Wöller István a Hévízhez közeli Gétyén született 1929 októberében. Mindössze tizenöt éves volt, amikor 1944 februárjában leventeként Németországba vitték harcolni – erről 2006-ban, saját költségén adott ki könyvet (Tizenötévesen Németországban). Hazatérése után kovács és lakatos végzettséget, szakérettségit szerzett, és a vegyészmérnöki képzést is elkezdte, de végül nem diplomázott.
Egész életében malmokban dolgozott, de nem molnárként, hanem műszaki munkatársként. 1961-től látta el a Veszprém Megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat karbantartó üzemvezetői posztját, talán ekkor kezdett érdeklődni a malmok kutatása iránt. Felettesei 1971-ben jelölték ki arra a feladatra, hogy térképezze fel a Veszprém megyei malmok tárgyi emlékeit. A Nol.hu-nak adott interjújában, 2006-ban így emlékezett vissza erre az időszakra:
„A munkám abból állt, hogy jártam a megyében lévő malmokat, és javítottam a különböző gépeket. …Egy idő után többet tudtam a malmokról, mint maguk az ott dolgozók, akik tiszteletbeli molnárrá fogadtak. Beleszerettem a malomkutatásba. Annyira hatalmába kerített a dolog, hogy hétvégeken is motorra ültem, nyakamba akasztottam a fényképezőgépemet, és nekiindultam a megyének, később az egész országnak. Kezdetben a kutatómunka alapjait se ismertem: meg kellett tanulnom például, hogyan kell egy levéltárban iratokat keresni, hogyan kell interjúkat készíteni a molnárokkal, milyen fotókra van szükség a szabályos dokumentáláshoz.”
„A munkám abból állt, hogy jártam a megyében lévő malmokat, és javítottam a különböző gépeket. …Egy idő után többet tudtam a malmokról, mint maguk az ott dolgozók, akik tiszteletbeli molnárrá fogadtak. Beleszerettem a malomkutatásba. Annyira hatalmába kerített a dolog, hogy hétvégeken is motorra ültem, nyakamba akasztottam a fényképezőgépemet, és nekiindultam a megyének, később az egész országnak. Kezdetben a kutatómunka alapjait se ismertem: meg kellett tanulnom például, hogyan kell egy levéltárban iratokat keresni, hogyan kell interjúkat készíteni a molnárokkal, milyen fotókra van szükség a szabályos dokumentáláshoz.”
Wöller István Veszprém megye összes malmát meglátogatta - ez több mint 600 malmot jelent. Mérnöki pontosságú térképeket és rengeteg fotót készített molnárokról, gépekről és alkatrészekről. Egy Magyarországon egyedülálló malomtörténeti adattárat és fényképarchívumot hozott létre, amiben eredeti, sok esetben 100-200 éves iratok, tervrajzok, működési engedélyek is megtalálhatók. A malomkutató ezenkívül több száz mázsányi ipartörténeti emléket, alkatrészt mentett meg a biztos pusztulástól, írja a Kultúrvilag blog.
Wöller István nevéhez főződik az örvényesi és csopaki vízimalom megmentése, és a segítségével építették meg a Szentendrei Szabadtéri Múzeum bakonyi és balaton-felvidéki tájegységének vízimalmát. Számos könyvet és tanulmányt írt a vízimalmokról, többek között a csopaki, örvényesi, pápai, pulai, kapolcsi és balatonfüredi malmokról.
1989-től 2006-os nyugdíjba vonulásáig ő látta el az Örvényesi Műemlék Vízimalom gondnoki feladatait. 1994-ben Műemlékvédelemért Emlékérmet, 2009-ben Pro Comitatu díjat (Veszprém megye) kapott a munkásságáért. Dr. Balázs György, a Magyar Molinológiai Társaság elnöke, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott igazgatóhelyettese így ír róla:
„Vele a malmokat kutató szűk szakmai réteg legtermékenyebb szakembere ment el, aki 1969-ben kezdte el a Veszprém megyei malmok kutatását, terepmunkái során bejárta az egész megyét, felgyűjtötte a történeti adatokat, fényképezett, dokumentált mindent, ami a malmokkal kapcsolatban elé került. Megmentett több száz malomipari emléket, azokat közgyűjteményekbe juttatta…”
„Vele a malmokat kutató szűk szakmai réteg legtermékenyebb szakembere ment el, aki 1969-ben kezdte el a Veszprém megyei malmok kutatását, terepmunkái során bejárta az egész megyét, felgyűjtötte a történeti adatokat, fényképezett, dokumentált mindent, ami a malmokkal kapcsolatban elé került. Megmentett több száz malomipari emléket, azokat közgyűjteményekbe juttatta…”
Márta István, a Művészetek Völgye fesztivál alapítója és igazgatója így emlékezett meg róla a Facebookon:
„Többször járt Kapolcson is, mesélt a valahai szerkezetekről, molnárokról. Szerény, halk szavú és nagy tudású ember volt. Hasznos és megfontolandó tanácsokat adott a Falumalom rekonstrukciója előtt és – nem mellékesen - az Egyletnek ajándékozta az általa készített kapolcsi vízimalmok teljes ('60-as évekbéli) felmérési anyagát. Ezt az archívumunkban őrizzük”.
„Többször járt Kapolcson is, mesélt a valahai szerkezetekről, molnárokról. Szerény, halk szavú és nagy tudású ember volt. Hasznos és megfontolandó tanácsokat adott a Falumalom rekonstrukciója előtt és – nem mellékesen - az Egyletnek ajándékozta az általa készített kapolcsi vízimalmok teljes ('60-as évekbéli) felmérési anyagát. Ezt az archívumunkban őrizzük”.
