Alapvetően a szőlőbetegségekkel szembeni ellenállóképesség nem újdonság, évszázados történelme van. A sokat emlegetett filoxérával nagyjából egy időben érkezett meg az európai ültetvényekre az olyan gombabetegségek, mint a feketerothadás, a peronoszpóra vagy a lisztharmat.
De hogy lesznek a szőlőfajták ellenállók?
Az 1920-as évek környékén merült fel a kérdés, hogy az ezeknek a betegségeknek ellenálló, amerikai szőlőfajták jó tulajdonságait hogy lehetne átvinni a magasabb minőséget adó, európai fajtákba. Európa-szerte kutatási projektek indultak, hogy a fajták különböző adottságait kombinálják. Nem a nemesítés volt a cél, hogy sokat teremjen, fagy- vagy aszálytűrő legyen, hanem hogy ellenálljon bizonyos betegségeknek. Amikor ezt sikerült elérni, utána lett cél, hogy magas minőséget adjon.
Egy példa erre a Johanniter. A Rajnai Rizling szőlőfajtát keresztezték különböző amerikai direkttermő fajták hibridjeivel, hogy ezáltal a rezisztencia génjét be tudják vinni az új fajtába. Az így kapott új fajtába többször visszakeresztezték a rajnait, amivel az amerikai hibrid ízét el tudták tüntetni ebből az új szőlőből. Ezért a rezisztencia és a rajnai rizlingre jellemző genetikai adottságok, érési tulajdonságok mellett a bor karaktere is megmaradt. A Johanniter Németországban már elterjedt, szép borokat készítenek belőle, és ami a legfontosabb, vegyszermentes gazdálkodással egészségesen tartható.
Mi újság itthon?
Nemesítésben jók vagyunk, az 1950-es években kezdtek vele foglalkozni. Kiemelkedő eredményeket ért el ezen a területen dr. Kozma Pál professzor, aki munkatársaival nemesítette a Palatina csemegeszőlő-fajtát, a Csillám, a Paulus, a Viktória gyöngye rezisztens fehérborszőlőt és a Duna gyöngye vörösbort adó hibrid fajtákat.
Dr. Csizmazia Darab József 36 fajtát adott adott a világnak, köztük az Aletta, a Bianca, a Göcseji zamatos, a Viktor és a Zalagyöngye fehérbort adó, a Medina és a Nero vörösbort adó rezisztens borszőlőfajtákat. Egy német kutató például 14 fajta csemegeszőlőt vásárolt tőle, ezekből Pfalzban létesített 14 hektáros birtokot, ahol vegyszermentesen termel jó ízű gyümölcsöt.
Miért nem ezt telepítik a borászok?
Erre több magyarázat is lehet, ezért megkértük a témában az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező (füredi borász) Gyukli Krisztiánt, hogy segítsen nekünk. „Tíz évet töltöttem egy németországi kutatóintézetben, ahol a gombarezisztens szőlőfajtákkal, illetve ezek boraival is foglalkoztam. Szerencsés vagyok, hiszen Baden-Württemberg tartomány borászati régiója az egész világ ökológiai gondolkodásának a bölcsője, számos ökológiai szemléletű, biodinamikus termelőt ismertem meg.
Az elmúlt 10 évben több gombarezisztens szőlőfajtát telepítettem, a pince 6 hektárnyi területéből 3 hektáron már ilyen fajtát találunk. Ezek közül van, amelyiknek már a bora is kóstolható a pincénknél. A tapasztalatom az, hogy vegyszermentesen tudok kiváló minőségű szőlőt termelni és ezekből bort készíteni.
Az elmúlt 10 évben több gombarezisztens szőlőfajtát telepítettem, a pince 6 hektárnyi területéből 3 hektáron már ilyen fajtát találunk. Ezek közül van, amelyiknek már a bora is kóstolható a pincénknél. A tapasztalatom az, hogy vegyszermentesen tudok kiváló minőségű szőlőt termelni és ezekből bort készíteni.
Az első telepítéskor még gondolkoztam, hogy hova futhat ki a dolog, de szerencsére csak pozitív tapasztalataim vannak. Mostanra egyre nagyobb az érdeklődés, hetente keresnek kóstolás és oltványok miatt, vagy egyszerűen megnéznék az ültetvényt. Azt érzem, hogy az igény megszületett, de az információ egyelőre kevés. Emellett a fajták kissé szokatlan nevei sem segítik a széles körben terjedést. Minden borász félti a nagy nehezen megszerzett piacát, kérdés, hogy reagálnának a fogyasztók, ha valaki lecseréli a megszokott olaszrizlinget valami nagyon hasonlóra egy új név alatt.
Ahhoz, hogy egy borász rezisztens fajtát telepítsen, előtte kóstolnia kellene, beszélni másokkal, akiknek van tapasztalatuk a témában, erre pedig itthon szinte alig van lehetőség. Azért is lenne ez kiemelten fontos, mert olyan eltérő adottságú a borvidékeink vannak, hogy ami a Balatonon működik, az lehet, hogy más talajon, más klimatikus viszonyok között csődöt mond.
Ahhoz, hogy egy borász rezisztens fajtát telepítsen, előtte kóstolnia kellene, beszélni másokkal, akiknek van tapasztalatuk a témában, erre pedig itthon szinte alig van lehetőség. Azért is lenne ez kiemelten fontos, mert olyan eltérő adottságú a borvidékeink vannak, hogy ami a Balatonon működik, az lehet, hogy más talajon, más klimatikus viszonyok között csődöt mond.
Németországban és Ausztriában folyamatosan futnak programok, ahol például egy roadshow keretében az érdeklődők egy-egy fajta akár 30 borát is meg tudják kóstolni, így kialakul egy kép a fajta karakteréről. Később pedig segítik a borászatokat a metszésnél, művelésnél, folyamatosan támogatják őket információval. Úgy látom, hogy ebben még van lehetőség fejlődnünk. Az mindenesetre engem jó érzéssel tölt el, hogy semmilyen vegyszert nem kell használnunk, nálunk az eső, napfény és madárfütty az adalék. Nincsenek titkok, feszes zöldmunka, sok kapálás, a pincében sem varázsolunk.”
Mit kóstoljunk?
Itthon még kevés bort lehet kóstolni, ami rezisztens fajtából készült, de azért van pár példa. Gyukli Krisztián segítségét kértük a témában, ő pedig ajánlott pár fajtát, amit érdemes kipróbálni, ha találkozunk vele.
Solaris: Freiburgban nemesítették 1975-ben, a Gyukli Pincénél azért telepítették, mert korai érésű fajta, Németországban augusztusban érik, az ennél jóval naposabb-melegebb Füred-Csopakon pedig még korábban: volt évjárat, amikor július második felében szüretelték. Jó cukorgyűjtő és a savait is szépen tartja, a borásznak könnyű dolga van a fajtával. Több stílusban is el lehet készíteni, hűtött erjesztés mellett például az új-zélandi sauvignon blanc tűnik rokonnak, trópusi gyümölcsökkel.
Füred gyöngye: Csizmazia-Darab József hozta létre 1960-ban, de az 1984-es állami elismerésre benyújtáskor nem engedélyezték a fajtát. Amikor 2001-ben Balatonfüred díszpolgárává avatták, akkor ajánlotta, hogy nevezzék a fajtát Füred gyöngyének. Gyukli Krisztián kutatta fel a megmaradt tőkéket az akkori balatonfüredi kertészeti szakiskola vezetőjével, Dr. Fülöp Lajossal Egerben és Ausztriában, majd több lépcsőben jutott oda, hogy ma fél hektáron terem. Az első szüret is megvolt, 450 palack készült elsőre. Muskotályos jellegű, alacsonyabb savakkal, így a lágyabb borok kedvelőinek kedvence lehet, igazi nyári, üdítő karakterű bor.
Hibernal: Német fajta, geisenheimi nemesítés, a sauvignon blanc rezisztens párja. Olyan bort ad, amit ismerünk Új-Zélandról: frissen vágott fű, bodza, licsi, elképesztő intenzitás a remek savszerkezet mellett. Már bogyózáskor olyan illatú a must, aminek nehéz ellenállni. Igazi illat- és ízbomba, amihez foghatót ritkán találni.
Cabernet cortis: Bár itthon még nem telepítették a cabernet sauvignon rezisztens változatát, de Gyukli Krisztiánnak van vele tapasztalata Németországból. Kiemelkedően jó színgyűjtő, szép illattal és magas csersavtartalommal. Hordós érlelésre is alkalmas, nagytestű borokat lehet belőle készíteni, igazi csúcsvöröseket.
