Tavaly még a Pörc Bisztró nyakkendős munkatársaitól vehettük itt a grillezett kolbászokat és a burgereket (ők egy sarokkal messzebb költöztek és éttermet nyitottak), most a Szó-fivérek, Dániel és Gellért díjnyertes péksüteményei, kenyerei és fagylaltja vonzza az apró, teraszos üzletbe a helyieket, a nyaralókat és az átutazókat. Vannak, akik egy kisebb zarándokutat is bevállalnak egy kovászos kenyérért – harminc fokban is.
A vevők folyamatosan érkeznek G&D, vagy más feliratok szerint Szó Pékség kis üzletébe, a tikkasztó hőség ellenére. A tányérokra tortaszeletek és croissant-ok, a táskákba hókiflik, kenyerek, bagettek és bonbonok kerülnek, indulás előtt pedig egy fagyi is belefér még. Ismerősök és idegenek, helyiek és átutazók pillanatok alatt közös nevezőre kerülnek a finom ízek hatására, és az is mosolyog, aki még az imént morcosan szállt ki az autóból. Egy jó péksütemény tényleg képes arra, hogy mindenki a jelenre koncentráljon, ahogy egy mindfullness tréner mondaná.
Megálmodták, megsütötték és a legjobbak lettek
A cukrászattal egybekötött salgótarjáni székhelyű pékségnek Gyöngyösön és Egerben is van már üzlete. A balatoni terjeszkedésnek nagyon egyszerű oka volt: itt van a Szó-családnak nyaralója, jól ismerik a környéket, és remélték, hogy itt is lesz igény a péksüteményeikre és a tortáikra, amelyeket lassan az egész ország ismer. Kapás Katalinnal, a családi vállalkozás egyik tulajdonosával, a Szó-fivérek édesanyjával beszélgetünk a kezdetekről.
Katalin eredeti szakmája pszichológus, régebben ő vezette a salgótarjáni pékséget. Dániel és Gellért sem péknek és cukrásznak készült, főiskolára jártak, de egyszer csak megálmodták, hogy ezt akarják csinálni – szó szerint – és váltottak. „Egy nap Gellért felhívott, hogy el akarja készíteni a legfinomabb fagyit, mert ezt álmodta. Csodálkoztam, hiszen akkor még egészen mást tanult, ráadásul életében nem látott még közelről fagyigépet” – meséli Katalin. Van valami meseszerű ebben az egész történetben, ugyanis még aznap megkereste a családi cukrászműhelyt az egyik beszállító, hogy akarnak-e fagyival foglalkozni. Ezek után természetesen akartak.
Gellért el is ment egy háromnapos tanfolyamra, de azt mondta, nem akar porfagyival foglalkozni, és meg sem állt Milánóig, ahol profiktól tanult. Az Ország tortája versenyre pedig úgy küldte el a nevezést, hogy 4 nappal azelőtt sütötte meg élete első tortáját. Két receptet adott le, és el is hozta az első és a második helyet 2015-ben. Akkor a Pannonhalmi sárgabarack-pálinkás karamelltorta lett a győztes, és egy évvel később is megismételte a bravúrt az Őrség Zöld Aranyával.
És ha már a díjaknál tartunk, Dániel croissant-ja is az ország legjobbja lett a 2017-es Kenyérlelke fesztivál versenyén. Katalin szerint a tehetség mellett az is sokat számított, hogy a fivérek először maguktól kezdtek el sütni, és nem a cukrásziskolák margarint és adalékanyagot tartalmazó receptjein keresztül ismerték meg a szakmát. "Egy teljesen más szemléletben vitték tovább a családi cukrászműhelyt és a pékséget, amiben támogattam őket, felismerve, hogy ez a jó út hosszú távon" - teszi hozzá Katalin.
A péksütiktől a „brutál kenyérig”
Szó Katalinék a salgótarjáni csapatot is hozták magukkal Kenesére, a nyaralóban el tudják őket szállásolni. Az itteni apró üzletben azonban csak a péksütemények sülnek, a pék- és a cukrászműhely Mátraterenyén és Salgótarjánban működik továbbra is, onnan szállítják ide naponta a friss termékeket. A kenyerek kedden, csütörtökön pénteken és szombaton érkeznek a Balatonhoz.
A választék nagyon széles, a teljes kiőrlésű tönkölycipótól a hagymás és a puliszkás kenyéren át a rozskovászos-burgonyás variációkig sokféle szokatlan ízesítésben találunk kenyeret, de a legizgalmasabb talán a 7-féle lisztből készülő, hatalmas „brutál kenyér”, hivatalos nevén French Bread. A kenyerek egy része élesztő nélkül, hosszú érlelésű kovásszal készül, a lisztet pedig köves malomban őrlik, meséli Katalin.
Előre megrendelni egyelőre nem kell a kenyereket, de simán előfordulhat, hogy zárás környékén már nem jut mindenkinek. Nem számítottak arra, hogy ilyen nagy lesz a kereslet. „Ez egy kézműves pékség, nem úgy van, hogy látjuk délelőtt, hogy sok kenyér fogy, és akkor délutánra újra tele lesznek a polcok” – mondja Katalin. Ezt néha el kell magyarázni a vendégeknek, de úgy vannak vele, hogy idővel majd megszokják.
A croissant tényleg új megvilágításba helyezi a műfajt, egyszerre lágy és roppanós. A pain au chocolat szintén magasra teszi a lécet, a torták pedig már bizonyítottak. A kenyereket csak otthon kóstoljuk meg: a paradicsomosért és az olívásért is bármikor visszajönnénk.
„Amit tudunk, Magyarországon szerzünk be, de itthon egyelőre sok mindenből nincsen olyan minőség, amivel mi dolgozunk. A croissant-hoz és a bagettekhez Franciaországból hozzák a liszteket, és a 84%-os vajat is ott veszik. A gyümölcsök jelentős részét, például a málnát és az epret saját maguk termelik meg Salgótarján környékén.
A fagyira is igaz, hogy a titok az alapanyag: egy Jersey tehenekkel foglalkozó farmról kapják a magas zsírtartalmú tejet. A kínálat nagyon széles, amikor ott jártunk, a klasszikus vanília és csokifagyin kívül ananász, mangó, sárgabarack, sós pisztácia és sós karamell is kapható volt.
Az, hogy lesz-e újabb cukrászda-pékségük a Balatonnál, még a jövő zenéje. Sok megkeresést kapnak, sokan szeretnék árulni a termékeiket. Vannak tervek, de egyelőre nincs idejük ezzel foglalkozni. Addig is, a rajongók eljönnek ide – és nemcsak Veszprémből, hanem bárhonnan, ami közelebb van Keneséhez, mint Salgótarjánhoz vagy Szegedhez.
