá vált a telep: 2011-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse elismerést is.
Bélatelep egyik legkülönlegesebb épülete a kaposvári kórház egykori igazgatójának, Szigethy Jánosnak a birtoka. A téglalap alapú, főtengelyre épülő, nyitott verandás villa megépítéséhez valószínűleg az itáliai modellből merített inspirációt Gáspár Gyula építőmester. Ennek köszönhetően a nyaraló kitűnik a villák sorából, arról nem is beszélve, hogy ez az egyetlen a 29 közül, ahol máig az eredeti tulajdonos leszármazottai üdülnek.
Érdekesség, hogy az 1861-ben átadott déli vasút egyik legkarakánabb vasúti épülete a bélatelepi állomásé, amely 1928-ban épült meg. Az emeletén teraszos lakás helyezkedett el, így inkább emlékeztetett egy nyaralóra, mintsem egy szolgálati épületre. Fonyód még a déli vasút megépülte után sem volt igazán fontos közlekedésileg, de amikor a kaposvári szárnyvonal is megépült 1896-ban, megnőtt a jelentősége, innentől minden vonat megállt itt. A helyén korábban amúgy a MÁV 103. számú őrháza állt, amely a helyi fürdőéletnek is meghatározó eleme volt. Nem is csoda, hogy emléktáblát avattak az állomás falán a régi bélatelepi időkre emlékezve.
Manapság itt találjuk Bélatelepen a Fonyódi Múzeumot is: a Bartók Béla út (a hegyen átvezető gerincút egy része) 3-as száma alatt található a felújított, évszázados Velics-villa, ahol rég mozi is működött. Helytörténeti, néprajzi és természeti kiállítási anyag látható állandó jelleggel, de időszaki kiállításokat is rendeznek.
Ahogy nemrég megjelent cikkünkben is írtuk, az első világháború idején Szinyei Merse Pál is sok időt töltött Fonyódon és Bélatelepen. A Velics-villában lakott 1916-ban unokáival, akikre tehetséges festőnövendéke, Molnár C. Pál felügyelt. Több képet festett a haragosan hullámzó Balatonról, és mendemondák szerint nagyon zavarta a képbe ormótlankodó Badacsony tömbje. A villában kiállítás emlékezik rá.
Ha pedig már a Várhegy felé kirándulnánk, nem csak a villasort érdemes útba ejteni. Szintén Bélatelep vonzáskörzetébe tartozik az említett fonyódi Velics-villa, az egykori Sirály szálló, a Ripka-kút és a Walkó-kilátó is, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az egész Balatonra, valamint itt a környéken találjuk a bélatelepi, egész mély vízű szabadstrandot is.
Épp a csodás környezet lehet előbb-utóbb a villanegyed balsorsa, a Lajos-lak nevű szállót tavaly már lerombolták, hogy a helyére - a látványtervek alapján - jellegtelen tucathotelt építsenek.
Ha bővebben érdekel a Bélatelep története, érdemes Varga István fonyódi helytörténész könyvét, A fonyódi gróf Zichy Béla-telepet is elolvasni, akár itt online.
