Aki hajlamosabb a pánikra, már nagyon ráncolhatja a homlokát az éghajlatváltozás miatt: a Balatonnál nagyon régen fordult már elő annyira hóban szegény tél, mint a mostani, legalábbis a február közepéig tartó tapasztalataink alapján. December elején esett némi hó, de sok helyen már másnapra elolvadt, aztán január 19-én ismét hullott a hó, de másnapra már nyoma sem volt a régió nagy részén. A télies fehérséget csak a zúzmarás köd hozta meg januárban (amit egy zádorvári túrán mi is megörökítettünk).
A hőmérsékletek sem érik el a durva mínusz 10 fokokat, de azért annyira legalább hideg van, hogy az eplényi sípálya (a december közepi tavaszias időjárás miatti kényszerszünettől eltekintve) nyitva van.
Hó? Hol?
Mivel az egész Balatonra nem tudnak hóágyúkat szerelni, megkérdeztük az Országos Meteorológiai Szolgálatot (OMSZ), mi vár azokra a jövőben, akik fehér teleket szeretnének látni errefelé, szóval fog-e még valaha rendesen havazni a tónál. Kérdéseinkre Zsebeházi Gabriella, az OMSZ éghajlatkutatója válaszolt, aki elmondta, már most is megfigyelhető, ahogy általánosságban melegednek az évszakok, "a csapadék pedig inkább eső formájában hullik le". A folyamat a nyolcvanas évektől robbant be igazán annak hatására, hogy a légköri üvegházgáz-koncentráció ekkorra exponenciális növekedést ért el.
Persze a hófehér Balatont 2020-ra még kár temetni, hisz "volt már példa márciusi-áprilisi havazásra". De ahogy telnek az évek, egyre kevesebb havazásra és tartós hótakaró kialakulására mutatkozik esély országosan, így a Balatonnál is. Az átlagosnál hidegebb telek így is lehetnek (a modelleredmények szerint akár 2070-ig is előfordulhatnak az 1971-2000 közti időszaknál hidegebb időszakok), de egyre ritkábban, még a fagyos napok száma is csökken, miközben a hazai modelleredmények szerint "a téli csapadék az évszázad végére országosan akár 27 százalékkal növekedhet".
A Balaton térségében nem meglepő módon a legmagasabb vidék, a Bakony a leghóbiztosabb, például a Kab-hegy és a Magas-Bakony. A hőmérsékletek emelkedésével a hóhatár is emelkedik majd, illetve inkább a gyakori heves esőzések válhatnak általánossá. Mi az oka ennek? Az ember okozta globális éghajlatváltozás.
Búcsú a jégtől is
Horváth Ákostól, a Siófoki Viharjelző Obszervatórium vezetőjétől a tavi jégről kaptunk némi információt. Azt írja, "a Balatonnál az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy csak rövid időre alakul ki összefüggő jég, illetve csak vékony jégréteg jelenik meg a téli hónapokban." Legutóbb 2017 telén alakult ki összefüggő, 22-25 centiméteres jégréteg a Balatonon. Az adatok szerint pl. a nyolcvanas években gyakori volt még a hosszan tartó jegesedés, sőt 1987-ben Siófoknál 45 centis jeget is mértek.
